Nagy fába vágta a fejszéjét Horváth Illés, hiszen klasszikus Broadway-musicalt állított színpadra. Ez a közönség szempontjából a „play-it-safe” tipikus esete, de szakmai oldalról meglehetősen nehéz újat mondani a hazai színpadokat többször is megjárt Kabaré-Chicago-My Fair Lady mesterhármas után. Továbbá bajos egy olyan darabot magabiztosan adagolni a közönségnek, ami önmagában is rendhagyó, aszimmetrikus dramaturgiát követ, ráadásul (spoiler alert!) nem is ér a legvidámabb véget. MOSOLYGÓ MIKLÓS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Sokféle útja van manapság a kortárs magyar drámák megszületésének. Az egyik legkarakteresebb a Színházi Dramaturgok Céhe által életre hívott Nyílt Fórum, amely hosszú ideje, évről évre szisztematikusan gondozza, fejleszti a fiatal (és nem csak fiatal) szerzők munkáit. Az évek óta működő modellről annyit előzetesen el kell mondani, hogy minimum eredményesnek bizonyult. KOVÁCS DEZSŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az igazán nagy történeteknek van egy furcsa jellegzetességük: akárcsak a boldog családok, mind hasonlóak egymáshoz. NAGY KLÁRA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Most éppen a Delila nyíregyházi előadásáról szóló kritikát kellene írnom. Helyette jelenik meg ez a cikk – hogy nagyon rossz csere, az tuti. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Nyilvános az idei POSZT versenyprogramja. A 14. Pécsi Országos Színházi Találkozó két válogatója, Császár Angela színművész és Sándor L. István színházi kritikus március 10-én sajtótájékoztatón jelentette be, mely előadásokat ítéltek a legjobbaknak a 2013. március 1. – 2014. február 28. között bemutatott hazai és határon túli magyar színházi előadások közül. Tovább a cikkhez
