Minősítéssel nem rendelkező Budapest fővárosi színházi- és táncművészet előadó-művészeti szervezetek Emtv. szerinti, 2021. évi szakmai program megvalósítási és működési támogatása – Döntési javaslatok indoklása
2021.05.01.

Az alábbiakban a budapesti székhelyű szervezetek pályázatát bíráló szakmai kuratórium - Barda Beáta, Fuchs Lívia, Herboly Domonkos, Imely Zoltán, Zubek Adrienn - döntési javaslatának részletes indoklása olvasható.

Mottó: Idén még durvább volt a helyzet, mint bármikor korábban. Idén mészárosmunkát végeztünk.

1. A források elosztása

Megjegyzés: A zeneművészeti szervezetek pályázati kiírása és az elbírálás szempontjai lényegesen különböznek a Színház I., II., Tánc és Forgalmazói kategóriák kritériumaitól, így az erről szóló indoklást külön fejezetben részletezzük.

Színház, tánc, forgalmazói kategóriák

A fővárosi pályázatok - összevetésben a tavalyi összegekkel - az alábbiak szerint alakultak:
 
 

 
 
 
 
 
 

A tavalyi évben bevezetett főváros/vidék felosztás az idei évben is megmaradt, így ezúttal is két külön kuratórium bírálta el az előadó-művészeti pályázatokat. Mivel a felosztás a bejegyzett székhely, és nem a működés helye alapján sorolja a pályázókat az egyik vagy a másik kategóriába, az elmúlt évben két fontos, vidéki székhelyű, de Budapesten működő előadó-művészeti szervezet is Budapestre tette át a székhelyét. 

A tavalyi pályázati évben mindkét szervezet támogatásáról a nem-budapesti kuratórium döntött. Mindkét szervezet és a FESZ is igyekezett még az év elején felhívni a minisztérium figyelmét arra, hogy a budapesti pályázati keretösszeg meghatározásánál vegye figyelembe e két pályázó forrásigényét. A megkeresések sajnos nem vezettek eredményre, a pályázat a tavalyi keretösszeggel került kiírásra. A tavalyi keretek az akkori budapesti pályázók megelőző évi támogatásához voltak igazítva, ugyanez az elv azonban idén nem érvényesült, így a két "új" pályázó szervezet belépésével súlyosan forráshiányossá vált az amúgy is rendkívül szűkös pályázati keret. Megjegyezzük, hogy ez a rendszer általában sem számol új belépőkkel, egy felülről zárt rendszerrel pedig nemcsak képtelenség fejlődést generálni, hanem a megelőző állapotokat is nehéz megőrizni.

Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan a kategóriánként szétosztható keretet a pályázati kiírás tartalmazta, s ez 20%-os forrás átcsoportosítást engedélyezett a kuratóriumnak a Színház I. és Színház II. kategóriák között. A pályázatok értékelését követően nyilvánvalóvá vált, hogy e szabály megtartása a leginkább alulfinanszírozott terület, a forgalmazók működésének ellehetetlenüléséhez vezethet, amit a kuratórium szakmailag vállalhatatlannak ítélt. 

Ezen megfontolásból a szakmai kuratórium a rendelkezésre álló keretösszeg szűkössége és az átcsoportosítási korlát miatt kérte a kiírót, hogy

- a budapesti pályázók közé “visszakerült” két szervezet, más új belépők támogatása, illetve a megbillent arányok és a mesterségesen generált forráshiány orvoslása érdekében 45 millió forint pótlólagos forrást biztosítani szíveskedjen, illetve 

- a kategóriák (Színház I. és II, Tánc, illetve Forgalmazói) közötti támogatási kereteket a budapesti felosztáson belül a reális támogathatóság érdekében a kuratórium szabadon csoportosíthassa át. 

Az egyeztetések a minisztériummal az utolsó pillanatig több csatornán folytak. Pótlólagos forrás biztosítását az Államtitkárság végül nem tartotta kivitelezhetőnek, az 533 500 000 Ft keretösszeg szabad felhasználására viszont a végső, az NKAI és az EMMI részvételével tartott kuratóriumi ülés közepén engedélyt kaptunk. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a tavalyihoz mérten változatlan keretösszeg a valóságban közel 10%-kal csökkent, így az idén elkerülhetetlenül mészárosmunkát végeztünk. Sokadszorra jelezzük, hogy a terület a színházi szférán belül betöltött szerepéhez és az elvégzett közfeladatok jelentőségéhez képest rendkívül alulfinanszírozott, és a támogatási rendszer újragondolása és drasztikus forrásbővítés nélkül gyakorlatilag kivéreztetésre ítéltetett. 
 
 
 

 
 
 
 
  

Fontos itt megjegyezni, hogy a működési támogatásra érvényes pályázatot benyújtó előadó-művészeti szervezetek 80%-a igényelt és kapott kiegészítő támogatást 2020-ban. Ezen kiegészítő támogatások megítélt összege 1 722 301 075 Ft volt, ami az éves működési támogatásra előirányzott teljes keret 322,83%-a. A két támogatási rendszer döntési mechanizmusainak összehangolatlansága és a rendelkezésre álló keretek aránytalansága rendkívüli módon leszűkíti a kuratórium mozgásterét. Javasoljuk a pályázati finanszírozás újragondolását és egy átlátható és koherens döntési és ellenőrzési mechanizmus kidolgozását, amelynek előkészítéséhez a kuratórium örömmel ajánlja fel tudását és tapasztalatait.

A zeneművészeti szervezetek

A minősítéssel nem rendelkező fővárosi zeneművészeti szervezetek 2021. évi működési támogatására vonatkozó pályázat kiírására összesen 21 pályázat érkezett. A pályázatokból 3 nem felelt meg a kiírásnak, mivel ezek játszóhelyek és nem zenei előadó-művészeti szervezetek, így elutasításra kerültek.
A 18 érvényes pályázatból 17 pályázó a 2020-as évre is nyújtott be érvényes pályázatot. Mind a 18 pályázat részesült valamilyen mértékű támogatásban. 
A sikeres pályázatok elbírálásánál a kuratórium a beszámolókon és a szakmai terveken keresztül vizsgálta a pályázó szervezetek tényleges jelenlétét és szerepét a hazai zenei életben. A javasolt támogatási összegek meghatározásánál a kuratórium figyelembe vette egyrészről az érintett szervezetek működésén keresztül megvalósuló zenei projektek szakmai értékelését, másrészről a projektek reális forrásigényét.


2. Szempontok

A formai követelményeknek öt pályázó nem felelt meg, ezeket az NKAI automatikusan kizárta. Négy pályázó székhelye nem budapesti volt, egy pályázó pedig nem teljesítette a NKAI által bekért hiánypótlást. 

Az idén a korábbiaknál is magasabb volt a szakmailag érvénytelen pályázatok száma. A legtöbb ilyen pályázat az éves beszámoló, a közhasznúsági jelentés, vagy az előző évi bemutató(k) linkjeinek hiánya miatt került elutasításra, de olyan pályázó is akadt, amelynek egyáltalán nem működött a honlapja.

A forráshiányra ítélt pályázatok magas száma jól érzékelhetően tükrözi a pályázati keretösszeg rendkívüli szűkösségét. 

A kuratórium egyetlen pályázónál javasolta a Színház I/A kategóriába történő átsorolását, mert a pályázati évben nem rendelkezett saját játszóhellyel.
 
 
 
 
 
 
 
 
 

A kuratórium a – legalább minimális – mobilitás érdekében előnyben részesítette azokat a pályázókat, akik a korábbi évek alacsony támogatása ellenére komoly szakmai fejlődést mutattak; az adott esetben minimálisan megemelt támogatás az elért eredményeiket kívánta visszaigazolni. Így is komoly hátrányt szenvedtek az új belépők, és sajnálatos módon a nagyobb lehetőségekkel bíró szervezetek támogatásából is vissza kellett vennünk.

Továbbra is egyet kell értenünk a korábbi kuratóriumokkal abban, hogy nehezen mérhetőek össze egyazon kategóriában az amúgy kiemelt státuszt érdemlő társulatok a pár éve frissen alakult fiatal csapatokkal, a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő teljesítményt nyújtó műhelyek a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben dolgozókkal, a mezőny legmagasabb előadásszámait produkáló színházi nevelési társulatok az összművészeti kísérletekkel.

Mindezeket figyelembe véve a kuratórium úgy döntött, hogy a bírálati eljárás során a következők szerint jár el: a kuratórium kizárólag olyan pályázatokat javasolt támogatásra, amelyek a szakmai és a formai kritériumokat is maradéktalanul teljesítik, emellett benyújtott adataik koherensek, felelős működésről tanúskodnak, költségvetésük reális és szabályos, esztétikai állásfoglalásuk koherens. A szakértői testület a súlyos forráshiányra tekintettel figyelembe vette, hogy a pályázóknak milyen egyéb forrásbevonási lehetőségei lehetnek a finanszírozás biztosítására. Az intenzitás, az együttműködés, és a közpénz hatékony hasznosulása kiemelkedő szerepű volt a mérlegelésnél. 

3. A bírálat folyamata, értékelés

A bírálatra ez alkalommal is rendkívül szűk időkeretben került sor, a munka felelős elvégzéséhez a kurátorok mellett az NKAI és az EMMI munkatársai is megfeszítetten dolgoztak annak érdekében, hogy a döntések április végén nyilvánosságra kerülhessenek.

A pályázók idén is online adhatták le pályázatukat – ezt a kuratórium mindenképpen üdvözli. Üröm az örömben, hogy véglegesülni látszik az EPER mint pályázati felület. A legnagyobb kihívást a kurátorok számára az EPER által rendszeresített és az adattábla költségvetési sablonjai közötti inkompatibilitás okozza. A pályázók jelentős része a kellőnél kevesebb figyelmet fordított az adattábla pontos, tartalmilag és számszakilag értékelhető kitöltésére, ami kellőképpen megnehezítette a pályázó pénzügyi helyzetének és terveinek átláthatóságát. Lévén, hogy az adattábla adataiból részletesebb és átfogóbb kép nyerhető a pályázó működéséről, az elbírálás során a kuratórium változatlanul az ott megadott adatokat részesíti előnyben. Az EPER rendszer alapos átalakítása nélkül a kuratórium nem lát megoldást a fenti probléma megoldására, így változatlanul üdvözölné és határozottan támogatná a korábbi, EFFEKTOR nevű rendszerhez történő visszatérést. 

A kuratórium a rendelkezésére álló 15 napban több informális és egy formális ülésen alakította ki álláspontját. A pályázatok színvonala széles skálán szóródott, viszonylag kevés esetben találkoztunk azzal, hogy a pályázók a bírálati szempontrendszert követve építették volna fel pályázatukat. Az adattábla statisztikai adatai sok esetben nem voltak koherensek az adatlap és/vagy a munkaterv, illetve a szakmai beszámoló adataival, de a sok kényszerű kizárás mellett volt szerencsénk kiemelkedően jó, magas színvonalú és koherens pályázati anyagokat is értékelnünk. 

A megelőző évekhez képest is sok pályázatot kellett szakmailag érvénytelen minősítéssel ellátnunk, mivel a pályázók nem fordítottak kellő figyelmet a küszöbkritériumokra. A kuratórium leminősítette továbbá az irreális, vagy rendkívül következetlen és pontatlan, egyéb támogatási forrásairól be nem számoló pályázatokat, mint ahogy az adattábla egyéb súlyos hiányosságait is következetesen vette figyelembe az értékelésnél. 

Változatlanul problémásnak tartja a kuratórium a Színház II kategória ugyanazon pályázati forrásból történő támogatását. Számos, az ebben a kategóriában pályázó szervezet bevételei között korábban a TAO jelentős részt képviselt, aminek hiányát e forrás képtelen kompenzálni.

A támogatási javaslatokat a következő szempontok mérlegelésével alakítottuk ki:
- Pontszám
- Költségvetés realitása, koherenciája, az igényelt támogatás mértéke
- Statisztikai mutatók (realizált és tervezett nézőszám, előadásszám, bemutatószám)*
- A 2020-ra tervezett vállalások teljesülésének mértéke*
- Az egyes társulatok egymáshoz viszonyítása, a támogatási értékek összehangolása.

* A pandémia következményeit, ahogy várható volt, a terület nem tudta teljesen kivédeni, ugyanakkor örömmel láttuk, hogy a pályázók többsége kreatív megoldásokat talált a helyzet kezelésére. A mutatószámok indokolt arányosítását a kuratórium minden esetben elfogadta.

4. Javaslatok a pályázóknak

A visszatérő típushibák okán javasoljuk, hogy minden pályázó vegyen részt a Független Előadó-művészeti Szövetség által minden évben megszervezett nyílt pályázatírói workshopon.

Ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy a pályázat egyes elemeiben közölt adattartalomnak konzisztensnek kell lennie, illetve az előző pályázati év lezárt pénzügyi adatainak összevethetőnek kell lenniük a pályázó könyvelésével. Ez utóbbihoz a kuratóriumnak természetesen nincs hozzáférése, de az előző évi bírósági beszámolók/közhasznúsági jelentések számai és tartalma, illetve a pályázó által megadott adatok több pályázónál arra engedtek következtetni, hogy a lezárt pályázati év adatainak összeállításánál nem feltétlenül volt szoros a könyvelővel való együttműködés.

Külön feladatot adott a kuratóriumnak annak feltérképezése, hogy a pályázó valamennyi központi támogatást szerepeltette-e a költségvetésében. Az adattábla jelenleg nem ajánlja fel a még el nem számolt támogatások egy részének vagy egészének az adott pályázati évre történő elhatárolását, ennek módosítását javasoljuk a kiírónak.

A kuratórium a megalapozott döntés meghozatala érdekében élt azzal a lehetőségével, hogy az értékelés során kiegészítő tájékoztatást kérhet a pályázóktól, ami sok esetben hasznosnak is bizonyult.

5. Javaslatok a támogatónak

A kuratórium legnagyobb problémának azt látja, hogy a pályázat egészének nem növekszik a költségvetése, a kategóriánkénti felosztás rugalmatlan, és nem követi a szakmai jellemzőket, miközben természetszerűleg újabb, szakmailag megalapozott és értékes pályázók érkeznek több kategóriában is. A megmerevedett struktúra végképp nem ad módot az indokolt mobiltásra, léptékváltásra, új belépők támogatására. 

A helyzetet súlyosbítják a Budapest - nem Budapest felosztás okán kialakult anomáliák. Székhelyet váltó szervezeteket a pályázati struktúra jelenleg nem tud kezelni, mivel ez nem jár a keretösszegek arányosításával. 

Változatlanul javasoljuk a működési támogatási pályázaton belül a Színház I. és a Tánc  kategóriák további strukturálását:
A kategória azonos nagyságrendű keretösszeg mellett maradjon meg az új belépők és a több éve következetesen építkező, erősödő csapatok támogatására.
Emellett javasoljuk egy kiemelt kategória létrehozását azon évtizedes múltra visszatekintő, stabilan és kiszámíthatóan működő társulatok számára, akik önkormányzatoktól való függetlenségük miatt nem lehetnek kiemelt előadó-művészeti szervezetek, ám mutatószámaikban gyakran hasonló nagyságrendű előadásszámot és/vagy nézőszámot produkálnak. Javaslatunk szerint ebbe a kategóriába kerülhetne Pintér Béla és Társulata, a Stúdió K Színház, az Artus, a Forte Társulat, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, a Káva Kulturális Műhely, a Duda Éva Társulat, a Hodworks, a Tünet Együttes és a Frenák Pál Társulat. A kiszámíthatóság, a tervezhetőség és a fejlesztés érdekében ezen szervezetek számára javasoljuk elérhetővé tenni a 3 éves pályázás lehetőségét évenkénti beszámolási kötelezettség mellett, amire az Emtv. jelenleg is lehetőséget ad.
Szintén a tervezhetőség és a működés biztonsága érdekében javasoljuk, hogy a pályázati periódus essen egybe a naptári és adóévvel.
A pályázati folyamat átláthatósága érdekében javasoljuk, hogy a pályázati kiírással párhuzamosan váljon nyilvánossá a kuratórium összetétele, így a pályázók a kurátorok szakmai tájékozottságának ismeretében fogalmazhatnák meg beszámolóikat, terveiket és érveiket.
A kiíró tegye lehetővé, hogy a kőszínházakhoz hasonlóan a független társulatok is rendelkezzenek a működési támogatásukkal a vonatkozó periódus elejére. (Jelenleg a támogatási ciklus közepén jutnak hozzá a támogatáshoz, addig csak saját bevételeik állnak rendelkezésükre.) Ennek érdekében szükséges lenne a teljes pályáztatási folyamat kezdetét szignifikánsan korábbra hozni.
Javasoljuk, hogy a lehetséges pályázói kört szakmai alapon erősebben határozza meg a kiírás, összhangban a bírálati szempontrendszerrel. Jelenleg pályázhat minden szervezet, amely nem bír minősítéssel és szerepel a Pest Megyei Kormányhivatal Oktatási és Kulturális Osztálya által vezetett hatósági nyilvántartásában. Ez lehetőséget ad arra, hogy profitorientált, korábban a TAO-ra optimalizált szervezetek is pályázzanak, amelyek éves bevétele nem ritkán meghaladja a működési pályázaton rendelkezésre álló összkeretet. Ezeknek a szervezeteknek a jelenléte önmagában is torzítja a mutatókat. További anomália a (főként a forgalmazói kategóriába pályázó) közművelődési profilú intézmények jelenléte, amelyeket meglátásunk szerint a közművelődési területet szolgáló forrásokból szükséges támogatni.
Ebben az évben is nagyon vegyes, pályájuk rendkívül eltérő pontján tartó szervezeteket kellett egymással összemérnünk, ezért ismételten javasoljuk a kategóriák tovább differenciálását.

A kuratórium tagjai a döntések nyilvánosságra kerülésétől számított két hétben a pályázók rendelkezésére állnak, bármely kérdést, észrevételt, javaslatot szívesen fogadunk.

Budapest, 2021. május 1.
 
Barda Beáta, Fuchs Lívia, Herboly Domonkos, Imely Zoltán, Zubek Adrienn