Száz éve született Weiner Leó Csongor és Tündéje. A centenáriumon a Tavaszi Fesztivál nagyszabású összművészeti alkotással kívánt tisztelegni a kísérőzene értékei és szerzője emléke előtt. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Alig több mint egy éve Pichet Klunchun thai táncossal közös, kétszemélyes estjével járt legutóbb nálunk Jérôme Bel. Az ismerkedéstörténetet megörökítő, újrajátszó, egymásra csodálkozásból épített művet most – bizonyos értelemben – hasonló követte, a Theater Hora fogyatékos művészeivel. Tovább a cikkhez
A feszített munkarendről, a fogyatékosokkal való munka gyökereiről és lefolyásáról, meg arról is beszélt a világhírű koreográfus, hogy miért nem büszke a legelső darabjára, amit Budapesten készített két évtizeddel ezelőtt. SZOBOSZLAI ANNAMÁRIA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A színházterem bejáratánál nem csak a jegyünket kezelik, hanem előrelátóan füldugóval is kínálnak, elsősorban mégsem a decibelek miatt érezhetjük kényelmetlenül magunkat Hofesh Shechter társulatának előadásán. KRÁLL CSABA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Mi az értelme egy lepkehálójával rovarokat gyűjtögető, modern életet élő tanárember mindennapjainak? És milyen értelmet tulajdoníthat valaki – például egy homoksírba temetett asszony – az életnek, akinek a mindennapjai, látszólag örömtelenül, a puszta önfenntartás körül forognak? Tovább a cikkhez
A modern tánc modernizálása a balett szókincsének újrahasznosításával. Egy névbe tömörítve: Merce Cunningham. Roger Copeland tanulmánykötete nem a reformer amerikai koreográfus életrajzában búvárkodik, hanem a forradalmi alkotópályát elemzi lényeglátó eredetiséggel. KRÁLL CSABA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Szeretem, amikor elérem azt a szintet, amikor már minden mozdulatot unalomig ismerek. Akkor derül ki igazán, mi van az egyes mozdulatok mögött valójában.” SZOBOSZLAI ANNAMÁRIA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
„Én nem azt mondom, hogy kussolni kell. Engem nagyon is érdekel, hogy a kollégák mit mondanak, de csak abban az esetben, ha az nem csak őróluk szól.” KRÁLL CSABA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Amikor forradalmat vezényelhetnek le interneten keresztül, amikor a banki ügyintézéstől a szerelmi vallomásokig jóformán minden online van már, nincs mit csodálkozni azon, hogy a közösségi média is helyet követel magának a színpadon. KRÁLL CSABA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Mi a filozófiai kérdés, mivé alakul a gép, hol végződik az ember? Távol tarthatjuk magunkat a cyborg, a „gép-ember” léttől, vagy egy Skype-on folytatott beszélgetés esetén még a kérdés felvetése is megmosolyogtató? Beszélő fejek beszéltek a net két végén: Chris Haring koreográfusé és az enyém. Tovább a cikkhez
Őszinte leszek: nem tudom, mit láttam Bécsben, már azon túl, hogy a legújabb Forsythe-koreográfiát ültem végig a TQW nagytermében. Talány a cím, talány a hetvenperces mű maga és talány az előadáshoz való viszonyom is. Tetszésről nem beszélhetünk, mégis vétek lett volna kihagyni. KRÁLL CSABA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ha csak a címben szereplő egyetlen mondatot töltötte volna meg tartalommal az Angelus Iván alapította és irányította Budapest Tánciskola (BUTI) fennállásának cirka húsz éve alatt, már akkor is azt mondhatnánk, megérte. KRÁLL CSABA ÖSSZEFOGLALÓJA, 1. RÉSZ. Tovább a cikkhez
A művészet az utcán, a plázában, a piacon, a metrón, a mozgólépcsőn, az építkezésen, az aluljáróban, akárcsak a valódi hajléktalanság, a demokrácia iskolája. KRÁLL CSABA ÖSSZEFOGLALÓJA, 2. RÉSZ. Tovább a cikkhez
Nem a legújabb székely vicc, de akár az is lehetne. „Ápolni kell a hagyományt, barátom!” – mondja az egyik szakmabeli a másiknak. „Ápolni?! Miért, talán beteg?” KRÁLL CSABA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
