A jelentős költő esszéit, irodalmi reflexióit gyűjtötte össze ebben a kötetben. Beszélt egy könyvégetésről is, amelynek szemtanúja volt. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
A művészettörténet egyetlen modern historiográfusa sem sorolná Jan Matejko művészetét a festészeti progresszió körébe, de ha ez így van, akkor csak arra bizonyíték, hogy a progresszivista unilineáris fejlődés-elv sem különb más ilyen fölfogásoknál. RADNÓTI SÁNDOR RECENZIÓJA.
Amennyire meg tudom ítélni, Jo Nesbø új művét tartózkodva, ha nem éppen fanyalogva fogadta a nemzetközi kritika. Én nagyszerűnek tartom. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
Egy legendás irodalomtanár születésnapi ünneplése ez a könyv, de nemcsak a szokásos „Festschrift”. Nagyobbik felében az ünnepelt saját írásai sorjáznak, amelyek egyik része tantárgypedagógiai kérdésekkel foglalkozik, másik része klasszikusokkal párbeszédbe lépő Vas István-, Petri György-, Bodor Ádám-, Kemény István- és Tóth Krisztina-művek elemzésére vállalkozik. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
Tizenöt évvel ezelőtt rettenetes ledorongoló kritikát írtam Gerlóczy Márton első könyvéről. Kultuszkönyv lehet belőle, de irodalom nem. Azt nem írtam, csak gondoltam, hogy szerzőjének nem is kellene irodalommal foglalkoznia. Ebben tévedtem. Mostani könyvét érdemes volt megírni. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
Tarr Béla ezen a kiállításon felajánlotta életművét a világ menekültjeinek a szolidaritás és az emberség jegyében. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
„Két villásan keresztezett karó elől, kettő hátul, az ötödik a tetejükön általvetve” – így írta le Goethe a legősibb kunyhót, amelyet – mint mondja – „láthatsz ma is eleget földekben és szőlőkben”. Ilyesmiket alkotott meg és állított most ki Bakos Ildikó. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
Oláh Mátyás pályakezdésére nagy hatással volt Vajda Lajos és Bálint Endre. Mint annyi mindenkire – Ország Lilire, Donáth Péterre, Karátson Gáborra, Váli Dezsőre és másokra. Aztán elindult a maga szent és ironikus mániájának irányába és kialakította saját világát, amelynek hívei sajnálatos módon talán elférnek egy szobában, de cserébe nagyon elkötelezettek. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
Valószínűtlen látványosság Székesfehérváron, amelyben a múzeumi kiállítás és a szakrális bemutatás keveredik egymással, s a művek három rétegét még három illat is jellemzi, egy kellemes és egy bűnösen izgató parfüm, valamint a tömjén. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
Kolozsváry Marianna korábbi emlékezetes kiállításrendezése alkalmából felépíttette Bálint Endre párizsi műtermét, amelyben a falon – emlékezetem szerint – egyetlen eredeti kép volt, Ország Lilié. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
„…és eltűnődött rajta, hogy letészi / a lantot, mely mint köztudott, nehéz, / de legkivált övé nehéz, a könnyű, / mit minden jött-ment medvebocs lenéz”. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
Márton László új könyvét időnként kedvem lett volna a földre dobni és jól megtaposni, vagy ahogy a híres kritikus, Marcel Reich-Ranicki tette a Spiegel címlapján Günther Grass könyvével, szétszakítani. Annyi benne az idétlen, infantilis vicc. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
Váradi Júlia kitűnő interjúkötetében érdekes beszélgetéseket közöl a Saul fia rendezőjével, főszereplőjével, operatőrével, hangmérnökével, díszlettervezőjével, történész tanácsadójával, producerével és a filmet finanszírozó alap vezérigazgatójával. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.