A Labèque-nővérek Francia-Baszkföldön születtek, mint Ravel, sőt szülővároskáikat mindössze öt-hat kilométer választja el egymástól a spanyol határ közelében, a tengerparton; bizonyára ez is érzelmi kapcsolódási pont a zeneszerző és az előadók között. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A repetitív zene megítélése máig őrzi különös kétarcúságát: egyesek túlságosan elvontnak, mások túlontúl kommersznek tartják. Nos, a német zongoraművész koncertjén sem kerültünk közelebb a végső megfejtéshez, de legalább jól szórakoztunk. ASZÓDI MÁRK ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ha elfogadjuk, hogy a művészetek feladata az emberiesség álláspontját képviselni akkor is, ha a józan mérlegelésnek másfajta érvei is vannak, akkor van érvénye Mundruczó Kornél üzenetének menekültügyben. Éppúgy, ahogy Schubertnek és Hans Zendernek, a Danubia Zenekarnak és Szemenyei Jánosnak is. Tovább a cikkhez
Hogyan kerülhet össze egy balkáni népzenét játszó együttes egy klasszikus vonósnégyessel? Mi köze van Bartóknak a szerb-horvát tamburazenéhez? Nagyon is sok, amint azt a CAFe Budapest nyitókoncertjén megtudhattuk. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tucat-Tosca helyett egyediségre törekvő, s több ponton sikeres produkciót hívtak életre Miskolcon Kesselyák Gergely és alkotótársai. Nem csupán a merészségért jár a méltatás. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ha Írország zenei életéről kellene mondania valamit a magyar koncertlátogatónak, valószínűleg hamarabb merülne fel a The Dubliners vagy Sinéad O’Connor neve, mint egy klasszikus zenészé vagy együttesé. TÓTH ENDRE BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
A Nemzeti Filharmonikusok hagyományos szeptember 25-i évadnyitó hangversenyén ezúttal a 20. század három „legeslegnagyobbjának” – maradjunk annyiban, hogy a 19. században születettek közül –, tehát Schoenbergnek, Stravinskynak és Bartóknak egy-egy művét hallottuk Kocsis Zoltán vezényletével. Tovább a cikkhez
Sosztakovics első operáját a Müpával együttműködésben mutatta be a Neue Oper Wien csapata, s alig pár nap múlva a CAFe Budapest fesztivál műsorán is ott szerepel majd ez a nyugtalanítóan mai remekmű. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
A musical tarka színei helyett szürkére festette az Erkel színpadát Novák Péter West Side Storyja. Erre a kritikus meg panaszkodik, hogy nem volt elég erőteljes az a szürke! CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Zenéről írni kicsit olyan, mint egy focimeccset lerajzolni – így némi gyanakvással közelítünk az írott műfajhoz, ha egy zenei irányzatot próbál bemutatni. E könyv szerzői értik a problémát: online hangzóanyaggal teszik teljessé tárlatvezetésüket. ASZÓDI MÁRK CIKKE. Tovább a cikkhez
Wolf és Mahler: két zeneszerző, akiknek alakja és gondolkodásmódja között számos párhuzam vonható, találkozni mégsem szoktak – legalábbis a koncertprogramokon nem. Fischer Iván és a Fesztiválzenekar jóvoltából most mégis keresztezték egymást útjaik. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Sorozatunkban a Színikritikusok díjának idei várományosait szólaltatjuk meg. Kovács Márton, a Szakértők Zenekar vezetője állandó zeneszerzője Mohácsi János darabjainak. Az e föld befogad avagy SZÁMODRA HELY az idei évad egyik meghatározó előadása volt. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A 2012-es POSZT kapcsán már szó esett arról, hogy ugyan impozáns, de vajon megfelelő fesztiválhelyszín-e a pécsi Zsolnay Negyed, főként ősz és hidegfront idején. Tovább a cikkhez
Sokszínű és ambiciózus program; romantika és kortárs, zenekar és szóló, gyász és öröm, profi és kezdő. Csöppet zsúfolt dramaturgia ugyan, de végig pazar minőség. ASZÓDI MÁRK ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A barokktól egészen Ligeti Györgyig ívelt Fassang László orgonakoncertjének programja a Dohány utcai zsinagógában. Sőt, ha tetszik, tovább is: műsorának második felében bibliai versekre improvizált a művész. CSABAI MÁTÉ CIKKE. Tovább a cikkhez
