A fehérvári színház elmúlt éveit vizsgáló elemzésünk második részében a társulat, vagyis a színészek és a rendezői kar áll a fókuszban. Emlékezetes szerepek, kiemelkedő előadások. És a konklúzió. URBÁN BALÁZS ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Székesfehérváron rendezte meg Novák Eszter Joël Pommerat kortárs francia drámaíró darabját, Az én kis hűtőkamrámat. A nagyváradi előadás után másodszor láthatja magyar közönség e furcsa, abszurd krimit. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bagó Bertalan, a rendező és Tucsni András, a dramaturg, nem csupán honosította a Hamvai Kornél által fordított darabot. Ők „megfejtették” a bajok okát, miközben New Orleansból elhozták Siófokra Blanche Dubois-t, meg a tragédiáját. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Szuper ez az előadás – gondoltam az első felvonás végén, és visszaültem a másodikra. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Tízparancsolat a maga erkölcsi imperatívuszával szilárd alapja lehetne egy legeslegjobb világnak – de könnyen lehet, hogy nem határtalan boldogság, hanem halálos unalom szakadna ránk. Székely Csaba minden esetre a pompás dramaturgiai sorvezetőt vette észre benne. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Megérkezik bátyjához és annak családjához a gyászoló özvegy – oldalán fiával és halott férjével. Igaz, ez utóbbi kartonból van, ám a nő és a fiú elmondása szerint ő vezette az autót idáig… URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kevéssel az előadás vége előtt szép képben áll össze a nővérek csoportja: Olga, Mása, Irina és mögöttük kuporgó ifjúkori énjeik néznek eltökélten, illetve meggyötörten, szomorúan felém – én pedig meglehetősen tanácstalanul nézek vissza rájuk. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Strindberg drámája a pokol, Dürrenmatt megengedi, hogy nevessünk rajta, Szabó K. István fehérvári rendezése pedig visszavezeti Dürrenmatt szövegét Strindberg poklába. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az előadás plakátja beszédes, mi több, fecsegő: egy darálóba felül bemegy a művész, alul kijön a darálthús. Szerencse vagy pech: Bagó Bertalan rendezése nem arról beszél, amiről a plakát. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem fonóban: hangárban. Csak a zord idő miatt ott, mert a tervek szerint a hangár előtt, szabadban. Ősztől bizonyára a Jurányi kőfalai közt. Rugalmas darab ez, érvényes, szép mese: bárhol el lehet színházilag mesélni. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Zeneakadémia régi-új nagytermében ugyancsak régi-új muzsikákat hallhattunk a Népzene Tanszék jóvoltából: megtudhattuk, mire képesek „élesben” a tanárok és a hallgatók együttvéve. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Literárium sorozatban, a Müpa irodalmi estjeinek második évadjában vagyunk az Üvegteremben, amely kezdésre zsúfolásig megtelt. A kilátás Dunára tájolása, a hely arányainak eleganciája, a jól megoldott akusztika, a kellemes világítás, a nyugodtan várakozó közönség, amely aztán szolidan megörül a színre érkezőknek, egészen olyan hatást kelt, mintha egy boldog és békés országban élnénk. PROICS LILLA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Te egyszer és mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél” – a szeretet unalomig ismert frázisa, egy határon túl pedig pofátlan hazugság. Kárpáti Pétert az érdekli, hol van az a pont, ahol már képtelenek vagyunk átvenni, átvállalni a másikat: a szeretet határait keresi. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A kecskeméti Katona társulatának olyannyira jól sikerült a Chioggiai csetepaté kipofozása, hogy a szórakoztató jelenetek még a darab alapvető hiányosságait is képesek feledtetni. Más kérdés, hogy az előadás komolyabb, érdemi törekvései ugyancsak az önfeledt játék hevében szorulnak háttérbe. LÉNÁRT ÁDÁM KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ízléssel kiválasztott színész- és ülőgarnitúra adja a Thália színpadán Slade napjainkhoz igazított 1979-es darabját. Középpontban az örök kérdés: lehet-e barátság társszerző és társszerző között? LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
