Harmincévesen az ember már felnőtt, egzisztenciálisan biztos alapokon áll. Tovább a cikkhez
Van egy pöpec nyitány: a játszó személyek magyar komédiát követelnek a népnek, és ígérik, hogy ők bizony azt fognak feltálalni nekünk. És máris elhangzik egy csúnya szó – a közönség egyelőre tartózkodóan fogadja. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nemcsak a zsűri, de olykor a kritikus is pokolian nehéz helyzetben van. Nagy hírű és mesterien kidolgozott rendezés, kivételesen erős csapatjátékú előadás az új pesti Carmen - és mégis. Mi a bajom vele? Mi a baj velem? LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
Egy német katona megőrül a dzsungelben. Nincs más megoldás, mint felkutatni és megadni a koordinátáit a műveleti központnak. Pellner főtörzsőrmester feladata, hogy felhajózzon a Hindukuson, egy sötét, lassan hömpölygő folyón. Tovább a cikkhez
Biztosan megvan a regiszterszáma annak a szürkével kevert tüzes kéknek, amivel a szoba falát, majd kissé más árnyalatokban a lakás minden tárgyát lekenték, de úgy, hogy süt belőlük a figyelmeztetés: „Ez nonszensz. De légy résen, bármi megtörténhet!” GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Emlékezetes kép, felemelő pillanat, amikor a magyar válogatottat felemelik a levegőbe a győzedelmes 6:3 közben. STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Örökzöld történet Trója lerombolása egy nőért, vagyis hát inkább megsértett büszkeségből. A pécsi Húsevők ezt a történetet meséli újra Perényi Balázs rendezésében. V. GILBERT EDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Aki a halálról készít előadást, az egyszersmind az életről is készíti azt – nagyon jól tudja ezt a kolozsvári Váróterem Projekt csapata, és a FISHEZ című előadásban rengeteg humorral és eredetiséggel mesél nekünk legnagyobb ellenségünkről, az időről. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Június elején, idén kilencedik alkalommal rendezte meg a nagyváradi Szigligeti Színház a HolnapUtán Fesztivált. PAPP TÍMEA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
A jövő évadtól rendez és játszik a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színházban, amivel régi restanciát pótol, hiszen a színház megalakulása óta hívja, hogy térjen vissza szülővárosába. Eddig nem volt rá ideje, most van. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A Denevér című óvodai krimiben sok olyan intézményesült probléma villan fel, amelyek mélyen, akár észrevétlenül is belénk íródtak. Amikor az anya főzési készségeit kérdőjelezi meg egy másik nő, a nagymama válaszként megrémül: valaki azt feltételezi a lányáról, hogy nem felel meg a normának. Tovább a cikkhez
Ha az egész földre nem is, a Tragédiába a Kolibriben mindenesetre tényleg Éva mosolya hoz gyönyört. GERGICS ENIKŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Habár csak a neten keresztül ér el hozzánk, de idén is itt van nekünk a Budapesti Wagner-napok megszokottságában is megszokhatatlan tüneménye. A 2019-es Ring felvételének közvetítése úgy tizenöt órányi Wagnert ígér Fischer Ádámékkal. Tizenöt - legfeljebb gombócból sok. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
Egészen egyszerűen jó végignézni az Újvidéki Színház repertoárján: végre egy olyan intézmény, amely távol tartja magát a kulturális automatizmusoktól, és nem a klasszikusok akadálytalan forgalmazására rendezkedik be. DÉZSI FRUZSINA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az abszolút járványbiztos módja a színházcsinálásnak, ha üveg mögé kerül a produkció, a néző pedig az utcán marad. A KirakART-on alig félórás performanszok, minikoncertek, installációk töltötték meg élettel az üzletek, kávézók utcára néző üvegszekrényeit. Tovább a cikkhez
