Vér, húgy, könny, nyál, izzadtság. Erőszak a test, a lélek, a gondolat ellen. Újratöltött múlt, elviselhetetlen jelen, nem létező jövő. És közben a zenekar játszik tovább. Szabadkán elkezdődött a Desiré Fesztivál. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az elmúlt napokban Párizsra vetette vigyázó szemét a világ, november 24-én pedig a Zeneakadémia orgonája világított a francia trikolor színeiben. A Danubia a terrortámadás áldozatainak ajánlotta Könny című hangversenyét. CSABAI MÁTÉ CIKKE. Tovább a cikkhez
Bravúrosan búcsúzott Várjon Dénes és Simon Izabella fesztiválja, az Elsők és utolsók. A záró koncert a kivételes előadói gárda mellett Sosztakovics ritkán hallható dalciklusával is szolgált. CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Repes a Haydn-kutató lelke, ha a BMC programjai között olyan koncertsorozatot észlel, amelynek MÁR a címe leszögezi: „Főszerepben: Haydn.” MALINA JÁNOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Három egészen különböző produkciót láthatott az Opus Jazzclub közönsége Pesten november 12-14-én. Újra bebizonyosodott, hogy a lengyel jazz továbbra is Európa elitjébe tartozik. ZIPERNOVSZKY KORNÉL BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Fajsúlyos művekkel és kiváló előadókkal nyitott a Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja, mely az Elsők és utolsók nevet kapta. Ráadásul legalább két egészen ritkán hallható mű is felcsendült a Solti teremben. CSABAI MÁTÉ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ha francia zenekarról írva a laza az elsődleges pozitív jelző, ami eszembe jut, könnyen meglepődhet a gyanútlan olvasó a fenti, szinte oximoronnak ható fordulaton, de az Orchestre de Paris koncertje hamar szertefoszlatott minden effajta előítéletet. TÓTH ENDRE ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ritka az olyan koncert, amelynek valamennyi száma magyarországi bemutató, de még ritkább az olyan, amelynek magyarországi bemutatói olyan művekre hívják fel a figyelmet, amelyek több mint kétszázötven éve keletkeztek. Mondonville nagy motettái a Müpában. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Bevallom, repeső szívvel vártam Jevgenyij Koroljov újabb budapesti fellépésének óráját – hála érte a Concerto Budapestnek és Keller Andrásnak, hogy meghívták –; s ő el is jött, és megint bebizonyosodott, hogy nem tud csalódást okozni. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Herbert Blomstedt nyughatatlan egyénisége és a legelső osztrák zenekar közmondásos lazasága olyan vegyületet hozott létre a Müpa október 26-i hangversenyén, amely egészen új tulajdonságokat mutatott alkotórészeihez képest. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az Óbudai Danubia Zenekarra érdemes odafigyelni: ezúttal a gyermeket hívták elő belőlünk. CSABAI MÁTÉ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Marek Janowskit az 1983-as Wagner-centenáriumon ismerhettük meg, amikor megjelent kiváló Ring-felvétele az Eterna kiadásában. A kilencvenes évek óta zajlanak magyarországi vendégszereplései – nemrég ismét rendszeres vendéglátója, a Budapesti Fesztiválzenekar hívta meg. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Labèque-nővérek Francia-Baszkföldön születtek, mint Ravel, sőt szülővároskáikat mindössze öt-hat kilométer választja el egymástól a spanyol határ közelében, a tengerparton; bizonyára ez is érzelmi kapcsolódási pont a zeneszerző és az előadók között. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A repetitív zene megítélése máig őrzi különös kétarcúságát: egyesek túlságosan elvontnak, mások túlontúl kommersznek tartják. Nos, a német zongoraművész koncertjén sem kerültünk közelebb a végső megfejtéshez, de legalább jól szórakoztunk. ASZÓDI MÁRK ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ha elfogadjuk, hogy a művészetek feladata az emberiesség álláspontját képviselni akkor is, ha a józan mérlegelésnek másfajta érvei is vannak, akkor van érvénye Mundruczó Kornél üzenetének menekültügyben. Éppúgy, ahogy Schubertnek és Hans Zendernek, a Danubia Zenekarnak és Szemenyei Jánosnak is. Tovább a cikkhez
