CNAC-Krétakör: Urban Rabbits / Párizs, Parc de la Villette
2010.02.23.

Schilling Árpád nem először rendez külföldön és főiskolásokkal is dolgozott már. A francia Nemzeti Cirkuszművészeti Központ (CNAC - Centre National des Arts du Cirque) felkérésére az iskola végzős cirkuszista növendékeivel létrehozott vizsgaelőadás azonban nem szokványos darab. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.

Jelenetek a produkcióból
Jelenetek a produkcióból

A csupasz, néhány fehér fecnivel teleszórt porondot a piszmogó közönség még alig üli körbe, a fényviszonyok is maradnak, nincs elsötétülés, amikor egy vaskarikával játszó, sportosan öltözött fiú lép be a térbe, és nyitja az előadást. Látványos és könnyed pörgéssel vezeti be a nézőt a cirkuszi műhelybe: az emberméretű vaskarika megszelídül kezei között, majd egész testét beveti. Mindehhez alapzörejt egy írógép kattogása ad. Ez még a porond szintje, ám a fölötte kifeszített hálón hamarosan légi táncra kel a következő tornász. A közönség lélegzet-visszafojt, nézi a hálóról egyre feljebb pattanó, majd egyetlen lendületből a háló fölé magasan kifeszített kötélre álló testet. A légbe szökkenés látványa súytalanná teszi a befogadót is, az izgalom fokozódik s mindez majd’ két órán át működik: Schilling akrobatáinak légi varázslata kitart.

A 60-as években kialakuló új kortárs cirkuszi irányzatban (nouveau cirque) nincsenek állatszámok és a produkciókról lekopik a cirkuszi műmáz. Gyakran előadótermekben mutatják be az alkotásokat, amelyekbe különböző színházi elemek kerülnek be, többnyire színházi rendezők irányításával. A CNAC végzős diákjainak produkciói is ezt a cirkuszi vonalat követik, az intézmény 21. promóciója – az Európában egyedülálló főiskola 1985 óta létezik – Schilling Árpád irányításával mutatkozik be a nagyérdeműnek. Az Urban Rabbits egy megrendelésre készült alkotás: minden végzős diáknak a saját területén színt kell vallania tudásáról. A közös meder pedig a cirkuszporond, ahol a diák individuumként, ugyanakkor egy összeszokott kollektíva tagjaként is jelen van: egyéni intermezzók, páros helyzetek és csapatjelenetek rendeződnek Schilling rendezésében érdekes produkcióvá.

A légtornászoknál például a technikai tudás mérettetik meg, ám a végtermék kollektív alkotás. Bár az Urban Rabbits a hagyományos cirkuszi mozgáskészletből merít (trapézjelenet, kötéltánc, biciklis bravúr stb), átlényegíti azt: csodás légtornászok játékát látjuk, melyben a játék a kulcsszó. Színházaznak ugyanis: behozták például a dialógust a porondra. Az emberi lét alapvető kérdéseiről eszmecserél test és beszéd. A tornászok spontán szövegmondással törik meg a csendet, dialógusaikból pedig az iskolai évek, próbák során lejátszott helyzetek ízét érezzük ki. A cirkuszi tér 360°-os felületébe szorított művészek előadása harmóniát sugall: költőiség és technikai bravúr természetes egyensúlyba kerül.


Az improvizációt előszeretettel alkalmazó Schilling a csapatra alapoz: a 16 végzős fiatal puszta létezésétől fogva beleírja magát a produkcióba. A kapott férfi-nő arány (12 fiú, 4 lány) építőelemmé válik az Urban Rabbitsben: sok fiú hajszol kevés szép lányt, és – végkicsengés-ügyileg – van, akinek ez bejön. A porond a szerelmi afférok, az önmaguk és társuk után vágyakozó lelkek nemzetközi promenádja. Különböző nyelveken (a CNAC diákjainak egyharmada külföldi) sóvárognak, kutatnak párjuk után a játékosok. Van itt szerelmi aktus kontakttánc-elemek bevonásával; női akrobata-sztriptíz; sziszüphoszi kőgöngyölítés; számos asszonybűvölő erőfitogtatás: mélybe zuhanás és női kegyekért vállalt egyéb önsanyargatása a dicső férfinemnek. A legelső nő színre lépése heves érzelmeket vált ki: valója legjobbját, legszebbjét nyújtaná neki legalább három pasi, ő meg a sátor tetejéig meg sem áll, ahol egy trombitát tisztítgat a végtelenségig. A férfiak sután fitogtatják izmaik erejét: egyikük kitartóan, sokszor és eredménytelenül lódul neki egy égbe nyúló csőnek, másikuk fürgén kúszik a magasban ücsörgő lány melletti zsinóron a sátorcsúcsig, majd egy, a nézőt meghökkentő mozdulattal kioldja kötelét, és izgalmában fent reked egy csövön. Minden hiába: a lány rájuk se ránt. Az előadás nyitánya egy modern, ponyva alatti héjanász.

A lég- és talajtáncosok egy része meglepően jól zenél. Az aszexuális, trombitás nő utáni sikertelen hajszát a főként fúvósokból verbuválódott fiúbanda vidám, Kusturicát idéző zenés csoporjelenete váltja. Ekkor megelevenedik a produkció plakátjáról ismert színes büféskocsi: begördül a színre, azzal kezdődhet a muri. A nőhiány illetve az inkompetenciától való félelmek, az egymást riogatás végül komikus esküvőt eredményez: a porondon két fiú készül frigyre lépni. De egyéb élethelyzeteket is cirkuszra fordít nekünk a rendező: legénybúcsú, a Candysuck leányzenekar Kill your boyfriend című dalára pedig féktelen tombolás. Egy elnyuszisodó társadalom paródiáját vázolja tehát a játékmester – erre utal a Városi nyulak cím is –, azaz cirkuszul mondva mutatja meg az önmagát és párját kereső, elköteleződni nem bíró egyén dilemmáját. A diákok technikai virtuozitása – színházi kontextusban különösen – ámulatos, Schilling érdeme pedig az, ahogyan történetet húz a cirkuszi jelrendszerre és identitássá gyúrja a légtáncosokat. Személyiséget ad nekik, hogy férfivá és nővé válhassanak. És közben szerzővé, színésszé, technikussá, muzsikussá avatja őket: a diákok maguk építenek színpadot, maguk játsszák, zenélik be a teret és írnak jeleneteket hozott élményekből.

A produkció eszköze két, egymással szemben elhelyezett kivetítő, ezeken időnként bizonyos kulcsszavak, az éppen felhangzó zene dalszövegei franciásítva (Johhny Cash egyik kései felvétele, a God’s gonna cut you down című amerikai népdal a legelején kifejezetten ütős), illetve a mű tagolására vonatkozó útmutatók jelennek meg, segítve a produkció egységgé szervezését és a befogadást.

A szerző fotói
A szerző fotói

A próbafolyamat része volt egy tíznapos budapesti túra, ahol Schilling terepét ízlelgethették a diákok. Ennek során a magyar artistaképzősökkel közös műhelygyakorlatot szerveztek, illetve a meghökkentő utcai légi performanszok mellett (pl. tótágast álltak a Vásárcsarnokban vagy Mikszáth szobrán egyensúlyoztak) a készülő Urban Rabbits projektről is tartottak bemutatót a Krétakör bázison (beszámolónk itt olvasható – a szerk). Érdekesség, hogy a munkafolyamatot  virtuálisan is rögzítették (megtekinthető itt - a szerk). A produkció többnyelvű munkafüzetében a diákok bejegyzéseit, régen hallott újramesélt történeteket vagy tudományos (ál)hírt is olvashatunk, de a rendezői koncepcióról is vall maga Schilling, a próbákról pedig rövid videók, fotók is akadnak. Az egyik feljegyzésben az egyik diák a nagymamától örökölt kedvenc történetét meséli el az agyonlakmározott nyúl veszedelmes kalandjáról, amit végül az állat túlél. A szöveg végén a kollektív emésztés kifejezést használja a bejegyző. S valóban, a hosszú út, amit a főiskolások egymás felé megtettek, saját magukon keresztül vezetett, a produktum pedig hamarosan „kollektív emésztéssé” válik: a végzősök Schilling felügyelete mellett a világ kritikus szeme elé járultak, a megmérettetés pedig folytatódik a tavasszal induló nemzetközi, Magyarországra június 19. és július 25. között érkező turnén.

Vö. Tarján Tamás: Felicitá 
Herczog Noémi: A kötéltáncos szabadsága 
Nyulassy Attila: Cirkusz-lét-színház 
Sztrókay András: Játék a sátorban 

Cím:  Urban Rabbits,  Rendező:  Schilling Árpád,  Művészeti munkatársak:  Kollár Adél,  Marc Vittecoq,  Zene:  Lawrence Williams,  Technikai vezető:  Julien Mugica,  Fény- és színpadmester:  Pierre-Yves Dubois,  Hang:  Alexis Auffray,  Jelmez:  Matthieu, Joris et Juliette Christmann,  Grafika:  Fancsikai Péter,  Produkciós vezető:  Gáspár Máté,  Szereplők:  Rémy Bénard,  Jean Charmillot,  Kilian Caso,  Marion Collé,  Damien Droin,  Benoît Fauchier,  Joris Frigerio,  Jérôme Galan,  Coline Garcia,  Matthieu Gary,  Fragan Gehlker,  Sam Hannes,  Audrey Louwet,  Matthieu Renevret,  Vasil Tasevski,  Julie Tavert,  Helyszín:  Parc de la Villette, Párizs,  Időpont:  2010. január 20 - február 14.
Megítélt támogatás: 500 000 Ft
Támogató: Színházi Kollégium
A Krétakörnek a Francia Cirkuszakadémia végzős osztályának fogadására és a magyar artistaképzősökkel közös műhelymunka szervezésére (2009)
További támogatás: 462 000 Ft
Támogató: Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Az előadás budapesti megvalósítására megítélt összeg 66%-a (2010)