Egy sikeres film színpadi adaptációja esetében mindig elsődleges kérdés, tud-e valamit hozzátenni vajon az eredetihez. Véleményem szerint az Orlai Produkció és a Katona József Színház közös előadása, a Lavina megugorja ezt az akadályt azzal, hogy Svédországból Magyarországra hozza ezt az alapvetően Franciaországban játszódó történetet. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Mészáros Béla
INSTA-MOSOLY A CSALÁDI FÉNYKÉPALBUMBAN
EGY LÁMPÁTÓL A FORRADALOMIG Stanisław Ignacy Witkiewicz: Vízityúk / Katona József Színház, Kamra
Rendezőink nem túl gyakran nyúlnak lengyel darabokhoz, többek között ezért is örvendetes a Katona József Színház vállalkozása. Meg azért is, mert Stanisław Ignacy Witkiewicz, Zsótér Sándor és a társulat találkozásából remek „formista”, „katasztrofikus” „szürkabaré” született. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
MEGÚSZÓVERSENY Grecsó Krisztián: Tíz eszkimó / Katona József Színház
A kortárs magyar drámák motorja vagy lassú égésű kazánja a korlátlan alkoholfogyasztás. Esetünkben még késdobáláshoz is vezet. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
TRÓFEA ÉS BOSSZÚHÍM Ibsen: Hedda Gabler / Katona József Színház
Azon gondolkodom – immár hetek óta, amióta egyre csak készülök megírni ezt a kritikát, de már a klaviatúra láttán is találok valami más, halaszthatatlan csinálnivalót –, hogy miért unatkoztam én ezen az előadáson. A Hedda Gableren, a Katonában. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
FÜL, FAROK Kárpáti Péter: Moszkva-Peking Transzszimfónia / Katona József Színház
Nem muszáj, hogy legyen követhető sztori, főhős, akivel azonosulni lehet – ezek hiányában még lehet pompás egy előadás. Legutóbb például a Melancholy Rooms volt ilyen. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
KI A KOMCSI? Spiró György: Főtitkárok / Katona József Színház
Feltehetően életkor kérdése, hogy kinek ismerős a Spiró új darabjában elmesélt történetfüzér, és kinek „vadonatúj nóvum”. 1945 és 1957 közt pereg le egy „kis magyar pornográfia” – nahát, pont egy tucat év, mint 2010-től máig. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
PATAKVÉR Varga Zsófia–Tarnóczi Jakab: Isten, haza, család / Katona József Színház
Mondanám hamar, hogy a színésznői teljesítmények fantasztikusak, de aztán kiderül, hogy a színészférfiakéi is. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
TAPOLCA MÉG TARTJA MAGÁT Térey János – Dömötör András – Bíró Bence: Káli holtak / Katona József Színház
Van itt minden: terepasztal, süppedős vörös szőnyeg, greenbox (avagy zöld színű bluebox), kamerák, Ember az embertelenségben, hülye kritikus mint moderátor, zombi-horror, és a szívemnek oly kedves Káli-medence. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
„SZÍVBŐL KÍVÁNJA AZ IDŐ MAGA: NE LEGYEN ROSSZABB ESTÉTEK SOHA.” Beszélgetés Máté Gáborral
A Jordán Adél-bemutatóval véget ér az AlkalMáté Trupp önfeldolgozó sorozata. Az osztályfőnök-rendezőt, Máté Gábort kérdeztük. STUBER ANDREA INTERJÚJA.
BEFŐTT LÉT Garaczi László: Végre egy kis csönd / Katona József Színház
Két ember. Nemrég még egy párt alkottak. Mellettük ott van harmadiknak egy idős asszony. Sőt, negyedikként felidéződik még egy középkorú férfi is. Bezártság. Búcsúzás. Egyedüllét. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
CSALÁDI JÉGFÉSZEK Nick Payne: Hát, ha van is, én még nem találtam meg / Katona József Színház
A lehető legnagyobb bajban van ez a család, amely a felnőttek őszinte képmutatására alapozta a működését. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
INFERNO, KILENCVENES ÉVEK Tar Sándor: Szürke galamb / Katona József Színház, Kamra
Tar Sándor világlátásának illúziótlansága, keménysége találkozik a játékban Gothár Péter szatirikus szemléletének élességével, radikalizmusával. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
PÉK MÁRIA KORONÁJA Fejes Endre – Tasnádi István: Rozsdatemető 2.0 / Katona József Színház
„És most lefényképezkedünk/ hogy mindörökre meglegyünk.” – szól az És most című kétsoros, ami nemcsak azért ötlik fel, mert Tandori Dezső nemrég hagyott itt bennünket, hanem mert erre az életünkkel teli, örökítő erejű, nagy előadásra is érvényes mondás. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
PÁRBESZÉDEK A SZERELEMRŐL Grecsó Krisztián – Bíró Bence: Megyek utánad / MASZK Egyesület, Orlai Produkciós Iroda, FÜGE
A fiatal alkotócsapat munkájának eredményeként Grecsó Krisztián Megyek utánad című regénye igényesen szórakoztató párkapcsolati drámaként ölt megindító színpadi formát. FRITZ GERGELY KRITIKÁJA.
IJESZTŐEN CSÁBÍTÓ A JÓ Brecht-Dessau: Kaukázusi krétakör – Katona József Színház, Kamra
„Írd meg a jóságot”, szól oda nekem valaki, amikor kifelé jövünk a Kamrából a Kaukázusi krétakör előadása után. Visszakérdeznék, és a rosszasággal mi lesz, de már elsodródtunk egymástól. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.