Az interaktív séta megnevezés láttán az újító formákhoz szokott emberben elkezd dolgozni a kétely: vajon milyen mértékű és minőségű interakciót vár majd el tőlünk a program? Különösen érdekes kérdés ez akkor, amikor a séta során a befogadó teljesen egyedül, csupán a telefonján megnyitott böngészőablak utasításait teljesítve vesz részt. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az egyik szemem nevet, és ha nagyon őszinte akarok lenni, a másik se könnyezik, miközben egyfolytában azon gondolkodom, lehet-e, kell-e újat mondani egy olyan agyonjátszott darabról, mint amilyen a Szentivánéji álom. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Danyiil Harmsz orosz író 36 évesen, 1942. február 2-án, a blokád alatt álló Leningrád börtönének pszichiátriáján éhen halt. Ez nem idézet egy abszurd novellából, hanem így kezdi Ménes Attila az Ex-Symposiumba írt rövid, megemlékező cikkét Danyiil Harmszról. Az orosz abszurd irodalom egyik legfontosabb alakjának halála legalább olyan abszurd, mint amilyen írói életműve. BOGYA TÍMEA ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Rubens és a nemeuklideszi asszonyok után A nevetséges sötétséggel Dohy Balázs mint rendező már másodszor kísértette a színházi lehetetlent. Vagy ha Wolfram Lotznál maradunk: a lehetetlen színházat. PAPP TÍMEA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Egy német katona megőrül a dzsungelben. Nincs más megoldás, mint felkutatni és megadni a koordinátáit a műveleti központnak. Pellner főtörzsőrmester feladata, hogy felhajózzon a Hindukuson, egy sötét, lassan hömpölygő folyón. Csak Stefan Dorsch kíséri el, aki a járőrhajót kormányozza… VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Dolgok, amiket egy ideig még biztosan nem tudok, akarok vagy merek tenni: színházba menni idegenek társaságában, előadást nézni a járvány okozta depresszióról, ismeretlenekkel beszélgetni titkos érzéseimről. Vagy mégis? JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
