Nagyon friss a levegő most a Magyar Nemzeti Galéria Újrajátszott múlt című kiállításán, egy autonóm világsztár érkezett Budapestre. KÁNTOR VIOLA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tíz új festmény és egy félig bio installáció alkotja Bukta Imre legújabb kiállítását a Godot Galériában, ahol a képek hagyományosak, az installáció meglepő, de nagyon odaillő. IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Van valami calibani jelleg Baselitz indulásában. RADNÓTI SÁNDOR KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓJA. Tovább a cikkhez
„Két villásan keresztezett karó elől, kettő hátul, az ötödik a tetejükön általvetve” – így írta le Goethe a legősibb kunyhót, amelyet – mint mondja – „láthatsz ma is eleget földekben és szőlőkben”. Ilyesmiket alkotott meg és állított most ki Bakos Ildikó. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Oláh Mátyás pályakezdésére nagy hatással volt Vajda Lajos és Bálint Endre. Mint annyi mindenkire – Ország Lilire, Donáth Péterre, Karátson Gáborra, Váli Dezsőre és másokra. Tovább a cikkhez
Noha az ellenkezője szokásos, ezúttal maga az asztal a főszereplő, és nem az, ami rákerül. Nem is akármilyen darabról van szó: a Breuer Marcell által tervezett tárgyalóasztal 43 milliót ért meg a magyar államnak. Tovább a cikkhez
Valószínűtlen látványosság Székesfehérváron, amelyben a múzeumi kiállítás és a szakrális bemutatás keveredik egymással, s a művek három rétegét még három illat is jellemzi, egy kellemes és egy bűnösen izgató parfüm, valamint a tömjén. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A hajdani textilgyáros, a modern kor híres orosz műpártolójának, Szergej Scsukin kincseinek egy jelentős része száz év után Párizsban ismét összegyűlt: a Modern művészet ikonjai címűsztárkiállítás a tél szenzációja lett. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Fák lebegnek a templom pillérei között, tenger hullámzik az apszisban. A Kiscelli Múzeum Szüts 2017 című tárlata tud bánni a lehetetlennel. KÁNTOR VIOLA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hogyan nézünk, amikor nem látunk a szemünktől? Hogyan nézzünk, amikor látni akarunk a szemünkkel? A Ludwig Múzeum Szűcs Attila művészetét bemutató Kísértetek és kísérletek
című tárlata rétegeket feltáró nyomfejtés is a retinán innen és túl. KÁNTOR VIOLA KRITIKÁJA.
Tovább a cikkhez
Mi más lenne a fotográfia feladata, mint a pillanat megragadása? Az időről, a mindig változó jelenről egy rögzített és örök kép készítése? Schwanner Endre a Nemzeti Múzeumban megnyílt kiállításának címe azonban megkérdőjelezi az idő egységének gondolatát. Mit kell értenünk „Idők” alatt? Tovább a cikkhez
Kolozsváry Marianna korábbi emlékezetes kiállításrendezése alkalmából felépíttette Bálint Endre párizsi műtermét, amelyben a falon – emlékezetem szerint – egyetlen eredeti kép volt, Ország Lilié. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A tánc megőrzésének, az archívumok kiállításának, a tánctörténet múzeumi és színházi színrevitelének lehetőségei körül az elmúlt két évtizedben rendkívül termékeny diskurzus alakult ki a kortárs táncszíntéren. Tovább a cikkhez
Komoly kihívás a Fiatal Képzőművészek Stúdiója harminc éves történetéből retrospektív kiállítást rendezni, az ugyanis számos buktatót rejt magában. KOCSIS KATICA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Végtelenül nehéz volt végignézni Jan Saudek kiállítását, pedig sem prűd, sem pedig a giccs megveszekedett ellensége nem vagyok. Ha az lennék, nem néznék Almodóvar- vagy Özpetek-filmeket, s már rég kidobtam volna a családi emléktárgyak egy részét. IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
