Csak óvatosan a családi fotókkal, ha nem vigyázunk, műtárgy lesz belőlük! IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Magyar Nemzeti Galéria 1800 utáni gyűjteményének rejtett zugában három kortárs alkotó kínál frissítő szellemi kalandot a múltban andalgó látogatónak Rembrandt önarcképei ürügyén. Mindössze hat munka, plusz egy aprócska Rembradt-rézkarc néz egymással farkasszemet a 19. Tovább a cikkhez
A Fortepan százezres digitalizált fotógyűjteményének mintegy háromszáz képéből nyílt kiállítás a Nemzeti Galériában. Az emberi élet szakaszai szerint tematizált válogatás valójában a huszadik század civil történetének képes krónikája. Tovább a cikkhez
Mi legyen a vezérvonalunk? Michelangelo gazdag életművének végigkövetése, esetleg az emberi testábrázolás fejlődésének tanulmányozása? Vagy arra vagyunk kíváncsiak, hogy a kezdeti elképzelésekből hogyan születtek meg a Sixtus-kápolna alakjai? Tovább a cikkhez
Ez itt most nem szokványos kiállítás-kritika Szüts Miklós legújabb tárlatáról. Bár a Pintér Galéria tágas tereiben húsznál is több méretes új kép függ – mind az utolsó évek friss terméséből való akvarell –, merész leszek és figyelmen kívül hagyom őket. Tovább a cikkhez
Az idei Budapest100 igazi nyertesei azon szerencsések voltak, akiknek az anyukája a Bauhaus korából származó épületben lakik. Az anyák napi ázós-fázós séta jó apropó arra, hogy a napjainkban méltatlanul alulértékelt modernizmus hagyatékán elmélkedjünk. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Weininger Andor a Bauhaus Fun-departmentjének frontembere volt. Zenekar, színház, bábok, díszlet, jelmez és képzőművészet – a rendkívül sokoldalú művész egymaga megtestesítette mindazt, amiért annak idején az új művészeti mozgalom létrejött: az élet minden területét átható új esztétikát. Tovább a cikkhez
