Romantika, késő romantika, utóromatika – a Budapesti Fesztiválzenekar legutóbbi koncertjén mindhárom stílusfázis terítékre került. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Február 18-án remek hangulatú koncertet adott a Sportarénában Zorán, akivel közelgő 75. születésnapja kapcsán arról is beszélgettünk, hogyan találkozott John Lennonnal, és miért menne műszaki pályára, ha ma lenne fiatal. SOÓS TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Bizonyára sokáig emlékezetes marad még a budapesti közönség számára a Müpa 2016–2017-es évadja, amelynek során a régi vokális zene előadásának két állócsillaga, Cecilia Bartoli és Philippe Jaroussky is önálló estet adott a Nemzeti Hangversenyteremben. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Nemrég szerződött első karmesternek a Budapesti Operettszínházba, s mi most zenéről, zeneszerzésről, az oda vezető útról és sok minden másról kérdeztük Dinyés Dánielt. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Fiatalkori színházi munkájából két fontos dolgot tanult meg: a dramaturgia technikáját és a színpadi időt. A 2008-as glyndebourne-i ősbemutatója után most a Magyar Állami Operaházban mutatták be García Márquez A szerelemről és más démonokról című regényéből írott operáját. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Mennyit ér a jazz, ha magyar? Mi köze a Nirvanának Mahlerhez? A jelenleg Gyémánt Bálinttal közös duójára koncentráló Harcsa Veronikával egyediségről, jazzéneklésről és kétlaki életről beszélgettünk. SOÓS TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Szabad-e prekoncepcióval készülni egy koncertre? A tizenkét tagú amerikai a cappella énekegyüttes, a Chanticleer legutóbbi, zeneakadémiai fellépése arra tanította a kritikust, hogy szabad – de nem érdemes. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Valerij Gergijev újra Budapesten járt, vezényelt egy koncertet a Müpában, hozott egy tehetséges szólistát is. Mégsem vágtuk hanyatt magunkat. CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Eötvös Péter A szerelemről írt operát, arról a démoni szenvedélyről, mely nem egyszerűen valami iránt támad fel, hanem létformaként jelenik meg, s ekként nem valós tárgya áll előttünk, hanem esszenciája: Sierva María. JÁKFALVI MAGDOLNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Egy mű, amely nosztalgikusan a múltba réved, ám ugyanolyan vágyakozva tekint a jövőbe is, amelyben – százhatvan évvel a keletkezése után – talán végre fel is fedezik… Ízelítő a Brahms-maratonból: a D-dúr szerenád. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Január 21-én az Erkel Színházban rendezték Renée Fleming immár második budapesti ária- és dalestjét, amelyet napjaink egyik legkiválóbb dal-zongoristája, Hartmut Höll társaságában adott. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Január 16-án az Orchestra Barocca di Venezia Viktoria Mullova társaságában adott nagyszerű hangversenyt a Zeneakadémia „Tiszta barokk” elnevezésű sorozatában. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Kannibálnak kell lenni, aki felfalja saját életét, majd zenéjében kiköpi azt” - vallja mindmáig Nick Cave. ZENTAY NÓRA FANNI LEMEZKRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Vannak művek, melyek különös jelentőséget nyernek az ember életében, számomra A kármeliták beszélgetései ilyen. Ezért némi szorongással ültem be az operára, ám hamarosan eltűnt a félelem, és az előadás végére csak a boldog megrendültség érzése maradt. DARIDA VERONIKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Fenyő László november 29-én a Berlini Filharmonikusok tagjaiból alakult Philharmonia Vonósnégyessel együtt lépett a Zeneakadémia pódiumára a „Négyszer négyes” elnevezésű kamarazenei hangversenysorozat keretében. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
