Karanténdráma, karanténklisé: a megszokott, hétköznapi jövés-menés közepette könnyen eltitkolt viszony a kijárási korlátozással egyszerre feltűnővé válik és döntéshelyzetet szül: lépni vagy maradni. De ez mégsem az a történet, hanem egy teljesen másik. GERGICS ENIKŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A királygyilkossághoz nem elég az alkalom, félelem nélküli acélos akarat is szükségeltetik. Tatabányán az ördögi mechanizmus titkai kerülnek napvilágra. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem lehet eleget játszani a jeles kortárs lengyel szerző drámáját. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kiss Csaba darabja Nyinának azt a két évét beszéli el, ami az otthonról való távozásától a visszalátogatásig telt el, vagyis ami Csehov Sirályának 3. és 4. felvonása között történik. STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A színpad közepén egy akvárium, benne egyetlen jól megtermett aranyhal – gondoljon mindenki, akire/amire akar –, és mögötte a kezdet kezdetétől maga Tartuffe néz farkasszemet velünk. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Négy nap négy előadásáról számolok be a szegedi Thealter októberi, idén második születésnapját ünneplő kistestvérén, az U21 Plusz Fesztiválon látottak közül. Nem a Régi Zsinagóga hűvöse volt a fő ok, hogy mindegyik fináléba beleborzongtam. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Öntudatos, büszke, sikeres magyar emberek: huszonnégy roma kortársunk tart tükröt nekünk Korniss Péter és Závada Pál könyvében. SZILÁGYI ZSUZSA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Kockázatos vállalkozás egy film alapján színházi előadást csinálni, pláne ha maga a film is részben a filmről mint művészetről szól. A látvány helyébe ekkor az emberek közti szituációk lépnek, s a néző fő kérdése az lesz: mennyire erősek és teherbíróak ezek a helyzetek? BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
