A VISSZAFOGOTT VULKÁN

Mesterházi Mónika: Nem félek
2021.06.14.

Mesterházi Mónika új kötetében a kimondhatóság a tét. Szólni a némaság és a halál ellenében. Nem hajlandó magának sem hazudni, minden sorában igazmondásra, tényrögzítésre törekszik. A pályatárs értő elemzésében felvillannak az előképek is. SZABÓ T. ANNA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

SÁMÁNHÖRGÉSTŐL HARANGZÚGÁSIG

Szabó Magda: Az a szép fényes nap / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
2020.05.01.

994 fényes ősze. Tele az udvar vendéggel. Viselkedni kell, hisz holnaptól már nem az eddigi „édes, szép, mulatságos és félelmetes Isten”, hanem egy szomorú Feljebbvaló vigyáz majd a népre. Csak az a böjt ne lenne. Meg ez a folytonos kongatás. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

NEM AKARNÁL FELTÁMADNI?

Szabó Magda: Liber Mortis
2019.12.11.

Jajgatókönyv? Részben igen. Részben pedig a földről való föltápászkodásnak, a fájdalom viselésének és elviselésének mutatványa. Túlélési dokumentum ez a „halottas könyv”, nem irodalmi mű, és mégis, legjobb lapjain zenévé válik az állati remegés. GABNAI KATALIN RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

KI MERNE ISTENNEK VISSZASZÓLNI?

Beszélgetés Háy János íróval
2019.08.02.

Nem tankönyv, nem irodalomtörténet, ha egyszerűen mondanám, az én prózám, mondja a szerzője a magyar irodalom Bornemisza Pétertől Víg Mihályig megírt Kik vagytok ti? című könyvéről, amely vitákat indított el, érzelmeket kavart. Egy szubjektív „irodalomtörténetről”, morálról, nemzettudatról és hiányokról beszélgettünk Háy János íróval. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez

ASZTALNÁL, MUNKARUHÁBAN

Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom
2019.08.02.

Találkozások élménybeszámolói ezek az írások. Nem irodalomtörténeti kalauz, nem is tudományos munka ez. Nem akar az lenni. De ha még sokáig rosszul reklámozzák, ez lesz az a könyv, amit merő tévedésből „pihévé szednek hűvös kócsagok”. Kár lenne. GABNAI KATALIN ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez

VERA ÉS AZ IGAZSÁG

Grecsó Krisztián: Vera
2019.03.03.

Nyomokban nosztalgiát is tartalmaz Grecsó Krisztián új regénye, de ez nem újdonság, a szerző régóta a múltat faggatja. Nyilván a releváns, a jelenben is használható válaszok után kutat. „Ifjúsági” regény a Vera, de másképp, mint megszokhattuk, mert a főszereplővel való azonosulás majdhogynem lehetetlen. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

BŐVÍTENI A SZŰKLÁTÓKÖRT

Szabó Magda–Egressy Zoltán: Tündér Lala / Pesti Magyar Színház
2018.12.09.

Tényleg félni kell a nem szokványostól csak azért, mert az más, és begyepesedett törvények mögé bújva rettegni az ismeretlentől? Szabó Magda ikonikus meseregénye, a Tündér Lala Halasi Dániel rendezésében elsősorban gyerekekhez szól barátságról, szeretetről, elfogadásról, de egy-egy elszólás a felnőtteknél is betalál. KÓNYA RITA VERONIKA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

A MÁSIK ÉLET

Szabó István: Az ajtó / 43. Magyar Filmszemle
2012.02.07.

Beléphetünk-e idegen, takargatott világokba? Milyen titkokat rejt a másik ember pszichéje? Legyőzheti-e a büszkeség a szeretetet? Szabó István új filmje masszív erkölcsi dilemmákkal szembesíti nézőjét. KOVÁCS DEZSŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

A HELYZET HUMORA

Szabó Magda: Drága Kumacs!
2010.07.29.

Kertész Imre Haldimann-levelek című könyve után kevéssel napvilágot látott a közelmúlt egy másik, nemzetközileg ugyancsak nagyra becsült magyar írója által Eva Haldimann-Románnak írott levélköteg. Ezek sem egyszerűen postai küldemények: az életmű kísérő futamai. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

NYUGATI ÉLETMŰ

Szabó Magda, a „régimódi nagyasszony” / Nyitott Műhely
2009.10.01.

Nem akadémiai közgyűlésre, tudományos diákköri konferenciára látogat, aki a Rózsaszín szemüveg sorozat estjeit választja. Az első szándékú, eleven fogalmazás, a családias szellemiség dominál. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

ELÖLRŐL ÚJRA

Szabó Magda – Egressy Zoltán: Tündér Lala / Kolibri Színház
2009.02.19.

Új kifejezést tanultam a Kolibriben. A Tündér Lalát a gyerekközönség hangos vissza-vissza üvöltéssel honorálta, majd rákezdték: „Elölről újra!” Tényleg jó előadás volt, bár Katkics Ilona filmje azért visszaköszöngetett párszor. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

SZÜRKE, SZÜRKÉBB, LEGSZÜRKÉBB

Szabó Magda – Bereményi Géza: Az ajtó / Szatmárnémeti Északi Színház
2008.07.08.

Hiába van kéznél két nagyszabású alak, hiába keverjük őket eredetinek tűnő, valójában egy kaptafára készült helyzetekbe, hiába próbáljuk még mindezt megbolondítani azzal, hogy nagyívű tablót rajzolunk az egykorvolt szocializmus tipikus helyzeteiről. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez