A befektetett munka szavatol a műért, ám a Káli holtak még második olvasásra sem tudja nekem megválaszolni, miféle pokolra ment az író dudásként, hogy ezt az impresszionista szövegtablót felfesse egy viszonylag kicsi vászonra. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Versül beszélek, versül gondolkodom, és verset eszem, azt iszom, és verssel fizetek. Vers, hogy élek, és ha nem fogok, az is vers lesz. Versbe fognak belekaparni végül. Tovább a cikkhez
Abban a nagyszerű alkalomban volt részem éppen két esztendővel ezelőtt, hogy csaknem meghaltam. Fecsegtem erről önfeledten, akit érdekel, megtalálhatja egy könyvemben. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Amennyire meg tudom ítélni, Jo Nesbø új művét tartózkodva, ha nem éppen fanyalogva fogadta a nemzetközi kritika. Én nagyszerűnek tartom. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Egyszer is így gyalogoltunk haza, kicsit féltünk, talán szorongattuk egymás kezét, és valahol a terület közepén, ahol a legsűrűbb volt a gaz és a folyondár, találtunk egy halottat. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Mit reprezentált a Munkásőrség a Kádár-kor lényegében folyamatosan konszolidálódó társadalmi légkörében? Hogyan vált gúny tárgyává a közvéleményben? Hogyan élték meg mindezt a munkásőrök? KONOK PÉTER RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Először jelenik meg Szerb Antal fiatalkori műve, A hammelni patkányfogó A kötet páratlan oldalain fakszimile látható az eredetileg füzetbe írt szöveg. Tovább a cikkhez
A múltkor egy tüntetésen - szia, Feri, szia Zoli, hahó, Marika, de szart írtál, Ernő!, legközelebb jó lesz, nem szaladt erre a Buksi, a babakocsival? - láttam egy lányt, kedves volt, igencsak helyes is, viszont az volt a blúzára írva, hogy Fideszessel nem szeretkezek. Tovább a cikkhez
Ahová csak odavillan a Roncs szélárnyékban lírai tekintete, enigmatikus, különféle érzeteket keverő, szikár versképek fénylenek fel időről, természeti tájról, erdőről, tengerről, szélről, nyelvről és álomról. POGRÁNYI PÉTER RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
„Nem, lehet, talán, igen – és az ezek közötti végtelen. Ezt tudja a nagy, magyar, európai író, Esterházy Péter.” – írja a kötet utószavában a szerkesztő, Tóth-Czifra Júlia. A lehet és a talán írói eszköz, a nem és az igen a közíróé, de a kötet mind a néggyel gyönyörködtet. Tovább a cikkhez
De most képzeljétek el, amikor Szegeden ettem az édes port, még fölhívott a Széchenyi Könyvtár egyik munkatársnője, mély, bársonyos hangja volt, és köteles példányt kért. Édes jó istenem, köteles példány. Feleségül kértem volna, ha nem lettem volna nős. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Daniel Kehlmann elbeszél egy történetet, ugyanakkor, mint rutinos regényíró, tudatában van annak, hogy a történetek elbeszélhetetlenek. Hát még a történelemben gyökerező történetek. A regény főhőse történelmi személy, cselekménye valóságos esemény, hátterei létezőek. Tovább a cikkhez
Szépen összegyűltünk az akadémia kistermében szerda délután. Rokonok, társak, barátok, hívek, a szív alanyi jogán, kérlek. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az ember az időben, annak érzékelése és folyamatos fölismerése által lesz ember, oké, és sokszor a pillanatban, azt, amit te tudsz, hogy pillanatban azt mondani, ecce homo. Pillanat. Azért nehéz az embert megmutatni, mert van. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
