Egy éve vezeti a Radnóti Színházat, és nem fél a változtatástól. Rendezni azért biztosan nem fog. A Futótűzben nyújtott alakításáért a legjobb női főszereplő díjára jelölték a színikritikusok. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
Kováts Adél
„A SZÍNPADON VAGYOK A LEGBÁTRABB”
AZ EMBERISÉG LEJTMENETE Wajdi Mouawad: Futótűz / Radnóti Színház
A darab akár egy krimi, de mindenképpen egy nyomozás története, ahol nem a gyilkost kell kideríteni, hanem a hallgatást megtörve a múltat. Vérre megy ez is. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
REJTŐJENŐ, A MAGYAR UGLAKOV Iván, a rettenet / Radnóti Színház
Él az orosz irodalmi köztudatban egy szállóigeszerű mondás Az ész bajjal jár című 19. századi klasszikus komédia szerzőjéről: „Gribojedov az orosz Shakespeare”. Andrzej Wajda egy régi filmjében ebből fordított poén lett: „Tehát Shakespeare az angol Gribojedov”. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
A JÓZAN ÉSZ KIMENT Shakespeare: Lear király / Radnóti Színház
Talán lehetne még segíteni ezen, lehiggadva, belátva, elismerve a hibát. De az uralkodó rendszerébe egyszerűen nincsen beleépítve a korrekció lehetősége. Ezért fog erre rámenni minden és mindenki. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
JURTADISZKONT Tasnádi – Dinyés – Hajós: Spam operett / Radnóti Színház
Eljátszani a darabot és eljátszani, hogy van darab, az nagyon nem ugyanaz. Leginkább ezt a színházi alapigazságot illusztrálja a Radnóti legújabb produkciója. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.
MONDJÁK A MAGUKÉT Pacalos pizza / Radnóti Színház
A hozzávalók adottak: gazdasági okokból kivándorló fiatal értelmiség mint kortünet, erre a jelenségre reflektáló slammerek és az elmúlt évszázadok magyar verseiből válogatott anyagot prezentáló színészek. Ebből próbált a Radnóti Színház kisütni valamit, ám azért, amit ezzel a műfajokon átívelő projekttel létrehoztak, hogy úgy mondjam, nem osztanak Michelin-csillagot. POGRÁNYI PÉTER ÍRÁSA.
INTIM, DE NEM BARÁTI Textúra 2014 – Szépművészeti Múzeum
A melegvizet nem kell feltalálni, avagy minden remek ötlet közkincs: az egy évvel ezelőtti Ganymed Goes Europe nyomán készült Textúra 2014 című produkció a Szépművészetiben előre vetíti sorozat-jellegét. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
SZÍNHÁZ ALUL-FELÜL… Mohácsi István – Mohácsi János: A csillagos ég / Radnóti Színház
A rongyos élet néha tényleg édes, mint a méz, vagy legalábbis annak tűnik. Mert azt azért lehet sejteni, hogy ha egy Mohácsi-darabban a nem a legszebb napjait élő színtársulatra rászakadni készül a világhír, annak nem lesz jó vége… URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
„MEGCSINÁLNÁM AZ ÖSSZES DARABJÁT” Zsótér Sándor a Meggyeskertről
Nemrégiben mutatták be az Örkény Színházban Csehov Meggyeskert című darabját Zsótér Sándor rendezésében. A beszélgetés még a bemutató előtt készült. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
CAMPMADONNA Brecht: Kurázsi mama és gyerekei / Radnóti Színház
Az elmúlt évek legjobb eladását nézhetjük a Radnótiban. Bátor, egyenes, elkeseredett és felemelően szép. JÁKFALVI MAGDOLNA ELEMZÉSE.
PERÚJRAFELVÉTEL David Harrower: Blackbird / Orlai Produkció, Szkéné
Kellenek ilyen darabok a színházba, hogyne kellenének: muszáj beszélni olyan témákról, amelyekről fehér asztal mellett nem illik, mert nem szokás. De biztos, hogy így? JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
TEGEZVE MAGÁZÁS Tennessee Williams: Vágyvillamos / Radnóti Miklós Színház – POSZT 2012
A bemutatóhoz a rendező és a díszlettervező új fordítást készített, melynek egyik jellegzetessége, hogy metszőn váltogatja a tegezést és a magázást. A két megszólításmód maga is kiélezett párbeszédet folytat Zsótér Sándor dialógusszínházában. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
HULLÁMSÍR Sas Tamás: Szélcsend / 41. Magyar Filmszemle
Egy vitorlás, a magyar tenger, három nő és egy titok a múltból. Sas Tamás Szélcsend című mozijának középpontjában egy asszony áll a teljes idegösszeomlás szélén. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
BESÚGÓ-E VAGY? Mészáros Márta: Utolsó jelentés Annáról / 41. Magyar Filmszemle
Befér-e két feles közé a XX. század? Megdugják-e Kováts Adélt a fának döntve? Rá fog-e gyújtani Cserhalmi György? Fog-e kiabálni Eszenyi Enikő? Ezekkel a kérdésekkel ültem le megnézni Mészáros Márta új filmjét. TOROCZKAY ANDRÁS KRITIKÁJA.
NEVET, NEM NEVET Sarah Ruhl: Tiszta vicc / Sanyi és Aranka Színház, Vidor Fesztivál 2010
Az egyik nő szeret takarítani, a másik nem, a harmadiknak nem is kell, a negyediknek meg egészen más fontos. Humor és/vagy férfi nélkül azonban úgy tűnik, semmi nem megy. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA.