Kár, hogy nem olyan időket élünk, amikor a belvárosban csatangolva beugrunk egy-egy utunkba akadó, érdekesnek ígérkező kiállításra, akár többször is. Pedig az OSA tárlata a Magyar Tanácsköztársaság aratástól aratásig húzódó kálváriájáról tipikusan vendégmarasztaló, visszatérést provokáló, vagy a helyzetnek engedelmeskedve az online térbe kívánkozó. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Szilágyi Lenke fotókiállításának címe nem árul zsákbamacskát. POSZTSZOVJET – hirdeti, és ezzel azonnal félreérthetetlen kontextusba helyezi a képeket, amelyek persze valóban a Szovjetunió felbomlása után, 1990 és 2002 között készültek. Az erős politikai felütés dacára azonban, amit látunk, minden, csak nem politika. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Gaudiopolis „az öröm városa”. Az idei OFF-Biennále tematikája mentén sorakozó programok egyik eredménye kétségkívül az, hogy örömet csempésznek a város életébe. A Sztehlo Gábor által alapított gyerekköztársaság, Gaudiopolis azonban többről szól; az OSA Valahol Európában című kiállítása ezt a mögöttes tartalmat térképezi fel, a működő demokrácia utópiájáról mesél. Tovább a cikkhez
A Széthulló világ megidézése révén fogalmazódik meg az a „vörös Afrika”, amely a szovjet zászló alatt egyesülve megszünteti a kontinens heterogenitását. A kiállított anyagok ennek a tételnek ellentmondani látszanak, így a távolból szemlélt Afrika-képünk az, ami voltaképpen lerombolódik. SIMON BETTINA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Krétakör online archívumának bemutatóján jártunk, amelyet stílusosan az OSA Archívumában tartottak. A http://archivum.kretakor.eu/ a magyar színház első olyan komplex társulati oldala, amely transzparens és közönségbarát: érdekes mind a szakmának, mind az érdeklődőknek, mert igényes, praktikus, és hozzáférést enged a rendszerváltás utáni színházi életen, kultúrpolitikán, társadalmi változásokon is merengni. PROICS LILLA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Négy kilométer nem igazán nagy túra, mégis kevesen vállalkoznak arra, hogy végiggyalogoljanak a Nagykörúton. Az ötödik évébe lépő Budapest100 fesztivál idén a körutat ünnepelte, amely ugyan 120 éves, de szemmel láthatóan mit sem vesztett bájából és vonzerejéből. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA Tovább a cikkhez
Nyílik az olló, és nyílik a bicska a zsebben; sorra szépülnek a társadalom szerencsésebb tagjait kényeztető létesítmények, miközben szociálisan érzékeny tagtársaink néma, olykor kiáltó döbbenettel veszik tudomásul, hányan kerülnek közülünk kényszerpályára, ahonnan nyílegyenes sztráda vezet a perifériára. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Hányszor is léphetünk ugyanabba a folyóba? Az OSA Archívum Centrális Galériájában látható Végképp eltörölni… című plakátkiállítás amellett érvel, hogy ez bizony már a második forduló… ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A huszonnegyedik JAK-tábort az irodalom és a digitális kultúra tematikája foglalta keretbe. Ennek megfelelően a beharangozás is (részben) videókkal történt. Az egy hét alatt legalább tíz video-tudósítás, több száz kép és rengeteg szöveg is megjelent a táborról, és ez még csak a kezdet. KUPA JÚLIA ÖSSZEFOGLALÓJA. Tovább a cikkhez
A rózsa neve óta tudjuk, hogy nincs mesésebb és veszélyesebb dolog, mint a soha nem olvasott könyvek böngészése. Az Egyetemi Könyvtár húsz éve olvasatlan anyagát nem őrzik sem mérgezett lapok, sem gonosz atyák, igaz, a legféltettebb kincseket sem itt találjuk meg. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Törpe és Góliát a Pozsonyi úton bementek a zöldségeshez. Nem, nem egy Égből pottyant mesét idézünk. A rejtélyes mondat egy ügynöki jelentésből származik, amelyhez fotódokumentáció is társul. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
