Polgár Csaba

LATEX CSACSISZÖRNY A SCALÁBAN
Lidércek, Shaxpeare, Delírium / Örkény Színház

A bivalybasznádi Scala egy málló, széteső, beázott rehabilitációs központ, amelynek függő, zömmel drogos lakói Shakespeare komédiáját adják elő Vazul, a színházterápiás segítő betanításában. Az eredmény távolról sem ugyanaz lesz, mint a charentoni elmegyógyintézet Marat történetét játszó ápoltjai esetében; közbeszól a drog, a vízió – no meg Bodó Viktor. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

ORBÁN VIKTOR ÉS JÉGER ZSOMBOR A SZLOVÁK AUTÓPÁLYÁN
Kárpáti Péter: Szaturnusz gyűrűje / Örkény István Színház

Furcsa cím, kis játszóhely, kevés néző, híres színészek, mitológiai utalás. Szinte kódolva van, hogy valami filozofálgatós előadás lesz. Van-e olyan együttállás azonban, ami ebből a koktélból valami egészen egyedit és ne adj’ Isten szórakoztatót tud létrehozni? Rövid válasz nincsen, csak hosszú. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

R-beszélgetés:
Polgár Csaba

Korábban színésznek mondta magát, aki rendez is, ma már büszkén vallja magát rendezőnek. Értelmiséginek ugyanakkor nem. Polgár Csabával, az Örkény István Színház művészével ambíciókról és generációváltásról beszélgettünk, valamint arról, hogy hogyan kell megrendezni egy litván előadást, ha az ember egyáltalán nem beszél litvánul, és hogy miért érdemes menni vagy maradni.

Tovább a cikkhez

TRAGÉDIA ELŐTT ÉS UTÁN
Ingmar Bergman: Jelenetek a bábuk életéből / Örkény Színház

Egy halott prostituált, több elfuserált élet, kínzó kérdések, titokzatosság nélküli titkok. Gyilkosság, amelynek ezer oka lehet anélkül, hogy egyetlen pontos oka volna. Kapcsolatok, konfliktusok, amelyek akár más gyilkossághoz is vezethetnének, amelynek elmaradása nem biztos, hogy a pontos ok hiányán múlik. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

EZ MOST AKKOR KINEK A HANGJA?
Az Úr hangja

Pálfi Györgyöt hosszú ideje a legpechesebb magyar filmrendezőnek tartom, aki őrületes tehetsége ellenére nem tudja kifutni a formáját ebben a szerencsétlen országban, hiába ontja magából a szellemesebbnél szellemesebb filmterveket. BUJDOSÓ BORI KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez