Mándynak tekintélye van. Ehhez a szóhoz inkább Goethe-i vagy Thomas Mann-i nagyságokat szoktunk társítani. Vagy a mához közelítve épp Déryt, Ottlikot, Mészölyt. És mégis, a levelekből jól kiolvashatóan Mándy, a címzett nem csak postai értelemben megszólított ember. REMÉNYI JÓZSEF TAMÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Tudták? Egyszer már üzentünk Brüsszelnek, sőt Brüsszelen keresztül az egész világnak. Nem is akármikor: az 1956-os események után alig másfél évvel, a Brüsszeli Világkiállításon. A Kiscelli Múzeum Mutató nélkül – BA úr X-ben című kiállításának anyaga minden szálon 1958-hoz kapcsolódik. Egy szó sem esik ’56-ról, és mégis: az emlékév egyik legelgondolkodhatóbb történelmi tablóját kapjuk. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Különböző korok játéktereit – a Globe-ot, a misztériumszínpadot, az avantgárd szimultán levegősségét – idézi meg az emeletes-emelvényes fehér díszlet, melyben a szerző elképzelte ligeti, vásári, cirkuszi porond is megfér. Izeg-mozog, éled a színmű mint struktúra; lomhább a megmaradt szöveg. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ki sem kell mozdulni: karosszékből el lehet intézni a karácsonyi ajándékvásárlást. Évek óta összegyűjtjük partnereink ajánlatát – és mi magunk is ebből válogatunk, mindenki megelégedésére. A SZERK. Tovább a cikkhez
Megtört-e Déry gerince a börtönben? Lehozatta-e vajon Aczél György az író nyugalmát zavaró macskát a fáról? KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Még tavasszal megjelent két jókora, blokk-téglányi kötet, Szőnyei Tamás nagyszabású munkája, amely a Kádár-kor irodalmi belügyeit a fennmaradt belügyi irodalomból, írókról jórészt szintén hivatásos írástudók által adott ügynök-jelentések sokaságából próbálja rekonstruálni. NÓVÉ BÉLA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
A hatodik Déry-levelezéskötet örömteli fellapozása egyben gyász is. Búcsú a Déry Archívumot útra bocsátó irodalomtörténésztől, Botka Ferenctől, s minden bizonnyal búcsú a még mintegy tíz további gyűjteményre tervezett levélfolyamtól. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
