Látványos díszletek közt, gyönyörűen komponált képeken anélkül jelenik meg Füst Milán megszállott féltékenység-drámája, hogy a belső történéseket megélhetnénk. Enyedi Ildikó nagy formátumú filmjét a cannes-i versenyprogramban mutatták be. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A versolvasó közönség sokat hallott Karinthy Gáborról, de kevéssé ismeri.Tud arról, hogy a Karinthy-dinasztia tagja, hallott a betegségéről, az "ördöggörcs"-ről, de nemigen olvassa a verseit, pedig három kötete is megjelent. Összegyűjtött verseit Kőrizs Imre szerkesztette, utószót is ő írt hozzájuk, s e munka révén tovább gazdagodott az életmű. MESTERHÁZI MÓNIKA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Találkozások élménybeszámolói ezek az írások. Nem irodalomtörténeti kalauz, nem is tudományos munka ez. Nem akar az lenni. De ha még sokáig rosszul reklámozzák, ez lesz az a könyv, amit merő tévedésből „pihévé szednek hűvös kócsagok”. Kár lenne. GABNAI KATALIN ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Füst Milán 1915-ben, a Nyugatban megjelent Boldogtalanok című drámája talányos mű. A sajátos szóhasználatra és elhallgatásokra, elharapásokra épülő szöveget Szabó Máté értelmezte és állította színpadra Miskolcon. SÁNDOR ZITA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Látszólag képzőművészeti kollekció, de lényegében mégsem az Füst Milán és feleségének közszemlére tett gyűjteménye, inkább valamiféle képes napló arról, kikkel barátkozott, s milyen témák és ideák iránt érzett vonzódást a legszomorúbb magyar író. IBOS ÉVA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A medenceszerű díszletet, Bátonyi György munkáját, akár ladik, hajó belsejének is nézhetjük, ahogy közép felé öblösödik, előre pedig fülkésen mélyül. A hajó-asszociáció csupán az egyik lehetőség, mivel a főhőst, Störr kapitányt nem a tenger, hanem a szerelmi viharzás viseli meg. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Koltai M. Gábor rendezése pasztell barnára hangolta a Boldogtalanokat, hogy a kortalanított múltban tartva az ismerős történetet, érzékeny elemzéssel hagyja érvényesülni a drámát és az azt – elsősorban a nyelvi-poétikai regiszterben – működtető titkokat. MIKLÓS MELÁNIA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Füst Milán meséi szervesen illeszkednek idősebb kori életművébe. Joggal kérdezhetjük, valódi meséket írt-e, vagy csak verseinek és kései irodalmi munkásságának a mese foglalatába illesztett kis remekei ezek? SÁNTHA JÓZSEF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A költő halála után évtizedekkel – lassan fél évszázaddal – is micsoda mozgásban lehet egy életmű! A Füst-líra újbóli, megint más megjelentetése a kiadás- és fogadtatás-történetet ugyanúgy fókuszba vonja, mint a verseket. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Életrajzom nincs is, csak munkarajzom van” – valamiért ez a Füst Milán-mondat mindig az elsők között hangzik el, ha róla van szó, talán, mert oly egzakt, és sarkosan lekerekített; ugyanakkor a harmadik róla szóló mondat máris Füst különcségeiről, szerepjátékairól szól. SZEGŐ JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Arról volt szó, hogy színházba jövünk” – méltatlankodik a Nemzeti-beli vendégjáték után ártatlanul mosolygó családtagjai felé fordulva egy negyvenes, rezervált hölgy. Vajon igaza van? Tényleg nem színház, amit láttunk? Igen is, meg nem is. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
