Újabban ismét felerősödtek a hangok, amelyek szerint a rockzene halott. De ahogy ezt a Walking Deadből tévénézők milliói megtanulhatták, a halál nem feltétlenül jelenti azt, hogy végképp megszűnik minden mozgás. GREFF ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Sigrid T’Hooft és a Budapesti Fesztiválzenekar hét évadra kiterjedő együttműködése egészen sajátos színfoltot jelentett a budapesti hangversenyéletben: egy cseppnyi ízelítőt a barokk színpad világából. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem mindenki születik Tamino hercegnek. De aki mégis, annak kezében csodákra képes a mesebeli hangszer: hangjától megszelídülnek a vadállatok – sőt még a kritikusok is. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Május 23-án A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Beethoven Missa Solemnisét szólaltatta meg a Müpában állandó karmestere, Kovács János vezényletével; a hangverseny négy énekszólistája Kriszta Kinga, Németh Judit, Horváth István és Rácz István volt. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Cameron Carpenter lábai olyan gyorsak, akár egy sztepptáncosé, és afelől is kétségeim vannak, hogy csupán tíz ujja van a két kezén. Virtuóz, ambiciózus és elég különös figura – ennyi elég is a sztársághoz a klasszikus műfajban. CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Bélszín – ezzel a címmel rendezte meg Rossini-sorozatának hamadik hangversenyét május 20-án az Óbudai Danubia Zenekar a BMC-ben. A programot Eckhardt Gábor vezette be, moderálta, kötötte össze és zárta le felkészülten, szellemesen, kérdezz-felelekkel, vetített képekkel és sok humorral felengedve. Tovább a cikkhez
Egy nagy művész, az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobbja, akit még huszonéves fiatalemberként ismertünk meg a hetvenes évek elején, s most, lám, betölti a hetedik ikszet. Úgy szép az ünnep, ha a barátok összegyűlnek – ez történt a Zeneakadémián. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tavaly egy zeneakadémiai hosszú hétvégével indult, de az idén már több helyszínen és egy teljes hétig, június 10-től egészen 16-ig tart majd Kokas Katalin és Kelemen Barnabás Fesztiválakadémiája. Az alapító házaspárt mindenekelőtt a fesztiválalapítás személyes motivációiról kérdeztük. Tovább a cikkhez
A Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik legizgalmasabb produkciója Mozart Varázsfuvolája volt a berlini Komische Oper vendégjátékában. Az előadást a főzeneigazgató Nánási Henrik vezényelte. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A Kreatív kapcsolatok abszolút mai opera. Nem hősei vannak, hanem szereplői, s nem eszméket ütköztet, hanem történéseket. Közben pedig elgondolkodtat magáról a műfajról is, amelynek vagy leáldozott, vagy most kap új erőre. CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Egy jelenség, amelyen a kritikus évtizedek óta töpreng, de még mindig nem leli rá a magyarázatot: Nyugat torkán megakad Kelet, Kelet viszont megeszi reggelire Nyugatot. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Fanyar dolog azt mondani egy előadásról, hogy lehetett volna jobb, ha a kritikus annak minden percét élvezte. Pedig én épp így érzek a Háry Jánossal kapcsolatban. CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Baráti Kristóf, Várdai István és Várjon Dénes mellett – egy Steinway-zongora társaságában – két Stradivari is szereplője volt a Budapesti Tavaszi Fesztivál április 19-i kamarazene-estjének a Zeneakadémián. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
René Jacobs olyan hangzást teremtett a Máté-passióban, amely a modern zenekarokhoz szokott fül számára sem száraz, viszont megmarad benne a belső szólamok tisztasága. CSABAI MÁTÉ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A hópihe-hattyú tengelyen nem tudta elképzelni az életét, úgyhogy inkább rendezőnek állt. A Katonában szöszmötöl, felszabadultabb, ha operát rendez. Székely Krisztát faggattam műfajokról, generációkról és új rendezéseiről, a Kreatív kapcsolatokról. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
