Lengyel András legutóbbi kiállítása, a Budapest felett az ég 2004-ben volt látható a Ludwig Múzeumban. A cím - utalva Wim Wenders filmdrámájára - nem esett messze Lengyel technikájától: megfigyelni és meghallgatni a város lakóinak gondolatait. És mik lehetnének erre alkalmasabbak, mint a felhők? A felhő motívumán túlmutatva a retrospektív kiállítás most átfogóbb, gazdagabb anyagot tár a látogatók elé. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bár a fiatal művész egy bécsi kiállításában, a Sticky Fragility-ben már reflektált az identitásvesztettség állapotára, a sebezhető identitásokkal foglalkozó alkotásai az 59. Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonjában teljesedtek ki. A kiállítás most a Ludwig Múzeumban kap teret, amely egy helyspecifikus installáció esetében nem mentes a kihívásoktól. MARTINCSÁK KATA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Álmodnak-e az Androidok elektronikus bárányokkal? – így szól Philip K. Dick korszakalkotó regényének címe. A Szárnyas Fejvadász című filmben is felrajzolt robotnemzedék kérdése ezúttal nem egy sci-fi világába ágyazva, hanem a Ludwig Múzeum kiállítótereiben jelenik meg. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Lassan tradícióvá válik az Esterházy-díj, amely fiatal, feltörekvő alkotókat helyez reflektorfénybe. A hetedszerre kiírt pályázatra idén 282-en jelentkeztek, közülük 26 kiválasztott alkotó munkáit láthatjuk most. TAKÁTS FÁBIÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Lehetetlen küldetésre vállalkozott a Nemzeti Filmintézet, amikor 120 évnyi magyar filmtörténelmet próbált egy kiállításba zsúfolni. A Nagylátószög ugyan szorgalmasan felmondja a leckét, ám a lelkes látogató hamar elvész a sorok között. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Konok Tamáshoz nem volt igazságos a sors, hogy megtagadta tőle a közös ünneplést a pályáját összegző nagyszabású életmű-kiállítás apropóján. A Ludwig Múzeum üres termeiből a közönség és az alkotó egyaránt hiányzik, a képek viszont annál erőteljesebben élik tovább időtlen életüket. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Több mint két évtizedet töltöttem azzal, hogy feltárjam az összetett rendszerekben jelen lévő rejtett mintázatokat, melyek meghatározzák biológiai és társadalmi létezésünket. Mindig is zavart azonban, hogy a tudományos szókészlet, amelynek kidolgozásához én is hozzájárultam, egy leegyszerűsítő keretbe kényszeríti a komplexitást.” VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Most gyorsan megírom ezt a cikket a lassúságról, mert utána csinálnom kell egy interjút. Lassú, radikálisan kapitalista életem és gondolataim a karanténban. PUSKÁS PANNI NAPLÓJA. Tovább a cikkhez
Alban Muja koszovói művész három gyerekfotót választott ki a koszovói háború idejéből, amelyek világhírre tettek szert. Húsz év elteltével felkutatta és megszólaltatta az azóta felnőtt szereplőket. Akár saját családi fotóit is felhasználhatta volna a megrendítő történetek elmeséléséhez. BIHARI ÁGNES ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Egyszerre izgalmas és kifinomult a Király Tamás munkásságát bemutató kiállítás a LUMU-ban. Pedig divatkiállítást (és eleve iparművészeti tárgyút) rendezni nem könnyű, mert a tárgyak könnyen halottak és sterilek maradnak, bármilyen környezetbe is helyezik azokat. IBOS ÉVA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az Iparterv 50+ cím letűnt idők állami tervgyárainak kevéssé izgalmas közegét juttathatja a látogatók eszébe – legalábbis bizonyos életkor alatt. Aki azonban az 50-et már legalább két évtizeddel maga mögött hagyta, vagy történetesen a művészettel foglalkozók szűk köréhez tartozik, jól tudja, hogy egy legendává vált képzőművészeti kiállítás ötödik ikszéről van szó. A Ludwig Múzeum emlékező tárlata - csakúgy, mint a róla szóló beszámoló – mindkét csoport igényeinek igyekszik megfelelni. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A balti régió ambivalens módon fogadta a nyugati fogyasztói kultúrához való szabad hozzáférést, mert nemzeti sajátosságait most ettől a másik „gyarmatosítótól” féltette. TÓTH DITTA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Begyűrűzik az ukrán aktualitás a bőrünk alá, merész és nyers művészi tettek szemtanúi vagyunk: az ukrán kortárs művészeti szcéna jelentős tárlattal képviselteti magát június végéig a budapesti Ludwig Múzeumban. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Rafael Herman Ludwig Múzeumban kiállított anyaga letisztult képi látásmódjának tanúsága, és mind a témaválasztás, mind a megvalósítás tekintetében sajátos újrakezdésként értelmezhető. Képei kikezdik és újratermelik a fotográfiáról kialakult elvárásainkat, nem kevesebb célt tűzve ki maguk elé, mint az alkotásban jelenlévő teremtői folyamatok modellezését. TÓTH DITTA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Művész és közösség viszonyán merenghet, aki bejárja a Ludwig Múzeum legújabb, némileg rendhagyó tárlatát. A Közös ügyeink című kiállításon megjelenő alkotások ugyanis valójában történetek, ahol a csattanó sok esetben nem is maga a létrejövő mű. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
