A Freddie Mercury-biopic kapcsán nem véletlenül ugrik be a nézőnek a film címeként is szolgáló Queen-klasszikus, a Bohemian Rhapsody eleje: „Is this the real life? Is this just fantasy?” HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
A Saul fia Oscarja után nem halmozták el ajánlatokkal, de szerinte nem történt tragédia. Miért nem váltottak stílust a Saul fia után? És miért olyan bizarr, ha egy osztrák nemesen nincsen cipő? Erdély Mátyást Londonban értük utol telefonon, ahol épp az új Jude Law-filmet forgatja. SOÓS TAMÁS INTERJÚJA.
Nem hinném, hogy a Nyitva veszélyes randifilm lenne: jó eséllyel senkinek sem fogja se lerombolni, se helyrehozni a párkapcsolatát, viszont fájdalommentesen és szórakoztatóan mutat be olyan valós párkapcsolati problémákat, amikkel magyar filmek nem szoktak foglalkozni. BUJDOSÓ BORI KRITIKÁJA.
Az első ember nem olyan, mint a többi asztronauta film, hiszen nem a bevett mintákat követi. Vajon ennek ellenére is képes megugrani azt a szintet, amit a Holdra szállás jelentősége megkíván? RAKITA VIVIEN KRITIKÁJA.
Drew Goddard a 2012-es Ház az erdő mélyén óta most rendezett először filmet, bár azóta például Oscarra is jelölték a Mentőexpedíció adaptált forgatókönyvéért. Soksztáros, nagyon hangulatos bűnfilmje csillog, szépen néz ki, s professzionálisan csavarja, s jóóó sokáig csavarja… A mit is? KOVÁCS GELLÉRT KRITIKÁJA.
A néma forradalom egyszerre dolgoz fel egy rendkívül izgalmas történetet és ad hiteles képet a diktatúra természetéről. ZALÁN MÁRK KRITIKÁJA.
Hollywood végre gondolt azokra is, akik sírni járnak a moziba, és előkaparta a sufniból kedvenc korhelymusicaljét. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
Az utánunk következő generációknak már nem kell képregény-töredékekre és a fantáziájukra hagyatkozniuk, amikor Pókember intelligenciával bíró fekete ruhájának, Venomnak az eredetére lesznek kíváncsiak. Ráadásul még Tom Hardyba is beköltözhetnek egy játékfilmnyi időre. VÍZKELETI DÁNIEL KRITIKÁJA.
A miskolci Cinefest Filmfesztivál fődíját A bűnös című dán alkotás nyerte. Egy minimalista thrillertől többet aligha várhatunk, mint amennyit ez a film nyújt. BUJDOSÓ BORI KRITIKÁJA.
Ismerjük azt a viccet, amiben egy fekete srác beépül a Ku Klux Klánba? Nem? Akkor Spike Lee elmeséli – de úgy, hogy garantáltan torkunkon akad a röhögés. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
Norvégia újkori történetének talán legnagyobb nemzeti tragédiája Utøya szigetén következett be. 2011. július 22-én a szélsőjobbos nézeteket valló Anders Behring Breivik 69 embert mészárolt le a Munkáspárt nyári táborában. Az áldozatok 11 és 25 év közötti fiatalok voltak. Róluk szól az Utøya, július 22. című film. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
Egy kalaposlány elveszett botladozása egy szétmálló világrend öntelt zűrzavarában: a Napszállta nagy kérdése, hogy vajon ezúttal is értelmet nyer-e Nemes László mozivarázslata. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
A Coen testvérek vicces és borongós westernje az antológiafilmek hagyományát újítja föl – holtában is éneklő pisztolyhőssel, Elnöknek nevezett kiskutyával, meg James Francóval, akit kétszer is felakasztanak. NAGY V. GERGŐ KRITIKÁJA.
A Koszorúslányok, a Női szervek és A kém rendezője ezúttal sötétebb oldalát mutatja meg, de szerencsére nem mellőzi a humort sem. Enyhén spoileres kritika. FÁTRAI KATA ÍRÁSA.