Kertész Imre

HÍG LATYAK A BESZÉD
Robert Antelme: Emberfaj

Robert Antelme regénye és Marguerite Duras elbeszéléskötete szinte egy időben jelent meg és azonos élményeket idéz. A második világháború, az ellenállás, a koncentrációs tábor tapasztalatait mindketten saját személyiségükön átszűrve, tanúságtételként jelenítik meg. De hogyan lesz azután? SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.

read more

KI MERNE ISTENNEK VISSZASZÓLNI?
Beszélgetés Háy János íróval

Nem tankönyv, nem irodalomtörténet, ha egyszerűen mondanám, az én prózám, mondja a szerzője a magyar irodalom Bornemisza Pétertől Víg Mihályig megírt Kik vagytok ti? című könyvéről, amely vitákat indított el, érzelmeket kavart. Egy szubjektív „irodalomtörténetről”, morálról, nemzettudatról és hiányokról beszélgettünk Háy János íróval. MARTON ÉVA INTERJÚJA.

read more

„SAJÁT NYELVÜK NYAKAZZA LE ŐKET”
Vita a slam poetryről a Revizoron, 8.

A slam poetryről mindenkinek van véleménye, azonban felkészült és releváns kérdéseket megfogalmazó kritikust még mindig keveset találunk. Hiszen a hagyományos művészetelméletek felől közelítő irodalmár érthető módon nehezen tud mit kezdeni a műfaj intermedialitásával vagy a költészet programként meghirdetett demokratizálásával.​ ZÁVADA PÉTER ÍRÁSA

read more

KÉSŐRE JÁR
Kertész Imre: A végső kocsma

Ha térben és áttekinthetően szeretnénk látni A végső kocsma gondolat-áradásának fontosabb pontjait, leghelyesebb, ha a pokol köreiként képzeljük el mindazt, amit Kertész ebben a kötetében magára vesz, és önmagáról állít. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.

read more

LOBOGÓ GYÖKÉRREL KÖNNYŰ SZÁLLNI
Beszélgetés Kun Árpáddal

Bármerre is utazzunk a világban, halálfélelmünket, szorongásainkat batyuként hordozzuk magunkkal. Létezik boldogság? S ha igen, a Boldog Észak megnyugvást adhat-e? Kun Árpád átmenetileg megérkezett. Az idei Aegon Művészeti Díjat kapott új regényéről, a Boldog Északról beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA.

read more

PANORÁMA
Gabi Gleichmann, A halhatatlanság elixírje szerzője

A halhatatlanság elixírje történelmi-mesei világpanoráma: több mint nyolcszáz évre és harminchat generációra nyúlik vissza. Az önfeledten, gyakran megrázón áradó narráció egyik fő motívuma a zsidóság mint a kisebbségi lét sokrétű metaforája. Tizennégy országban jelent meg. SEBESTYÉN RITA INTERJÚJA.

read more

A NOBEL-DÍJ ELŐTT
Kertész Imre: Haldimann-levelek

A Rowohlt Kiadónál jelent meg a Briefe an Eva Haldimann, melyet Ingrid Krüger látott el jegyzetekkel. A magyar kiadás szerkesztője, Morcsányi Géza Hafner Zoltán alapos bibliográfiai kutatásainak segítségével, Ingrid Krüger munkájára és Kurdi Imre fordítói segítségére támaszkodva gondozta a kötet magyar verzióját. RADICS VIKTÓRIA ÍRÁSA.

read more