Hatos egyik pályatársa szerint ez az igényes kiállítású, szépen gondozott szövegű könyv „az év legfontosabb történelmi könyve”. LŐRINC LÁSZLÓ RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Takács Judit könyve a meleg közösség 20. századi sorsának alakulását, rendőri megfigyelését, megbélyegzettségét, majd kedvezőbbé váló megítélését követi nyomon. HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Mándynak tekintélye van. Ehhez a szóhoz inkább Goethe-i vagy Thomas Mann-i nagyságokat szoktunk társítani. Vagy a mához közelítve épp Déryt, Ottlikot, Mészölyt. És mégis, a levelekből jól kiolvashatóan Mándy, a címzett nem csak postai értelemben megszólított ember. REMÉNYI JÓZSEF TAMÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
És javítottuk - húztuk –, hol a konkrét politizálás cselekményébe fog, amikor a boszorkányként máglyára küldött embereket a mai civilekhez hasonlítja. Így mehet a közlés? Reméljük, mehet. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Amit a Természetes lustaság egész biztos kézzel megcsinál, az a fejlődésregény szerencsés összeboronálása a trash-reality tematikájával és regiszterével. DÁNYI DÁNIEL RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Van az emberiségnek kettő, az aktuális otthonával kapcsolatos tevékenysége. Az egyik az építkezés. A másik a lakásfölújítás. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Gyáni Gábor feltárja, hogyan zabolázta meg a múltat monolitikus egységként őrző (nemzeti) kánonhagyomány a változást és az ismeretlent fürkésző történeti gondolkodást, hogyan emelte azt a tudomány rangjára, és miként állította a nemzeti identitásképzés szolgálatába, például a tantermekben. Tovább a cikkhez
Hogyan menjél piacra,
hogyan viselkedjél ott, és mit
vegyél, és mennyit ne vegyél
SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
Tovább a cikkhez
A cím világos módon utal a derűs diktatúra [sic!] kettősségére: jóllehet a távolból egészen bájosnak tűnik, ám nem feledhetjük egy másodpercig sem, a panda egy vadállat, amely kénye-kedve szerint cincálhat szét bennünket. ZÁMBÓ KRISTÓF ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Szabadulástörténetek. Kik szabadulnak? Honnan szabadulnak? Hogy szabadulnak, mit és mivel fizetnek érte? Többnyire életekkel. Magukéval vagy máséval. Nem sokan maradnak meg. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Én például most arra gondolok, hogy a szocialista realizmus kifejezetten érdekes dolog. Mert hová igyekeztünk a gyáriparilag túlreprezentáltnak tűnő, környezetileg igencsak festői Malagában? Szovjet, szocialista, realista festmények kiállítására... Tovább a cikkhez
„Nem tudni, merre jött és merre tart: Dezső Kata értelmezhetetlen jelenség”, olvassuk a fülszövegen, és hát valóban. Az már nagyobb baj, hogy a versei sem nagyon tudják, merről jöttek, és hova tartanak. TOROCZKAY ANDRÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A jövőben járunk, a Páneurópai Szövetség valamelyik országában (a nevek alapján inkább Európa nyugatibb felén), itt él az elbeszélő, Naszím, egy nagyváros arab gettójában, becenevén a Zónában. TOROCZKAY ANDRÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Senkinek kétsége se legyen afelől, hogy az alcímben feltüntetett Kelet-Közép-Európa Magyarországot jelenti-e. És hogy mi újság a cinizmus sorsával? Éli világát, úgy is mondhatnánk: virágzik. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Gonzó-e Jászberényi Sándor? Tények és fikció keveredését illetően az. Üzenete és stílusa erős. Tudatmódosító szerek jelen. Miként az igazság is. De mégsem: irodalom ez, a javából. SCHILLER MARIANN RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
