"Ma a rendezés csiliviliségben relativizálódik, a színészi jelenlét elveszni látszik, elhomályosodik az intim, semmivel nem pótólható humanista tett, úgy értem, a hús-vér megformálása. Tovább a cikkhez
Volt a Győri Balett és a Helsinki Városi Színház szólótáncosa, vezette a Színház- és Filmművészeti Egyetem Mozgás Tanszékét, saját társulatával kortárstánc-előadásokat készített. Tovább a cikkhez
Mindannyian takargatunk valamit. Mindannyian tagadunk valamit mások, a világ előtt, de legjobban mégis magunk előtt. Mi történik, amikor ez a valami mégis felszínre kerül? Pass Andrea Vándorkutyája pont azon munkálkodik, hogy ezt megmutassa. KÓNYA RITA VERONIKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Legóból készült ichtyosaurus látható Zsótér Sándor kecskeméti rendezésének, a Baalnak a színlapján. Mint azt az előadásból megtudjuk, az őshüllő nem szállt fel Noé bárkájára, s így a faj kipusztult. Tovább a cikkhez
Időről időre a másodvonalbeli operákat is érdemes elővenni, de ilyenkor valahogy mindenből több kell: tehetségből, kreativitásból, körítésből. Almási-Tóth András Gioconda-rendezése azonban mindössze a kismedencébe merészkedett be. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Budapest Bábszínház Apa lánya című előadásában Pallai Mara egy olyan nőt alakít, aki nem érzi otthon magát saját életében. Ezért kezd megszállottan mások életével foglalkozni. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Képes-e tizenkét különböző habitusú és társadalmi beágyazottságú férfi túllépni a felületes benyomásain és belé égetett előítéletein – ez a tétje az amerikai darab magyar előadásának. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az előadás, rácáfolva Varga Zoltán vízárusának kezdeti fellépésére, nem kapkod utánunk, nézők után. De azért minden okunk megvan feszengeni, amikor Sen Te azt kérdezi: Miféle emberek vagytok ti? STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Szeretjük azt hinni, hogy akinek nem alakult jól az élete, az maga felelős a kudarcért. Miért nem tanult rendesen és/vagy dolgozott serényebben, miért hozott rendre rossz döntéseket, miért követte el mindig ugyanazokat a hibákat, miért kereste magának a bajt, minek ment oda. Tovább a cikkhez
A történet szinte minden eleme reális, életszerű momentum, ám a belőlük felépülő struktúra álomszerű: ismétlődések, váratlan váltások követik benne egymást. Az idő viszonypontja pedig csakis a zene folyama. PROICS LILLA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Meredt nyakkal lesik az eget a sörünnepre összeverődött népek. Kinek a Zeppelin fontos, kinek a Göncöl. Ám ebből a fekete csempés, alkohol- és vécészagú térből nehéz fölnézni az égre. Itt a vágyakozók a csillagot is csak képzelik inkább. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Ez a népi komédia a müncheni októberi mulatságon játszódik, mégpedig napjainkban.” – írta Ödön von Horváth a Kasimir és Karoline elejére. A TÁP Színház előadása Nagy Lili rendezésében ugyancsak napjainkban játszódik, és kifejezetten 21. Tovább a cikkhez
Magyar népmeseként definiálja magát A csillagszemű juhász egri bemutatója, még sincs népmese szaga a hároméves kortól ajánlott produkciónak. KOLLÁR ZSUZSANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Szörnyű és rémes a világ, de ha rájövünk, hogy ami félelmetesnek tűnik, az maga is félelmekből van összerakva, egyszerűen legyőzhetjük. Kiben van a hiba, ha egy ilyen tanulsággal járó, gyerekeknek szóló történetet kizárólag felnőttfogalmaink mentén tudunk értelmezni? PAPP TÍMEA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A királygyilkossághoz nem elég az alkalom, félelem nélküli acélos akarat is szükségeltetik. Tatabányán az ördögi mechanizmus titkai kerülnek napvilágra. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
