Az előadás, rácáfolva Varga Zoltán vízárusának kezdeti fellépésére, nem kapkod utánunk, nézők után. De azért minden okunk megvan feszengeni, amikor Sen Te azt kérdezi: Miféle emberek vagytok ti? STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Képes-e tizenkét különböző habitusú és társadalmi beágyazottságú férfi túllépni a felületes benyomásain és belé égetett előítéletein – ez a tétje az amerikai darab magyar előadásának. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Szeretjük azt hinni, hogy akinek nem alakult jól az élete, az maga felelős a kudarcért. Miért nem tanult rendesen és/vagy dolgozott serényebben, miért hozott rendre rossz döntéseket, miért követte el mindig ugyanazokat a hibákat, miért kereste magának a bajt, minek ment oda. Tovább a cikkhez
A történet szinte minden eleme reális, életszerű momentum, ám a belőlük felépülő struktúra álomszerű: ismétlődések, váratlan váltások követik benne egymást. Az idő viszonypontja pedig csakis a zene folyama. PROICS LILLA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Meredt nyakkal lesik az eget a sörünnepre összeverődött népek. Kinek a Zeppelin fontos, kinek a Göncöl. Ám ebből a fekete csempés, alkohol- és vécészagú térből nehéz fölnézni az égre. Itt a vágyakozók a csillagot is csak képzelik inkább. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Ez a népi komédia a müncheni októberi mulatságon játszódik, mégpedig napjainkban.” – írta Ödön von Horváth a Kasimir és Karoline elejére. A TÁP Színház előadása Nagy Lili rendezésében ugyancsak napjainkban játszódik, és kifejezetten 21. Tovább a cikkhez
Magyar népmeseként definiálja magát A csillagszemű juhász egri bemutatója, még sincs népmese szaga a hároméves kortól ajánlott produkciónak. KOLLÁR ZSUZSANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Szörnyű és rémes a világ, de ha rájövünk, hogy ami félelmetesnek tűnik, az maga is félelmekből van összerakva, egyszerűen legyőzhetjük. Kiben van a hiba, ha egy ilyen tanulsággal járó, gyerekeknek szóló történetet kizárólag felnőttfogalmaink mentén tudunk értelmezni? PAPP TÍMEA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A királygyilkossághoz nem elég az alkalom, félelem nélküli acélos akarat is szükségeltetik. Tatabányán az ördögi mechanizmus titkai kerülnek napvilágra. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Finom előadás lett A lélek legszebb éjszakája. Finom, mondom, noha sem Jászberényi Sándor szövege, sem Polgár Csaba rendezése, sem a két színész, Nagy Zsolt és Ficza István játéka nem pont a finom jelző után kiabál. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Theater Drachengasse egy kicsike komplexum Bécs legeslegbelvárosában: van benne bár meg színházterem. Egy itteni független. A harag napja – Tag des Zorns – megy éppen. Teltház. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Alább egy olvasói levelet közlünk. Egy helyesbítést, amely egy újságcikkre érkezett válaszul – a cikk azonban nem a Revizoron jelent meg. A SZERK. Tovább a cikkhez
Túlzás lenne azt állítani, hogy csak a körülöttem ülő gyerekek parázták szét magukat a Budapest Bábszínház Coraline című előadásán. De a gyerekek és én is szeretünk azért egy kicsit félni. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ha én lennék a pénzügyminiszter, én is megszüntetném a taót. Ha én lennék a kultuszminiszter, a most hozzám kerülő 37.5 milliárdból feljavítanám, vagyis szanálnám az egész magyar színházat, táncot, zenét. Tovább a cikkhez
Nincs új a nap alatt: Závada Pál ismét a történelmi múlt, jelesül a vészkorszak idejéből merített gyúanyagot új, Szegeden színre vitt darabjához, amely a rendezői koncepciótlanság miatt kiteljesületlen színpadi formát ölt. FRITZ GERGELY KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
