A végig barlangban meg a bejárat körül játszódó Grotta profunda eklektikus pillanatok fűzére: akad extázisban tobzódó meztelen nő, szavalókórus, és van, hogy rokokó parókás barlangszirének járják önfeledt táncukat Artemisz karaként. Teszik mindezt Straussra. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A művészettörténet egyetlen modern historiográfusa sem sorolná Jan Matejko művészetét a festészeti progresszió körébe, de ha ez így van, akkor csak arra bizonyíték, hogy a progresszivista unilineáris fejlődés-elv sem különb más ilyen fölfogásoknál. RADNÓTI SÁNDOR RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A Raktárkészlet középpontjában a Tréfa magyar kiadása áll, amely Rubin Péter fordításában 1968-ban jelent meg az Európa Könyvkiadónál (és párhuzamosan a pozsonyi Tatrannál). Terjesztésre Magyarországon nem(igen) került, bevonták illetve bezúzták, lappangó példányai kultuszkönyvvé tették... Tovább a cikkhez
„A művészet történetében ő volt az első asszony, aki tökéletesen és megalkuvást nem ismerő őszinteséggel, higgadt könyörtelenséggel jelenítette meg a csakis a női nem által megtapasztalható általános és konkrét élményeket”. BORDÁCS ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Aki jó szobrászatot akar látni (vagy a mai köztéri bronz és fa viccekről azt hiszi, hogy komoly), menjen el a FUGÁ-ba, és nézze meg Schaár Erzsébet kiállítását. IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az iszlám és Firenze kapcsolatát mutatja be az Uffizi Képtár új kiállítása, amely a Bargello Múzeummal, a tárlat másik helyszínével közösen készült. Tovább a cikkhez
Egy manifesztum kiadásához szükségeltetik sok korábbi híres kiáltvány, egy profi filmes stáb, egy nagyszerű színésznő, a nemzetközi művészeti világ múzeumi infrastruktúrája, nagy presztizsű filmfesztiválok, nemzetközi filmterjesztés és mozi hálózat. KÁNTOR VIOLA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Király utca „eleven”, de a Body kiállítás végre megmutatja, hogy ennek az életnek az ára a tökéletes dehumanizáció, amikor az emberi gépezet feltárja élőhalott igazságát. NEMES Z. MÁRIÓ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Hogyan nyújtott menedéket a múlt rendszer tiltott művészeinek a szeretet terrorlegénye egy szanatóriumban? KÁNTOR VIOLA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Begyűrűzik az ukrán aktualitás a bőrünk alá, merész és nyers művészi tettek szemtanúi vagyunk: az ukrán kortárs művészeti szcéna jelentős tárlattal képviselteti magát június végéig a budapesti Ludwig Múzeumban. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Man Rayt nem lehet megunni. Ezt mondta barátja és szellemi társa, MArcel Duchamp, és recenzensünk is erre a megállapításra jutott Bécsben. Tovább a cikkhez
Az ember az időben, annak érzékelése és folyamatos fölismerése által lesz ember, oké, és sokszor a pillanatban, azt, amit te tudsz, hogy pillanatban azt mondani, ecce homo. Pillanat. Azért nehéz az embert megmutatni, mert van. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A művészeti gyakorlatok szükségszerűen rendelkeznek politikai dimenzióval is, amikor fontos szerepet játszanak az adott társadalmi rend létrehozásában, fenntartásában és az azzal való szembehelyezkedésben. Tovább a cikkhez
Szüts Miklós akadémiai székfoglaló tárlata tágas horizontok felé nyit. Az utóbbi években egy nagyon különös, az időtlent megidézni képes tartományban alkot. A még nem ábrázolás és a már nem ábrázolás határán sajátos absztrakciót művel. KÁNTOR VIOLA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
