A mesebeli nyuszi születése is mesebeli (egy kalapból jön világra), s további kalandjai is felfedezésszámba mennek: érzékszervein keresztül ismeri meg a világot - és önmagát. Ebben különös módon ellenségei segítik. Tovább a cikkhez
Hat kortárs magyar író (természetesen nők) és tizenkét illusztrátor (-nő!) együttműködéséből született a nagy sikerű Esti mesék lázadó lányoknak folytatása, a Magyar mesék lázadó lányoknak című kötet. DÁNYI DÁNIEL ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Kocsis Rozi annyi éve igazgatja a győri Vaskakas Bábszínházat, amennyit gombócból sem szívesen enne. Ez idő alatt sok minden változott körülötte, de egy valami nem: színháza még mindig fejlődik, a benne dolgozók pedig nyitottak a tanulásra és az újra. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A tündérmesék a korai Disney-rajzfilmek világával kiegészülve gyerekkorunktól fogva meghatározzák a női szerepekről alkotott képünket. Tovább a cikkhez
A bábszínház szerelmesei. Egyikük író-dramaturg, másikuk színházpedagógus. Két nő, akik a műfaj köré évtizedek alatt épült, mostanra megkövesedett korhatár-előítéleteket akarják lebontani. Vallják: egy bábelőadás felnőttekhez is tud és akar szólni. Tovább a cikkhez
Az Oktogon térsége igazi gyerekszínházi paradicsom: itt található a Kolibri három játszóhelye, és a nemrég beindult, főleg gyerekszínház profilú Hatszín Teátrum is. A Budapest Bábszínház pedig az idei évadban bővült a Kemény Henrik Teremmel, ahol az első előadás a Csomótündér volt: méltó kezdet. Tovább a cikkhez
A Vaskakas Bábszínház Münchausenje a nézőnek is felfedezés; kaland - ismeretlen esztétikai tájakra. Felmerül azonban a kérdést, hogy az erősen a vizualitásra épülő előadás mennyi és milyen kapcsolódási pontot kínál, illetve hogyan és mennyire ébresztgeti a fantázia egyéni, belső munkáját a nézőben. Tovább a cikkhez
Salten, az ausztriai erdőkbe szerelmes vadász, ki magát mindig is a humánus puskások közé sorolta, egy tál dollárért adta el a Bambi jogait egy producernek, aki továbbadta azt az aranyat termelő Disney-birodalomnak. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A világ összes kultúrájának legfontosabb közös halmaza az ember. Ám ahol emberek vannak, ott vannak egerek is, akik között ugyanúgy megfigyelhetők a kulturális különbségek. Az Egerek könyve szerint legalábbis. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A ruhatáros nénik olyan kedvesen fogadják és terelik az érkezőket, hogy annak csak kétféle magyarázata lehet: nem látták az előadást, s ezért szabad a lelkük, vagy látták, és most a lelkifurdalásos részvét dolgozik bennük. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Nem tudom, milyen a jó báb, de azt tudom, hogy Németh Ilona jó bábokat készít.” – mondta Zalán Tibor a Műcsarnokban nyár végén megrendezett Bábképzetek című kiállítás megnyitóján. A kiállítás alkalmat adott arra, hogy beszélgessünk a bábokról, színházról. Mindarról, ami Németh Ilona élete. Tovább a cikkhez
Igyekezz, az égbolt zár! - énekelte Lovasi valamikor a kilencvenes évek végén. Kérdés, történt-e valami azóta, vagy még mindig ugyanazokat a kényelmes köröket rójuk, miközben próbáljuk kipréselni magukból a válaszokat az életünk sürgető dilemmáira. OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Pál utcai fiúk vígszínházi előadásának zeneszerzőjével, a kritikusdíjra jelölt Dés Lászlóval beszélgettünk. PROICS LILLA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Sorozatunkban a Színikritikusok díjának idei várományosait szólaltatjuk meg. Markó Róbert a Budapest Bábszínházban rendezett A csillagszemű juhásszal szerepel a legjobbak között gyerekelőadás kategóriában. STUBER ANDREA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Bár a megnyitót élőben, egyenesben, színesben, képernyőmérettől függően több-kevesebb colon nézhetően online közvetítették, a Győrkőcfesztivált nem földi-égi kamerákon keresztül kell nézni, hanem el kell merülni a sűrűjében. PAPP TÍMEA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
