Rosti Pál, a 19. századi utazó, fotográfus, néprajz- és természettudós 1856-1858 között végigjárta Alexander von Humboldt ötven évvel korábbi latin-amerikai útját, majd élményeiről fotóalbumot készített. Ennek egy példányát a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Tovább a cikkhez
Mi is az, hogy „hatás”? - teszi fel a kérdést katalógusbéli írásának már a címében a kiállítás kurátora, Geskó Judit, de a tárlat megnyitása elött is több helyen hangsúlyozta, hogy nem hatástörténeti kiállítás készült. IBOS ÉVA KRIIKÁJA. Tovább a cikkhez
1931-ben, amikor megalakult az Abstraction-Création nevű párizsi művészcsoport, az absztrakt már két évtizede jelen volt a képzőművészet lehetőségei között; igaz, elsősorban más földrajzi helyeken. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Különös érzékenységgel elénk tárt csodák és titkok. Időutazás. Egyiptom Budapesten, ahogy még sohasem láttuk. Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. VADAS RÉKA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Tavaly, bár a tervezettnél szűkebb lehetőségekkel, de megrendezték a tizedik Art Market Budapestet. Miben hittek akkor? Tud-e egy ilyen nemzetközi vállalkozás a kevésbé pörgő hazai piacon életképes maradni? Tovább a cikkhez
Lehetetlen küldetésre vállalkozott a Nemzeti Filmintézet, amikor 120 évnyi magyar filmtörténelmet próbált egy kiállításba zsúfolni. A Nagylátószög ugyan szorgalmasan felmondja a leckét, ám a lelkes látogató hamar elvész a sorok között. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem nagy truváj – állítja az innovatív kortárs technikákkal felturbózott színpadi megjelenést szemléző kiállítás címe, és bár az irónia félreérthetetlen, valahol mégis igazat kell adnunk a mottónak. A színháztól ezt várjuk: essen le az állunk tőle. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
