Az ország egyik legizgalmasabb színházi műhelyében, a miskolci Nemzetiben történt váratlan igazgatóváltás alaposan felkavarta a kedélyeket. A közvélemény azt látta, hogy a politika újra a saját erőszakos módszereivel próbál rendet csinálni. Tovább a cikkhez
A Színházi Kritikusok Céhe Csáki Juditot jelölte a POSZT zsűrijébe, ám a fesztivál tulajdonosai ezt nem fogadták el. Négy kritikus hallgatással tiltakozik. Tovább a cikkhez
Az alábbi interjú azelőtt készült, hogy Miskolc polgármestere azonnali hatállyal fölmentette a színház igazgatóját, Kiss Csabát. Szőcs Artur a színház művészeti tanácsának is a tagja, ezért egy kérdés-válasz erejéig utólag kiegészítettük a beszélgetést. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A Revizor szerkesztősége elfogadhatatlannak tartja a miskolci polgármester „rapid megoldását”. A kirúgott színházigazgató, Kiss Csaba az elmúlt napokban számos fórumon kifejtette véleményét a színház helyzetéről, a művészeti tanácsról és a saját szerepéről. Tovább a cikkhez
Az alábbi interjú hosszú, és hosszú ideig készült. Kezdetben Gothár Péter kitüntetése, a Nemzet Művésze cím és életjáradék volt az apropó - és mire vége lett, már a független színházak kivéreztetéséről is kérdeznünk kellett. Meg arról, hogy miért nem csinál filmet. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Bán Zoltán András és Kornis Mihály meglátogatják a dunaalmási temetőben Petri György sírját. Egy mókába, filozófiába ágyazott „főhajtást” tesznek a tizenöt éve elhunyt költő emléke előtt. SÁNTHA JÓZSEF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Revizor kritikai portált 2015-ben az NKA is támogatja. Ez fontos - de még fontosabb, hogy olvasóink is segítsenek, és ezt most adójuk 1 százalékának az átutalásával meg is tehetik. Tovább a cikkhez
Szabóki Tündével a Zsótér Sándorral való munkáról és a Crescendo Nyári Akadémiáról beszélgettünk. MÁTRAI DIÁNA ESZTER INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Első hallás után alighanem a szürreális jelzőt használtam volna, ám miután négy egymást követő héten meghallgattam Kun Zsuzsa szombat délelőtti rádióműsorát, éppenséggel az vált bizonyossá, hogy mindez igenis maga a valóság. A műkedvelő rádiós műsorkészítés valósága. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
Egyik legprogresszívebbnek számító költőnk, a nagy Ady Endre 1904-ben Párizsban betévedt egy anarchista estre, és nem győzött fintorogni azon, hogy ott „mindenki valaki”, ahelyett hogy szép rendben külön lennének a felszólalók egyfelől (a pódiumon, nyilván) és a publikum másfelől, a sorokban. Tovább a cikkhez
A Kiszorultak társadalmi integrációjára jelenleg kevés alkalmasabb kulturális kísérletet látok a slam poetrynél. Ez az ígéret arra is lehetőséget kínálhat, hogy megteremtődjön valami (szükségszerűen alacsony belépési küszöbbel), amit konszenzuális művészetnek nevezhetünk. Tovább a cikkhez
Marno János sejtésével ellentétben “a slammerek” nem küzdenek “a politikailag közvetetten cenzúrázott, azaz anyagilag ellehetetlenített folyóirat-költészet ellen”, a politikai cenzúra ellen viszont valóban küzdenek. Tovább a cikkhez
A slamvita és slammozgalom néhány alapvető félreértéséről szeretnék írni. Eléggé kritikus leszek, de nem azért, mert bántani akarom a műfajt, hanem mert a slam kibírja. KEMÉNY LILI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Pálfi György az ezredfordulón felbukkant rendezőgeneráció talán legtehetségesebb, legelismertebb tagja, filmjei megvalósításáért azonban a Taxidermia óta rendre hadakoznia kell. A dél-koreai pénzből forgatott Szabadesés premierje kapcsán beszélgettünk vele a karrierjéről és a művészetéről. Tovább a cikkhez
A diákszínjátszó körökben országosan jegyzett és sokszorosan elismert pécsi Apolló Kulturális Egyesület alkotócsapata úgy döntött, hogy az idei évadtól máshogyan működik tovább. A miértekről és hogyanokról a csapatot vezető Tóth Zoltánnal beszélgettünk. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
