Sikerről, közösségi alkotásról, avignoni tapasztalatokról és a nagy példaképekről mesélt Párizsban napjaink egyik legismertebb francia színházi alkotója, akinek Edmond című darabját Debrecenben mutatták be először Magyarországon. HORVÁTH PATRÍCIA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Öt nap alatt öt előadás elsőre nem hangzik éppen elviselhetetlennek. A Színházi Olimpiában az jelenti az igazi kihívást, hogy ilyen rövid idő alatt is kap az ember bőven hideget-meleget. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Nem érdemes félni, ez megöl az emberben minden pozitív, jó energiát – mondja a világ egyik leghíresebb rendezője a kezdő riporter mentegetőzésére, és a derűs, bölcs arcra tekintve már tényleg nem félek. Kezdetét veheti életem egyik legjobban várt beszélgetése. DARIDA VERONIKA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Két éve Hamlet-rendezését hozta el Gyulára, mellyel tavaly a legjobb rendezőnek járó Uniter-díjat nyerte el. A Hamlet kérdéskör tovább feszítette, ebből született meg Vízkereszt-rendezése, melyet az idei gyulai Shakespeare Fesztiválon láthattunk. Bocsárdi László rendezővel, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron színház igazgatójával beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Robert Wilson távol áll tőlünk. A Víg színpadára egyedül lép, hangját technika közvetíti, amerikai angolul beszél egy olyan életről, melynek mind eseményeit, mind eredményeit csak közvetett formában ismerheti az az ezer ember, aki most hallgatja. JÁKFALVI MAGDOLNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Katona bemutatta Joël Pommerat A két Korea újraegyesítése című darabját, és ad hozzá egy térképet, amelyen Magyarország a két Korea közt helyezkedik el. Pécstől kicsit délnyugatra ott van mindjárt Szöul. Ennyit Koreáról, mindkettőről. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Koinónia Kiadó Georges Banu harmadik könyvét jelenteti meg magyarul, s a mostani, méreteit tekintve is, különleges vállalkozás. Banu a legismertebb színházcsináló, a köznapi beszélgetésekben és a tudományos írásokban egyaránt erős névmágiával bíró rendező, Peter Brook monográfiáját írta meg. JÁKFALVI MAGDOLNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Mozart ma így játszaná A varázsfuvolát, állítja Peter Brook, amikor a Bouffes du Nord üres terében hét énekessel és egy zongorával átszerkeszti, átírja az operát, hogy ebben a letisztított szerkezetben meglássuk és meghalljuk a zenét. JÁKFALVI MAGDOLNA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Erős a kezdés Gyulán: Peter Brook két éve Zürichben bemutatott, két személyre szabott monológja nyitotta a hatodszor elstartoló Shakespeare Fesztivált. Az előadás csak kicsit Shakespeare, viszont nagyon színház. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Peter Brook – akinek pályafutását végigkísérte és meghatározta Shakespeare – különleges előadással búcsúzik színházától, a Théâtre des Bouffes du Nord-tól és kedves szerzőjétől. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Csalódhatott, aki az 1964-es vagy ’72-es csoda megismétlődését várta, amikor is Brook Lear király-, illetve Szentivánéji álom-rendezése felkavarta a magyar színházi életet. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
