Barsuglia, Lazareff, Fontaine
2008.01.02.

Először láthatók Magyarországon, a Ráday Galériában a fiatal osztrák festő, Alfredo Barsuglia hiperrealista művei az orálhigiénia tárgyköréből. Alexandra de Lazareff és Jean Fontaine állatplasztikái ugyanott. Újratanuljuk az iróniát. KÜRTI EMESE KRITIKÁJA.

Mint utóbb kiderült, nem két, hanem három művész bemutatóját lehet megnézni a kicsiny Ráday Galériában: Alfredo Barsuglia, Alexandra de Lazareff és Jean Fontaine művei nem veszik különösebben zokon az iparművészeti környezetet, bár ki tudja, mit tenne velük a tér, ha lenne. Igaz, hogy a galéria számára nyilvánvalóan a megnövekedett presztizsű Art Fair jelentette az első számú nyilvánosságot, és a Műcsarnokban kiállított festmények nem is kerültek még föl a galéria falára. Amit Barsuglia esetében sajnálni lehet, mert a hiperrealista fogorvosok festői sterilitását derűsen ellensúlyoznák a Neue Sachlichkeit beállításaira emlékeztető, izgalmasabb felületek és váratlan képi megoldások.

A fiatal osztrák festőnek ez az első kiállítása Magyarországon, és máris milyen nagy félreértések övezik. Ha nem olvasom el előzetesben Szombathy Bálint bevezetőjét a kiállítást kísérő leporellóban („Barsuglia ezt a ritka érzékenységet rávetíti az emberi testiség egyik különleges és művészetileg kiaknázatlan jelenségkörére, tudniillik a fogápolás kultúrájára és szokásrendjére”), és nem téveszt meg a humortalan magyar művészet évszázados tradíciója, amelyben a neoavantgárd kritikusa edződött, hamarabb rájövök, miről van itt szó. Bécsben, ahol nyilván jobban értik Barsuglia humorát, amely ráadásul erősen emlékeztet a szintén bécsi, szintén sikeres Erwin Wurméra, aki ceruzákat dugdos a kurátorok orrába, múzeumi vásárlásokkal honorálják a finom kortársi szurkálódást, amely meglehetős festői tehetséggel párosul. Ez téveszti meg a magyar kritikust, amikor úgy beszél a nevetséges szokásainkon, civilizációs látszatnyavalyáinkon (amelyeknek lehet szimbóluma a fogpasztatubus, valóban) remekül szórakozó festőről, mintha még létezne múzeumi kánon, amely megkérdőjelezhetetlenné teszi a komolyságot és a hierarchiát. Többet kéne nevetni.

A másik két alkotó szobrász. A kijevi származású Lazareff ma már Firenze mellett szereli össze mutatós állatplasztikáit, amelyek valóban rendelkeznek a népszerűség összes kritériumával: ügyesen egyensúlyoznak a szobrászat és az iparművészet határán, finoman emlékeztetnek a robusztus avantgárd technikai elhivatottságára, végső formájukban pedig erőfeszítést nem igénylő derűs naturalizmussal örvendeztetik meg a vásárlót. Vásárlók pedig biztosan vannak, valahogy úgy, ahogy Kovács Margitot is sokan haza akarják vinni. Jópofa.

Már csak a Haraszty István véleményére volnék kíváncsi.

Jean Fontain hatalmas, kettős nézetű minotauruszplasztikáját a felületes néző könnyen összetéveszti Lazareffel, annál is inkább, mivel Fontain sokat dolgozik azon, hogy a kerámiával végül bronzhatást érjen el. Technikailag alapos, súlyos állatszobrainak szabad formáit anyacsavarok, fogaskerekek, csövek öntvényei teszik hasonlóvá Lazareffhez, csakhogy ő többet akar markolni, és kevesebbet fog. Az emberi lábon álló, fülkagylót formáló hangszóró vagy az ökörfej hátoldalának finoman kirajzolódó női hátsója sokkal több, mint amit a szobrászat (és a jó ízlés) kibír.

Én a magam részéről biztos rendeznék egy nagy kiállítást Barsugliának, hogy kipróbáljuk, milyen érzés a világ összes fogkrémes tubusa között lépdelni, milyen egy fogorvos valódi lelkülete, és egyáltalán: meddig mehetünk el a két világháború közötti realizmus föltámasztásában.

A másik kettőt pedig elfelejteném.

Ráday Galéria, 2007. november 26. – 2008. február 2
Szerző: Kürti Emese
A galéria vezetője és a kiállítás kurátora:  Faur Zsófia
Megítélt támogatás: 150 000 Ft
Támogató: Képzőművészeti Kollégium
Alfredo Barsuglia festő egyéni kiállítása és kísérőfüzet megvalósítására
További támogatás: 150 000 Ft
Támogató: Képzőművészeti Kollégium
Alexandra de Lazareff szobrász egyéni kiállítása és kísérőfüzet megvalósítására
További támogatás: 150 000 Ft
Támogató: Képzőművészeti Kollégium
Jan Fontaine szobrász egyéni kiállítása és kísérőfüzet megvalósítására (2008)