Decemberben ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a Tünet Együttes, a társulat vezetője idén lett negyvennégy éves, nem meglepő hát, hogy a társulat körül megszaporodtak az idő múlásával, a számvetéssel, a halál gondolatával foglalkozó darabok. VARGA ANIKÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Mindenkinek megvan a maga harca. Az A. E. Bizottságnak ott volt Aczél György és a kései Kádár-korszak levegőtlensége, Gergyének és a ma független művészeinek pedig a lassan már aczélgyörgyi szemüvegen át látó mai kultúrpolitika hivatalnokai. KRÁLL CSABA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az egyetemes tánctörténet egyik emblematikus alkotása, az annak keletkezése idején harmincadik évét éppen csak betöltő Maguy Marin May B című koreográfiája tért vissza Budapestre. Tovább a cikkhez
Bozsik Yvette új rendezése Minden ötödik órában címmel a családon belüli erőszakról szól. Új műfaj a láthatáron: figyelemfelhívó társadalmi hirdetés, élő plakátképek musicalben elbeszélve. SISSO KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Száz éve született Weiner Leó Csongor és Tündéje. A centenáriumon a Tavaszi Fesztivál nagyszabású összművészeti alkotással kívánt tisztelegni a kísérőzene értékei és szerzője emléke előtt. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Alig több mint egy éve Pichet Klunchun thai táncossal közös, kétszemélyes estjével járt legutóbb nálunk Jérôme Bel. Az ismerkedéstörténetet megörökítő, újrajátszó, egymásra csodálkozásból épített művet most – bizonyos értelemben – hasonló követte, a Theater Hora fogyatékos művészeivel. Tovább a cikkhez
A feszített munkarendről, a fogyatékosokkal való munka gyökereiről és lefolyásáról, meg arról is beszélt a világhírű koreográfus, hogy miért nem büszke a legelső darabjára, amit Budapesten készített két évtizeddel ezelőtt. SZOBOSZLAI ANNAMÁRIA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A színházterem bejáratánál nem csak a jegyünket kezelik, hanem előrelátóan füldugóval is kínálnak, elsősorban mégsem a decibelek miatt érezhetjük kényelmetlenül magunkat Hofesh Shechter társulatának előadásán. KRÁLL CSABA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Mi az értelme egy lepkehálójával rovarokat gyűjtögető, modern életet élő tanárember mindennapjainak? És milyen értelmet tulajdoníthat valaki – például egy homoksírba temetett asszony – az életnek, akinek a mindennapjai, látszólag örömtelenül, a puszta önfenntartás körül forognak? Tovább a cikkhez
A modern tánc modernizálása a balett szókincsének újrahasznosításával. Egy névbe tömörítve: Merce Cunningham. Roger Copeland tanulmánykötete nem a reformer amerikai koreográfus életrajzában búvárkodik, hanem a forradalmi alkotópályát elemzi lényeglátó eredetiséggel. KRÁLL CSABA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Szeretem, amikor elérem azt a szintet, amikor már minden mozdulatot unalomig ismerek. Akkor derül ki igazán, mi van az egyes mozdulatok mögött valójában.” SZOBOSZLAI ANNAMÁRIA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
„Én nem azt mondom, hogy kussolni kell. Engem nagyon is érdekel, hogy a kollégák mit mondanak, de csak abban az esetben, ha az nem csak őróluk szól.” KRÁLL CSABA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Amikor forradalmat vezényelhetnek le interneten keresztül, amikor a banki ügyintézéstől a szerelmi vallomásokig jóformán minden online van már, nincs mit csodálkozni azon, hogy a közösségi média is helyet követel magának a színpadon. KRÁLL CSABA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Mi a filozófiai kérdés, mivé alakul a gép, hol végződik az ember? Távol tarthatjuk magunkat a cyborg, a „gép-ember” léttől, vagy egy Skype-on folytatott beszélgetés esetén még a kérdés felvetése is megmosolyogtató? Beszélő fejek beszéltek a net két végén: Chris Haring koreográfusé és az enyém. Tovább a cikkhez
