A Magyarországi Bábszínházak 14. Találkozóján az derült ki, amit már korábban is gyanítottam, hogy lehet a gyerekekkel okosan olyan témákról beszélgetni, mint a válás, az ismeretlentől való félelem, a hatalomhoz való viszony vagy a poszttraumás stressz szindróma. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Jó pár diétás szezon után, már nagyon várták a szegediek az új színházvezetés évadnyitó előadását, és nem csalódtak. A Tóték című előadás nem kevesebbet állít, mint hogy ami velünk történik, arról mi tehetünk, s ha engedjük a szörnyet nagyra nőni, felfal bennünket. IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Strindberg 1880-as évek végén megrajzolt „szerelmi háromszöge” Jeles András értelmezésében kortársunkként beszél az alá-fölérendeltségi viszonyokkal átszőtt férfi-nő kapcsolatról, szexről és hatalomról, a nemek és osztályok harcáról. Tovább a cikkhez
A filmsorozat, amire a cím utal, olyan népszerű volt, hogy egy köznyelvi kifejezés is őrzi: „What a carry-on!” Ez felhúzott szemöldökkel kimondva körülbelül annyit tesz: „Minő marhaság!” Kevésbé finoman meg: „Mekkora ökörség!” GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Vannak helyzetek, amikor káromkodni vagy sírni lehet csak, akár nézői, akár szereplői vagyunk a történéseknek. S vannak életek, amik jobbára ilyen helyzetekből állanak. Seress Rezső, született Spitzer Rudolf, tudna mesélni. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Varsói melódia című lírai színművet, amelyben egy lengyel lány és egy orosz fiú szeretnek egymásba 1946-ban Moszkvában, Leonyid Zorin 1967-ben írta. Tovább a cikkhez
Sztarenki Pál nyolc évig volt a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészeti vezetője. Tovább a cikkhez
„Türelmesnek kell lenni” – mondja a Pszichológus. (Cinikusan, de ettől tekintsünk most el.) És A lány, aki hozott lélekből dolgozott valóban türelmet kíván olvasva, nézve egyaránt. Leginkább azért, mert bár egyre lejjebb és lejjebb ásunk, ugyanazokat a rétegeket találjuk. PAPP TÍMEA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Csupa magánéleti válság. A Zűrzavar Tahitin című műben egy házasság kiüresedését látjuk, Fekete Gyula operájában pedig két hölgy beszélgetéséből derül ki, hogy sok éve egymás vetélytársai voltak. MERÉNYI PÉTER CIKKE. Tovább a cikkhez
Megvan minden, ami Chaplinnél ikonikus volt és vicces: a világháborús burleszk, a földgömb-balett, a kopaszember-borotválás Brahms V. magyar táncára. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ez az előadás egynek jó, még szerencse, hogy csak egyszer kell előadni. A történet fonala szétfoszlott, és ezen még a spárga sem segít: a Candide ment a Müpában. CSABAI MÁTÉ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tükröt tartani, szembenézni, megbocsátani, kibékülni - Pannonhalma múltjának, jelenének, jövőjének legfontosabb gondolatai ezek. Az idei, a Kibékülés éve számos kérdést vetett fel a közösség számára. Tovább a cikkhez
Akinek nincs jegye, könyörögje be magát pótszékekre: az Edinburgh Fringe fesztivál után a Müpa színpadát is letarolja a Recirquel Újcirkusz Társulat produkciója, a My Land. Még két napig látható a Cafe Budapest keretében, nem érdemes kihagyni! DOHY ANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A fiatal alkotócsapat munkájának eredményeként Grecsó Krisztián Megyek utánad című regénye igényesen szórakoztató párkapcsolati drámaként ölt megindító színpadi formát. FRITZ GERGELY KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem Alekszijevics világa a Secondhand című előadás, hanem a kelet-európai emlékezetpolitika kis tükre: egyszerre van jelen benne amnézia, nosztalgia és egy mitizált posztszovjet társadalomkép. KOLLÁR ZSUZSANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
