Kezdetben azt hihetnénk, hogy Pálcika ember, de később inkább egy, a pálcikafélék családjába tartozó lény, az író pedig abban leli kedvét, hogy a családi hasonlóság alapján fölkutatja rokonait. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
Radnóti Sándor
DARVASI ÉS WITTGENSTEIN
AZ EGYSZÍNŰSÉG SZABADSÁGA Gál András: Free painting / Raiffeisen Galéria
A monokróm festészetnek immár majdnem száz éves története van. A művészettörténész ebben mélyedne el, hogy megértse azt a hagyományt, amelyet Gál András választott magának, s elhelyezze őt ebben a hagyományban. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
A PORTRÉ MŰVÉSZETE Vajda Miklós: Éj volt, egy síró magyar költővel az ágyon
Vajdának köszönhetjük a nevezetes történetet: egy diákelőadásra meghívja keresztanyját, Bajor Gizit, aki a produkció végén egy gátlásos, hadaró, majdhogynem beszédhibás mellékszereplő osztálytárshoz megy oda, s javasolja neki, hogy legyen színész. Latinovits Zoltánnak hívták. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
A NÉV KÖTELEZ Révai Gábor: Bemutatkozásaim története
Révai Gábor memoárjának egy lidérces – mondhatnám, shakespeare-i – történetet köszönhetünk, melynek talán egyedüli párja a magyar kommunisták történetében az öreg Kádár János vívódása utolsó, zavart tudatú beszédében „azzal az emberrel”, akit ő küldött a halálba, Nagy Imrével. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
AJÁNDÉKOK – VEZÉNYSZÓRA Rakosi60@neprajz.hu / Néprajzi Múzeum
A Néphadsereg utcán súlyos Csepel-teherautók dörögtek megállás nélkül egész éjszaka magasföldszinti gyerekszobám ablaka alatt – szállították a dolgozó nép ajándékait Rákosi Mátyás születésnapjára a Munkásmozgalmi Múzeumba. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
A NEMZETI NYOMOR Magyarország 2011 / 43. Magyar Filmszemle
A fapados 43. Magyar Filmszemle megnyitója – 11 rendező rövidfilmje 2011 Magyarországáról – jelentős, fölemelő esemény volt. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
HIBRIDITÁS A KÁRPÁTOK KÖZÖTT Az Irokéz Gyűjtemény és a rendszerváltás / Modern és Kortárs Művészeti Központ
Az Irokéz Gyűjtemény debreceni kiállítása nemcsak színvonalas, gondolatgazdag, hanem változatos és szórakoztató is. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
A TÁROGATÓ Csurka István az „Ascher Caféról”
Az esemény jelentőségét, hogy újnyilasok foglaltak el egy kulturális intézményt, és ezentúl adóforintjainkból fognak ott színházat csinálni – mindenki megértette. Ez nem politikai kinevezés és szakmaiság szokásos ellentéte, hanem egy újabb határ átlépése. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
ÍZLÉS ÉS RITMUS Kacskaringó – színes gombolyagmese 3-6 éveseknek / Stúdió K Színház
A Stúdió K megint előrukkolt valami nagyszerű dologgal – ezúttal kicsinyeknek. S nemcsak nekik: a gyerekeknek szóló jó művészet nem reteszeli el magát a felnőttektől. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
ÜGYNÖKREGÉNY Andor Mihály: Szegény Micsinay. Egy besúgó élete
Szegény Micsinayt én is ismertem. Előnytelen külsejű fiatalember volt, nálam néhány évvel idősebb. Minden ellenzéki eseményen jelen volt. Költő volt, aki verseit mutatta nekem a Hungáriában. Nem tetszettek, de ő nem adta fel: azzal próbált megnyerni, hogy ’56 után WC-papírra írta a börtönben. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
FILOZÓFUSOK KÉPEKRŐL Bacsó Béla – Gábor György – Gyenge Zoltán – Heller Ágnes: A szépség akarata. Kép és filozófia
A művészettörténetnek, ha nem tisztán történeti tudományként vagy szűkebb értelemben vett képzőművészeti filológiaként művelik, föltűnő affinitása van a filozófiához. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
FENSÉGES MONOTÓNIA Tarr Béla: A torinói ló
Nem reklámfogás, hanem nagyon mély meggondolás, ha Tarr Béla azt mondja: ez az utolsó filmje. Valóban: a Sátántangó, a Werckmeister-harmóniák, a Londoni férfi hatalmas sorozata, Tarr életművének jelentős része nem folytatható A torinói ló után. A nagy mű be van fejezve. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
LEMONDÁS Esetem a Kossuth- és Széchenyi-díjakkal
Hogy őszinte legyek, nem akartam egy levegőt szívni ezzel a miniszterelnökkel. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
„NEM FESTEK KÖVÉR EMBEREKET” Fernando Botero kiállítása / Szépművészeti Múzeum
Fernando Botero nyilatkozta ezt, de mégsem kerülheti el, hogy mindenki, aki a képeit látja, ezen kezdjen el töprengeni. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
A MESÉLŐ A kőfaragó kertje – Szabó Vladimir emlékkiállítása / Jászi Galéria
A korai portrékat – ragyogó rajztudásról árulkodnak – nincs módunk összehasonlítani az „eredetivel”, ezért amikor azt mondjuk: hasonlítanak, úgy értjük, hogy egy emberre, akinek története van. Később nem a portré, hanem a történet irányába haladt Szabó Vladimir pályája. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.