A 2012-es POSZT kapcsán már szó esett arról, hogy ugyan impozáns, de vajon megfelelő fesztiválhelyszín-e a pécsi Zsolnay Negyed, főként ősz és hidegfront idején. OROSZLÁN ANIKÓ BESZÁMOLÓJA
Sorozatunkban a Színikritikusok díjának idei várományosait szólaltatjuk meg. Lázár Kati Jászai Mariként, vagyis a Kripli Mari című estjével esélyes a legjobb női alakítás kategóriában. STUBER ANDREA INTERJÚJA.
Nem jó matracnak lenni ezen az estén: a címszereplőt sűrűn elagyabugyálják a színen, s a csihi-puhiban botokkal rámért csapások a jókora laticelekre záporoznak. A néző viszont nem bánná, ha az előadás egy kicsit jobban szíven ütné. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Az Ördögkatlan Fesztivál első látásra, a megnyitón ülve minden évben ugyanolyannak tűnik, de mégis más, a megszokott elemek mellett hozza a gyönyörködtető változatosságot és a meglepetéseket, ha másképp nem is, hát az ördögi időjárás vonatkozásában. OROSZLÁN ANIKÓ ÍRÁSA.
Artur Palyga kortárs lengyel író A zsidó című darabjával ősbemutatóra készül a Szkéné Színház és a Nézőművészeti Kft. A mű szembenézés a múlttal. Milyen felelősségünk van a múltunkkal, erről beszélgettünk az előadás kapcsán Mucsi Zoltánnal, a darab egyik szereplőjével. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
A Coming out tényleg nem meleg film, de a híresztelésekkel ellentétben nem is arról szól, hogy a melegségből ki lehet gyógyulni. Orosz Dénes filmje mindössze egy fogyasztható vígjáték, amely fantázia-Magyarországon játszódik. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
Kastélyszálló modern konyhájában akkor sem függ falvédő, ha a sütők és hűtők felett nem égett le gyújtóbombás támadás folytán az egész emelet már évekkel ezelőtt. De négy újonnan érkezett konyhafoglaló gengszter ettől még hiheti, hogy ők lejöttek a falvédőről. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Kellenek ilyen darabok a színházba, hogyne kellenének: muszáj beszélni olyan témákról, amelyekről fehér asztal mellett nem illik, mert nem szokás. De biztos, hogy így? JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Pintér Béla saját társulatával kérlelhetetlenül csinálja vészesen kortárs, a rögvalót végletesen el- és megemelt módon arcunkba vágó, különleges színházát. A legújabb Pintér-opus torokszorítóan vicces, kérdve kifejtő tanulmány a hazaszeretetről. MARKÓ RÓBERT KRITIKÁJA.
Minden félévben vannak olyan tárgyak, ahol a szellemes, szórakoztató előadásért cserébe csak figyelni kell, a vizsgaidőszak közeledtével azonban kiderül: az anyag kevés, a szakirodalom pedig ezer oldalakra rúg. A Nézőművészeti főiskola méltán népszerű kurzusa tipikusan ilyen. LÉNÁRT ÁDÁM ÓRAI JEGYZETE.
Ki rendezhetne jobb filmet a csirkéknek Mucsi Zoltánnál? Ki írhatna viccesebb dialógusokat egy pszeudo-darwinista komédiához Tasnádi Istvánnál? Minden adott a durranáshoz, mégis csak egy pukkanás a vége. NAGY GERGELY MIKLÓS KRITIKÁJA.
Az Ördögkatlan Fesztivál zárt téri színházi előadásai idén is extra teltházakkal mentek, a szabadtériek meg csak azért nem, mert vagy nem tudtunk róluk, vagy elég nagy hely volt mindenki számára a szabad ég alatt. Kellemesen kaotikusan és barátságosan telt a színházi idő. SISSO ÍRÁSA.
Nagy strapának van kitéve Mucsi Zoltán jelmeze. Előbb zöld szószt önt hajára, ingére, nadrágjára, majd szódával spricceli magát alaposan, végül harminc percet forgolódik, beszél egy vízzel telt üvegmedencében. A néző türelmét pedig az előadás rongyolja. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Emberekkel és hófehér, hatalmas fatuskókkal berendezett, tiszta tér tárul elénk Horváth Csaba Fortedanse Társulatának új bemutatóján. A Kalevala magával ragadó, izgalmas kísérlet: soknézetű, sokszínű, eredeti és egységes munka. HALÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA.
Megölnek valakit, folyik a nyomozás, mégsem egy bűnügyi történet bontakozik ki Dettre Gábor filmjében, amelyet Kertész Ákos kisregénye, A gyűlölet ára alapján készített. A Tabló inkább kor- és kórkép, amelyben az elfogadás, a szeretet és a szerelem lehetne a túlélés, a megváltás módja. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA.