„Ha valaki a hatodikról zuhan, azt nem lehet a földszintnél elkapni ölbe, és hepp!” Lőrinczy Attila drámája a zuhanás másodperceit nyújtja elviselhetetlen hosszúságúra. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Horváth Illést a darabból nem a sötét háttér érdekelte, hanem a szintén sötét előtérben mozgó fiatal generáció. Róluk rendez – nekik. STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Egy ma jószerint teljesen ismeretlen Kálmán-operettet vett elő, íratott át és paskolt a színpadra az Operettszínház. Lássuk, Kálmán Imre, mire megyünk ketten! LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Habkönnyű nyári bohóság? Ugyan. Halotti tor, szappanopera-dialógusokkal. Van azért társadalomkritika is, miért ne lenne? KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Évtizede mutatták be – gyors egymásutánban kétszer is, a Kamrában és Kaposvárott - Lőrinczy Attila shakespeare-i lüktetésű kis magyar rémkomédiáját, a Balta a fejbe címűt. Most Szegeden Tasnádi Csaba szakszerű rendezésében került újra színre. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A rendezők HSL&NE cégjelzéssel jegyzik munkájukat. A színmű is jelölhető lenne alcíme rövidítésével: C&M t-com. Calisto és Melibea tragikomédiája mindent pontosan úgy görget, ahogy előre megígéri. Semmi meglepetés, aztán mégis – de az sem. Hátra lehet dőlni. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
