Kezdetben azt hihetnénk, hogy Pálcika ember, de később inkább egy, a pálcikafélék családjába tartozó lény, az író pedig abban leli kedvét, hogy a családi hasonlóság alapján fölkutatja rokonait. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
A monokróm festészetnek immár majdnem száz éves története van. A művészettörténész ebben mélyedne el, hogy megértse azt a hagyományt, amelyet Gál András választott magának, s elhelyezze őt ebben a hagyományban. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
Vajdának köszönhetjük a nevezetes történetet: egy diákelőadásra meghívja keresztanyját, Bajor Gizit, aki a produkció végén egy gátlásos, hadaró, majdhogynem beszédhibás mellékszereplő osztálytárshoz megy oda, s javasolja neki, hogy legyen színész. Latinovits Zoltánnak hívták. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
Révai Gábor memoárjának egy lidérces – mondhatnám, shakespeare-i – történetet köszönhetünk, melynek talán egyedüli párja a magyar kommunisták történetében az öreg Kádár János vívódása utolsó, zavart tudatú beszédében „azzal az emberrel”, akit ő küldött a halálba, Nagy Imrével. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
A Néphadsereg utcán súlyos Csepel-teherautók dörögtek megállás nélkül egész éjszaka magasföldszinti gyerekszobám ablaka alatt – szállították a dolgozó nép ajándékait Rákosi Mátyás születésnapjára a Munkásmozgalmi Múzeumba. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
A fapados 43. Magyar Filmszemle megnyitója – 11 rendező rövidfilmje 2011 Magyarországáról – jelentős, fölemelő esemény volt. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
Az Irokéz Gyűjtemény debreceni kiállítása nemcsak színvonalas, gondolatgazdag, hanem változatos és szórakoztató is. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
Az esemény jelentőségét, hogy újnyilasok foglaltak el egy kulturális intézményt, és ezentúl adóforintjainkból fognak ott színházat csinálni – mindenki megértette. Ez nem politikai kinevezés és szakmaiság szokásos ellentéte, hanem egy újabb határ átlépése. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
A Stúdió K megint előrukkolt valami nagyszerű dologgal – ezúttal kicsinyeknek. S nemcsak nekik: a gyerekeknek szóló jó művészet nem reteszeli el magát a felnőttektől. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
Szegény Micsinayt én is ismertem. Előnytelen külsejű fiatalember volt, nálam néhány évvel idősebb. Minden ellenzéki eseményen jelen volt. Költő volt, aki verseit mutatta nekem a Hungáriában. Nem tetszettek, de ő nem adta fel: azzal próbált megnyerni, hogy ’56 után WC-papírra írta a börtönben. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
A művészettörténetnek, ha nem tisztán történeti tudományként vagy szűkebb értelemben vett képzőművészeti filológiaként művelik, föltűnő affinitása van a filozófiához. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
Nem reklámfogás, hanem nagyon mély meggondolás, ha Tarr Béla azt mondja: ez az utolsó filmje. Valóban: a Sátántangó, a Werckmeister-harmóniák, a Londoni férfi hatalmas sorozata, Tarr életművének jelentős része nem folytatható A torinói ló után. A nagy mű be van fejezve. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
Hogy őszinte legyek, nem akartam egy levegőt szívni ezzel a miniszterelnökkel. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
Fernando Botero nyilatkozta ezt, de mégsem kerülheti el, hogy mindenki, aki a képeit látja, ezen kezdjen el töprengeni. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
A korai portrékat – ragyogó rajztudásról árulkodnak – nincs módunk összehasonlítani az „eredetivel”, ezért amikor azt mondjuk: hasonlítanak, úgy értjük, hogy egy emberre, akinek története van. Később nem a portré, hanem a történet irányába haladt Szabó Vladimir pályája. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.