Füst Milán meséi szervesen illeszkednek idősebb kori életművébe. Joggal kérdezhetjük, valódi meséket írt-e, vagy csak verseinek és kései irodalmi munkásságának a mese foglalatába illesztett kis remekei ezek? SÁNTHA JÓZSEF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A 20. századi és kortárs könyvillusztrátorokat bemutató sorozatában a Holnap Kiadó most egy kissé visszalépett időben, s legújabb kötetét a pályáját a múlt század első évtizedében kezdő Kós Károly könyvalkotói tevékenységének szentelte. IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Pollack Mihály épületeinek születését nyomon követve a leendő (egyesített) fővárossá izmosodó Pest utcáit járjuk, ahol ekkoriban népesülnek be az üres telkek és mocsaras területek. Nemcsak az életmű terebélyessége, de a kor nyüzsgése is lehengerlő. IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hőerőmű, roncsautó, elhagyott sportpálya, konténer: nem-harmónia, nem-táj, nem-képeslap. Kudász Gábor Ariont a csúf enyészet, a bomlás, az urbánus lét árnyoldala érdekli, fotóin mégis mintha harmonikusan csengene össze a természetes és a civilizáció martalékául esett táj. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Páratlan, de Janus-arcú népszerűség a meseillusztrátoroké, mert bár az ő képeiket ismerik a legtöbben – lévén gyerekkorában mindenkinek van mesekönyve –, a szakma könnyűszerrel elfeledkezik róluk. Ahogy a rajongótáboruk is: az időközben hálátlanná vált felnőttek. IBOS ÉVA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A művészettörténész halála után három évvel megjelent, „küllemében […] a pannó alapszíneire utaló” album elsősorban Supka Magdolna Aba-Novák Vilmos művészetéhez fűződő viszonyáról szól, s csak másodsorban magáról a műről, az 1937-ben készült óriási méretű pannóról. DÉKEI KRISZTA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A magyar irodalom története leírható a kultuszok történeteként is – valami ilyesféle gondolattal zárhatjuk le a jeles irodalomtörténész és kritikus roppant izgalmas, szinte regényként olvasható tanulmánykötetének búvárlatát. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS BÍRÁLATA. Tovább a cikkhez
A kötet címlapján szereplő rajz akár Kós Károlyé is lehetne. A magas nyeregtetős, faoromzatos, jellegzetes székelyföldi ház ábráját a felületes szemlélő első ránézésre hajlamos neki tulajdonítani. IBOS ÉVA CIKKE. Tovább a cikkhez
