Az Aranytíz előadása nem csak annyit vállal, hogy a tanulság (miszerint az embernek tisztelnie kell a szüleit) felé tereli a nézőt. Lackfi János népmeséből készült gyerekdarabja és Őze Áron rendezése rendkívül finom eszközökkel érzékelteti, hogy aki szegény, az a legszegényebb. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Guppi „hazatért” a POSZT-ra: 2009-ben itt találkozhatott vele először a magyar közönség, felolvasószínházi formában. Azóta két előadásban is színre került: a Centrál Színházban Kiss Csaba, az Aranytízben Szikora János rendezte - utóbbit láthattuk az idei OFF-Programban. MARKÓ RÓBERT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Két nap, négy verseny- és egy versenyen kívüli előadás. Tanulság: reggel 11-kor is van katarzis, és a női energiák nem tesznek rosszat egy gyerekelőadásnak sem. Persze az sem baj, ha férfi a rendező, csak tudja, mit akar. PAPP TÍMEA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
