Hálás, mármint színészileg hálás szerepek vannak ebben a darabban, bár a játszást nem megkönnyíti, hanem megnehezíti a gyakori, refrénszerű alkoholizálás. Hogy mi itt a tét – no, ezt már nehezebb tetten érni Edward Albee hatvanplusz éves darabjában. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Nem félünk a farkastól színreviteleinél általában elhangzik: akkor veszik elő Edward Albee klasszikusát, ha van négy olyan színész egy társulatban, akik miatt érdemes és izgalmas elővenni. Elsősorban Martha és George szerepeit, de tulajdonképpen mind a négy szerepet jutalomjátéknak, bravúrszerepnek tartják. SZEMERÉDI FANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Egy Martha és egy George biztosan kell hozzá, mármint Edward Albee Nem félünk a farkastól című darabjához, és persze nem árt egy Honey és Nick sem, a fiatal untermann-pár. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Elég-e az üvegház a boldogsághoz és a társadalmi helyzet megszilárdításához, avagy értelmezhető és komolyan vehető-e az amerikai suburbia Borsodban? A kérdést Edward Albee (Giles Coopertől kölcsönzött) darabjával próbálja megválaszolni Zsótér Sándor. PAPP TÍMEA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Katona bemutatta Joël Pommerat A két Korea újraegyesítése című darabját, és ad hozzá egy térképet, amelyen Magyarország a két Korea közt helyezkedik el. Pécstől kicsit délnyugatra ott van mindjárt Szöul. Ennyit Koreáról, mindkettőről. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Vidnyánszky Attila rendezte előadás legfőbb jellegzetessége, hogy a rendező összetéveszthetetlen kézjegye semmilyen módon nem fedezhető fel rajta. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
