Nem vagyok se drámaíró, se dramaturg, se rendező, se művészeti vezető. Néző vagyok. Hivatásos néző. De amikor a Pesti Magyar Színház Tüskevár című új bemutatóját készültem megnézni, amelynek műfaja zenés színmű, akkor sokat törtem a fejem. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Schumann-dalok filmbe oltott adaptációja kínál színházi utazást mentális és érzelmi dimenziók között az Átrium színpadán. Horvát Lili filmrendező ezúttal komplex összművészeti produkcióban villantja meg tehetségét. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Madách Színház online sorozata a karanténszínház utolsó aktuális pillanatát csípte el. Az Örökké fogd a kezem és Jövőre veled ugyanitt bemutatójával egy időben újrakezdődtek az offline előadások, a miskolci vagy budapesti első fecskéket egyre többen fogják követni. NAGY KLÁRA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kell-e Mohácsi János rendező egy Mohácsi-szöveg bemutatásához, vagy másnak is a kezére áll az a komplex utalásrendszer és humor, amit a Mohácsi-előadásoktól megszoktunk? Ez az egyik tétje a kecskeméti Katona József Színház Liliomfi című előadásának. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az alkotók vicceskedve teszik fel a kérdést, hogy ki a legnagyobb balfácán az előadásban. Én pedig igazi balfácánként, aki nem érti, min nevetnek a többiek, halál komolyan megválaszolom ezt. HAJNAL MÁRTON KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Rusznyák Gábor szerint utoljára a hatvanas évek prüdériája tudta úgy elrontani az emberek szerelmi életét, mint a XVIII. század beteges társasági normái és illemszabályai. Éljen hát a szexuális forradalom! PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ez az előadás egynek jó, még szerencse, hogy csak egyszer kell előadni. A történet fonala szétfoszlott, és ezen még a spárga sem segít: a Candide ment a Müpában. CSABAI MÁTÉ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Harminchat éves korára megállapodni látszik, nagyjából egyenlő távolságra lakik Kecskeméttől és a budapesti belvárosi színházaktól. A színész és a zeneszerző jól megfér benne, bár magának nem szívesen ír dalokat. Ha mégis úgy alakul, már tudja magát kívülről hallani. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A ruhatáros nénik olyan kedvesen fogadják és terelik az érkezőket, hogy annak csak kétféle magyarázata lehet: nem látták az előadást, s ezért szabad a lelkük, vagy látták, és most a lelkifurdalásos részvét dolgozik bennük. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hogy mi a különbség a kecskeméti, Rusznyák Gábor rendezte és a szombathelyi, Mohácsi János jegyezte Mágnás Miska között? Bő másfél óra. Beugratós a kérdés: vajon kinek a javára? JÁSZAY TAMÁS PÁROS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bár megtalálja párját majd’ mindenki, mégis szinte végtelen szomorúság lengi be Mohácsi János kecskeméti Vízkeresztjét. Hőseink nem akarnak semmit, nem is küldenek el a jó fenébe; egész egyszerűen elmennek az életünkből. PAPP TÍMEA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Zsótér Sándor lengő pólós, farmernadrágos alakja fel-feltűnt az általa rendezett előadások nézőterén is. Kíváncsian figyeltem, ahogy láthatatlan karmesterként odaintett a színészeknek, miközben leplezetlen érdeklődéssel követte az előadásokat. BALÁZS NÓRA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Második alkalommal rendezi meg a Tatabányai Jászai Mari Színház a MOSTFeszt-et, a Monodráma és Stúdiószínházi Fesztivált. Erős mezőny, mélyrétegig ható előadások, a válogatásban megfontolt koncepció, következetesség és igényesség jellemzi a szervezők munkáját. SZEMERÉDI FANNI BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Ha elfogadjuk, hogy a művészetek feladata az emberiesség álláspontját képviselni akkor is, ha a józan mérlegelésnek másfajta érvei is vannak, akkor van érvénye Mundruczó Kornél üzenetének menekültügyben. Éppúgy, ahogy Schubertnek és Hans Zendernek, a Danubia Zenekarnak és Szemenyei Jánosnak is. CSABAI MÁTÉ CIKKE. Tovább a cikkhez
A kérdés, hogy ki viseli a nadrágot. Nem képletesen, hanem a valóságban. Merthogy a zöld nadrág minden lányt megigéz – legalábbis a megigézett lány szerint. Persze, nem a nadrág igéz, hanem aki hordja. És naná, hogy nő van a nadrágban. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
