A Most Feszt öt napja alatt változatos, tartalmukat és a formájukat tekintve sem megúszós előadásokat vonultatott fel a rendezvény, a stabil látogatószámot pedig sok vidéki város megirigyelné. MOSOLYGÓ MIKLÓS BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Eperjes Károly nem írta át a Shakespeare-t annak érdekében, hogy kereszténység-kompatibilis legyen (ahogyan az a Hídember című film esetében történt, amikor nem volt hajlandó eljátszani Széchenyi öngyilkosságát): ez a Rómeó és Júlia is a szerelmesek öngyilkosságával ér véget. Tovább a cikkhez
Jennifer Hailey disztópia-drámája a Földön játszódik, ahol a természet már régen kipusztult. Itt egy kihallgatószobába és egy fizetőképes pedofiloknak fejlesztett oldal virtuális világába enged számunkra betekintést. PROICS LILLA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ülök a Kolibri Pincében, nézem a Tipli című előadást, és egy jelenet után rájövök, hogy ezeket a srácokat én ismerem valahonnan. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A norvég erdőből erőteljes kézzel kirántom a legmagasabb fenyőfát és belemártom az Etna izzó torkába, és evvel a tűzitatta, óriási tollal írom rá a sötét mennyboltozatra: rendező, ne légy önmagad dramaturgja! LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Idén ünnepli ötvenedik születésnapját a Szkéné Színház. Nem mellesleg Pintér Béla is, akinek a nyolcvanas évek óta második otthona a Műegyetem második emeletén lévő színház: szubjektív magyar színháztörténet a legsikeresebb hazai független társulat vezetőjével. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Nem szeretnék jegesmedve lenni. Ezt pár hete már egyszer megállapítottam, egy vasárnap délutánon, amit a budapesti állatkertben töltöttem. A jegesmedvék etetése tilos! című előadás megerősített ebben az elhatározásomban. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ez a szegény Ruzante, akit igazából Angelo Beolcónak hívtak, nagyon megszívta, hogy hetven évvel később megszületett William Shakespeare, százhússzal később pedig Moliére. Így járt. És akkor Goldoniról még nem is szóltunk. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Az esti meseműsor feladata, hogy az ember egész napi cselekvéssorát lezárja és előkészítse a lelket az éjszakai nyugalomra” - írja a Dollár Papa Gyermekei előzetese a Keletről, amit a Trafóban mutatnak be. Tovább a cikkhez
Az egész játék ilyen: egyszerre bujkál benne realizmus és poézis, valóság és stilizáció, földközeliség és elrajzoltság. STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Van ez a közönség által igen-igen kedvelt színházi műfaj, az életjáték. Nem dráma, de színház; kapcsolódása mind a hétköznapokhoz, a jelenhez, mind a közönséghez direkt, evidens. Ha ráadásul a színházról, színészről (is) szól, a siker garantált. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Szerelmes Shakespeare sokkal jobban működik színházban, mint filmen. Nem véletlen: a szerzők, s közülük gyanítom, főleg Tom Stoppard, mintha a Színházhoz írtak volna ódát. Tovább a cikkhez
Tavasszal a Trafóban a járvány miatt elmaradt Elfriede Jelinek Árnyék (Eurüdiké mondja) című darabjának premierje. Hogy Jelinek megközelítése mennyiben más, mint az eredeti mítoszé, erről is kérdeztük a szeptember elején bemutatott darab női szerepét játszó Pető Katát. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Szeptember 8-án este az Ódry Színpad facebook-oldalán élőben lehetett követni „az utolsó Zsámbéki osztály” Tárnoki Márk által rendezett előadását. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Zsámbéki Gábor és Fullajtár Andrea által vezetett színészosztályának rögtönzésekből épült munkabemutatóját láttuk. Tovább a cikkhez
Az Orlai Produkciós Iroda új bemutatója a Határátlépések, amiben a szereplők kénytelenek szembenézni önmagukkal, miközben saját határaikat feszegetik egy-egy döntés kapcsán. A színészek személyes történeteiket is beépítik a darabba, aminek egyik szereplője Péter Kata. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
