Musical Hugo-regény nyomán: A nyomorultak; Disney-musical szörnnyel: A szépség és a szörnyeteg; rejtőzködő torzalak párizsi közintézményben: Az Operaház fantomja. És akkor hát itt van most nekünk A Notre Dame-i toronyőr is. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Független alkotóként számos színházi műfajban dolgozik koreográfusként. Évekkel ezelőtt hozta létre saját csapatát, a Duda Éva Társulatot. Régi vágya volt Frida Kahlo életének színpadra állítása: a Budapesti Operettszínházzal közösen létrehozott előadás után beszélgettünk a koreográfus, rendező Duda Évával. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Két óriási fegyver van a kortárs előadó-művészet kezében, melyet ha jól forgat, a legszínpadképtelenebb szövegeket is képes működésbe hozni: az irónia és az (ön)reflexió. Ennek legcsekélyebb jele nélkül álló órán át Sarkadival moralizálni egy táncdarabban – meglehetősen kilátástalan küzdelemnek tűnik. KRÁLL CSABA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
I. Richard is afféle „művészparadoxont” komponált meg a hattyúlovag kudarcos megváltástörténetében. Régi-új Lohengrin-produkció a Budapesti Wagner-napokon. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Lassacskán bandukolunk a sötét erdő közepe felé: a fesztivál díszvendége, Pintér Béla tükörbe néz, ahol Pincér Géza rémképével birkózik, aztán meg Urbán András földből, vízből, őrölt paprikából és művirágból épít zavaros kollázst. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
A XI. Budapest Táncfesztivál (korábbi nevén Táncfórum) egyik idei újítása a „két alkotó egy színpadon” koncepció: egy estén két különböző együttest láthatunk. Ezzel elvileg jól járhat a közönség, hiszen kettőt kap egyben. MEGYERI LÉNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Duda Éva társulata - miközben egy majdnem-szerelmes pár bevásárlókocsiban gurul, egy fitnesz-alteregó feszes ruciba göngyölt vaskos férfiassággal ugrál, egy reménybeli csillag nyakkendőt gyűröget, és spricctől hűl a férfiizom - bort tesz a rezsóra, hadd forrjon nekünk. SZOBOSZLAI ANNAMÁRIA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Duda Éva új előadásában pszichológiai és társadalmi jelenségek gyökerét keresve próbál az embert torzító függőségekről beszélni. Ám az Overdose-ban ahelyett, hogy a lényegig ásna, általánosságokat csomagol látványos burokba. Szerencsére van tíz perc, ami megmenti az előadást. MAUL ÁGNES KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Idén hatodik alkalommal rendezték meg a Toldi moziban a Nemzetközi Táncfilm Fesztivált, azaz az EDIT-et. Külön válogatásban nézhették meg az érdeklődők az előző évi magyar táncfilm-termést. KŐHEGYI ILONA ÖSSZEFOGLALÓJA. Tovább a cikkhez
A kétévente jelentkező Nemzetközi Monotánc Fesztivál beágyazódni látszik a hazai táncéletbe. KRÁLL CSABA ÖSSZEFOGLALÓJA 1. rész. Tovább a cikkhez
A Tánc Világnapi Maratonon a Merlinben huszonnégy órán keresztül váltják egymást a táncelőadások. Támogatók nincsenek, se az NKA, se más külső szponzor, ez alkalommal tényleg a szakma önszerveződésének az eredményét látjuk. Jó, hogy kiderül: így is lehet. TÓTH ÁGNES VERONIKA ÖSSZEFOGLALÓJA. Tovább a cikkhez
Duda Évát új darabjában, a Faunban mintha a Tavaszi áldozat problémaköre érdekelné a leginkább. A medenceszerű színpadon artisztikusan érzéki birkózás zajlik az áldozat és tettesek között. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Táncnyelven erre mondják, hogy kijött a lépés. A Lunatika nagyon cool, nagyon fizikai és nagyon bódult darab. KRÁLL CSABA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Részleteiben többnyire látványos, egészében viszont fárasztóan modoros és tét nélküli Duda Éva új darabja, a CARNEval, pedig igazán sok munka van benne. Nagy kár. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Dómból (talán az égből) alápottyant óriástárgyak furmányos költészetet visznek a színpadra. A sziporkákat szóró rendezői és díszlettervezői kéz néha elengedi egymást, de az előadás minden apró kisiklása ellenére nagyszabásúan pimasz operettvízió. HALÁSZ GLÓRIA CIKKE. Tovább a cikkhez
