Először látható a 91 éves Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán a Traviata, amit július 29-én és 30-án Juronics Tamás rendezésében, Kolonits Klára címszereplésével játszanak. A Kossuth-díjas koreográfus kortárs történetként álmodta meg a Verdi-operát a Dóm térre. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A korábbi évek karakteres tematikus műsoraihoz képest laposabb, eklektikusabb vezérgondolat próbálta tematikus egységbe foglalni a Bécsi Filharmonikusok 2021-es Schönbrunni Nyáresti hangversenyét. Vágyódás távoli tájakra – ez lenne a Fernweh szájbarágósabb magyar fordítása, merthogy korántsem csak földrajzi távolságokba vágyhat a lélek. GYENGE ENIKŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Verdi Requiemjének terezini előadásai a nyugati kultúra megismételhetetlen pillanatai közé tartoznak. Rögtön felmerül a kérdés: megismételhetők-e mégis ezek a pillanatok? CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Margitszigeten a biztonságra játszottak, nagyon is a biztonságra, melynek eredménye egy nem túl emlékezetes, nem túl tartalmas Otello lett. De miért ilyen háborodott ez a mór? CSABAI MÁTÉ CIKKE. Tovább a cikkhez
Miklósa Erika új szerepet vett a repertoárjára: Violettája elsősorban a kitartás és az akarat diadala. Míg ő becsülettel fáradozott, Anger Ferenc jó és rossz ötleteket egyaránt kipróbált a Margitszigeten. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az argentin tenor kuriózummal érkezik április 23-án a győri Audi Arénába: az Otello koncertszerű előadását rendezi és vezényli. Exkluzív interjúban beszélt Verdiről, az újabb közös munkáról a Győri Filharmonikus Zenekarral, és a mihaszna skatulyákról. KIS ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Immár második éve világsztárok fölléptetésére építi kommunikációját a Szegedi Szabadtéri Játékok. MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Se nem korai, se nem érett: a későbbi nagy művek előszobájába enged betekintést. 165 évvel keletkezése után Verdi operája, A kalóz először szólalt meg Magyarországon. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Schilling Árpád Rigoletto-rendezésének német kritikai fogadtatása többnyire a Bajor Állami Operaház premierközönségének reakcióját visszhangozza. KRICSFALUSI BEATRIX KRITIKAI SZEMLÉJE. Tovább a cikkhez
Sehol egy púpos udvari bolond vagy egy naiv, riadt szemű lány. Nyoma sincs a daliás hercegnek és fényűző udvartartásának. Schilling Árpád számot vet a Rigoletto játékhagyományával, hogy aztán szembeforduljon vele, így újraértelmezve az életidegen, sokat látott szereptípusokat. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Flórez-koncert legnagyobb tanulsága: tiltsuk be végre a slágeráriákat! Az örök elégedetleneknek pedig Dohnányival üzenjük: „Der Ton daneben ist auch ein Ton!” GÖRÖMBEY G. SZILÁRD ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az emlékezetes viszontagságok következtében Verdi Requiemje hangzott fel az operaházban a Filharmóniai Társaság Zenekara 159. évadjának október végi hangversenyén, Kolonits Klára, Gál Erika, Fekete Attila és Fried Péter szólójával, Ion Marin vezényletével. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az idei Armel Operafesztivál első két estéjének nem éppen felvillanyozó színpadi élményei után Alföldi Róberttől vártuk, hogy helyrebillentse az egyensúlyt. BÓKA GÁBOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Opera seria, semiseria, buffa, kortárs, kísérleti és – a legújabb idők marketingtalálmánya – az élményopera. A Simon Boccanegra soron lévő operaházi felújítása a bevett műfaji kategóriákat újabb elemmel gazdagította: megszületett a hiányopera. GÖRÖMBEY G. SZILÁRD ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A idei Salzburger Festspiele nagy dobása, hogy több mint egy évtized – még a 90-es években aratott emlékezetes salzburgi sikereik – után ismét meghívták Peter Steint és Christoph Marthalert operát rendezni. KÉKESI KUN ÁRPÁD ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
