Robert Antelme regénye és Marguerite Duras elbeszéléskötete szinte egy időben jelent meg és azonos élményeket idéz. A második világháború, az ellenállás, a koncentrációs tábor tapasztalatait mindketten saját személyiségükön átszűrve, tanúságtételként jelenítik meg. De hogyan lesz azután? Tovább a cikkhez
"Senki nem tudja lerajzolni a lélek anatómiáját, hiszen legfeljebb csak a lélekkel határos tér közelíthető meg, bár még ehhez is elégtelen a nyelvünk. De vállalni kell, ha mégoly kockázatos is, ennek a térnek a megközelítését." Ljudmila Ulickaja saját szavai ezek új kötete orosz kiadásában. Tovább a cikkhez
Nevek. A születéskor kapotthoz alig volt köze. A nevelőapától örököltet levetette. A nagyapait korábban modorosnak tartotta, ám mára bereményiséggel töltötte meg. Bár novelláiból meg az Eldorádóból ismerjük a helyszíneket és a történeteket, a Magyar Copperfield egészen más. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Saly Noémi a főváros történetének tudósa, a gasztronómia és a kávéházak hű krónikása. Nemcsak írásban, hanem rádiós és televíziós adásokban élőszóban is megosztja velünk alapos tudását a régi Tabán színes világáról. Ezúttal tudományos, mégis nagyon személyes könyvet olvashatunk tőle. Tovább a cikkhez
Rejtőzködő életet élt a Férfiidők lányregénye, majd a belőle készült film, az Akik maradtak ráirányította a megérdemelt figyelmet. Szerzőjével a regény hátteréről, a szereplők ábrázolásáról és a történet elmesélésének igényéről beszélgettünk. MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Miért hisszük, hogy a karantén fogság? Nem az. Szabadon olvasunk mások fogságáról. A Snagovi emlékkönyvet például. MERÉNYI ÁGNES NAPLÓJA. Tovább a cikkhez
Simone de Beauvoir rendszerkritikus, feminista filozófiai és szépirodalmi művei a hatvanas-hetvenes években hatalmas népszerűségnek örvendtek, majd mintha feledésbe merültek volna. Az utóbbi évtizedben azonban a kiadók és az olvasók újra felfedezik őket. HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
„Ez a mű nem jöhetett volna létre a putyini autokrácia, az orosz társadalom szovjet és cári rendszerében szocializált társadalma nélkül”. JUHÁSZ TAMÁS ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Műfaji paródiák, sztereotípiák ki- és visszaforgatása, krimiszerű fordulatok, filmes párbeszédek, művészi előképek - újabb és újabb rétegek tárulnak fel Nabokov Nevetés a sötétben című regényében. HETÉNYI ZSUZSA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Rotschild Klárának már a neve is jelkép, holott mindössze névrokonság fűzte a milliárdos bankárfamíliához. Sorsa azonban kalandosabb talán az övékénél is. Tovább a cikkhez
A Tények és Tanúk sorozat 2009-es életútinterjúját az interjúalany és a szerkesztő, Rajk László és Mink András 2019-ben kiegészítette. Rajk László a Kádár-kor ellenzékének besorolhatatlan, különleges alakja a könyv elkészülte után hamarosan meghalt. Tovább a cikkhez
Dicsekvés következik: írtak rólam egy novellát. És hát nem akárki írta: Esterházy Péter. CSÁKI JUDIT NAPLÓJA. Tovább a cikkhez
A jelentős költő esszéit, irodalmi reflexióit gyűjtötte össze ebben a kötetben. Beszélt egy könyvégetésről is, amelynek szemtanúja volt. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Sok a hasonlóság köztem és Luigi Serafini között. Közös rajongásunk tárgyai például a majdnem megmagyarázható dolgok és a tükörtojás. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az imént még köztünk élt nagyságok és már névről is csak nagyon kevesek számára ismerős alakok egyaránt ott sorjáznak Radnóti Sándor új kötetének lapjain. Majdnem kész a leltár. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
