Nevezzük trilógiának? Gergye Krisztián koreográfus az Adaptáció trikolór és az Opera Amorale után színdarabhoz nyúlt, hogy megmutassa: milyen baromi rosszul érezzük magunkat. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Mindenkinek megvan a maga harca. Az A. E. Bizottságnak ott volt Aczél György és a kései Kádár-korszak levegőtlensége, Gergyének és a ma független művészeinek pedig a lassan már aczélgyörgyi szemüvegen át látó mai kultúrpolitika hivatalnokai. KRÁLL CSABA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A független léttel járó kiszolgáltatottság egyeseket elbizonytalanít, másokat többletmunkára sarkall. Gergye Krisztián trilógiákba rendezett performanszokkal küzd az elmúlás ellen. KRÁLL CSABA ÍRÁSA, 1. RÉSZ. Tovább a cikkhez
A KET új Shakespeare-előadása olyan, mintha az alkotók Shakespeare drámáiból a legnagyobb szerelmeket, a legkegyetlenebb gyilkosságokat, a legemlékezetesebb karaktereket, a legjellemzőbb jelképeket bedobálták volna egy turmixgépbe, hogy aztán bekapcsolják a masinát. MAUL ÁGNES KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Egyszemélyes teremtésmítosz? Igen. Jelenlét-rituálé? Hogyne. Vallomás-színház, stand up comedy, peepshow? Persze, részben, talán. KRÁLL CSABA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
