Sosem gondoltuk volna, hogy az Operettszínház 1991-es legendás Őrült nők ketrece miatt rohant a Színművészeti dramaturg szakára Lengyel Anna. De mesél a kaposvári évekről, a Krétakörről, a kortárs írókról , a PanoDrámáról, és a rákról, amellyel öt éve küzd, és amelyről előadás is készül. A beszélgetést Csáki Judit vezeti.
Lett volna itt egy előadás, egy másik, még 2020 őszén. Elfújta a covid valahányadik hulláma, így aztán a PanoDráma mégsem állt elő egy félig fiktív produkcióval. Hanem most, egy kicsit sem fiktívvel. Mert ez az ő terepe: a doku, a verbatim. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A PanoDráma társulat a Trafóban mutatja be a Kár, hogy rák című előadását. A csapat egyik tagjával, az előadás dramaturgjával, Hárs Annával beszélgettünk. PROICS LILLA INTERJÚJA.
Hosszú társulati lét után évek óta szabadúszóként dolgozik Szamosi Zsófia. Filmes sikerek, díjak, jó színházi munkák, meg olykor a csendek rajzolják most a pályáját. Színházról, filmezésről, vágyakról is beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
A Stereo Akt által szervezett négypaneles konferencia két középső blokkjáról tudósítok: a részvétel és a dokumentarizmus amúgy se esik olyan messze egymástól. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA.
A politikai aktivizmus a kívülállók számára egy szubkultúrának tűnik, melynek tagjait sokszor még azok is konfliktuskeresőnek és magamutogatónak tartják, akik egyébként elismerik, hogy fontos ügyekért állnak ki, méghozzá mindannyiunk helyett. KRICSFALUSI BEATRIX ÍRÁSA.
Idősebbek emlékezhetnek azokra a kötött kardigános, erős dohányos, elszegényedett úriasszonyokra, akiknek ujjai megvastagodtak bár a kétkezi munkáktól, az arcuk mégis mintha valami finom háló mögül látszott volna csak, s fülükben mindig ott volt a tompa fényű tekla-klipsz. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
A Krétakör online archívumának bemutatóján jártunk, amelyet stílusosan az OSA Archívumában tartottak. A http://archivum.kretakor.eu/ a magyar színház első olyan komplex társulati oldala, amely transzparens és közönségbarát: érdekes mind a szakmának, mind az érdeklődőknek, mert igényes, praktikus, és hozzáférést enged a rendszerváltás utáni színházi életen, kultúrpolitikán, társadalmi változásokon is merengni. PROICS LILLA ÍRÁSA.
Mindenki ismer olyat, aki ismer olyat, aki személyesen érintett. Ha még nem, valószínűleg fog. Esetleg maga is érintett. Ha most nem, hát még lehet. És ha nem így, akkor máshogy, de előbb-utóbb mindenkinek készen kell rá lenni. Az élet végéről, a daganatos betegségekről lehet dokumentumszínházat csinálni? Lehet. Érdemes. Kell. A PanoDráma mutatja, hogyan. SZEMERÉDI FANNI ÍRÁSA.
A latin mondás – duo si faciunt idem, non est idem – szerint ha ketten csinálják ugyanazt, az nem ugyanaz. Mintha csak a régi bölcsesség illusztrációját láttuk volna Zsámbékon a két előadásban. KARSAI GYÖRGY KRITIKÁJA.
A 174/B egy fontos, a közgondolkodást és a magyar társadalom állapotát jellemző ügyet helyez reflektorfénybe. Az előadás fő célja mégsem az igazságszolgáltatás, hanem az, hogy a néző – reflexszerű válaszok helyett – átgondolja, feldolgozza: megélje az igazság(ok)hoz vezető ut(ak)at. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA.
Az előadás nem sok újat mesél a magyar közoktatás helyzetéről, és nem ás a problémakör mélyére sem. Ez viszont nem olyan nagy baj, ha komolyan vesszük a látlelet műfajmegjelölést, és hogy a dokumentumszínházi darab az előadást követő magánbeszélgetésekben is beteljesedhet. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA.
A 21. alkalommal megrendezett Thealter az U21 fantázianévvel az utánpótlás számára igyekezett játék- és nézőteret biztosítani. Kártyázni azonban mindenki tud annyira, hogy tisztában legyen vele: a Black Jack szerencsejáték, ahol a siker és a kudarc lehetősége egyaránt benne van a pakliban. LÉNÁRT ÁDÁM ÍRÁSA.
A PanoDráma produkció újabb bemutatót tartott a Trafóban. Dokumentarista színházuk a tavalyi Jelinek-maraton után ezúttal is rasszista gyilkosságokról szólt. Alapos munka, ám a gonosz szellem a palackban bezárva maradt. SISSO ÍRÁSA.
A rasszizmus ellenes rendezvények sajátos deficitje, hogy a résztvevők általában mind antirasszisták, akiket nem kell meggyőzni a rasszizmus, a rasszista gondolkodás és szemlélet tarthatatlanságáról, haszontalan káráról. SZEGŐ JÁNOS ÍRÁSA.