Kertész Imre regényéből tantermi előadást készíteni érthető döntés, ugyanis számos ponton tudja megtámogatni a középiskolában tanultakat. Lehet adalék a történelemórához, de érettségi tétel is készíthető belőle. Lehet-e azonban több, mint „hasznos” egy ilyen vállalás? KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
Kertész Imre
TÖBB MINT HASZNOS
ÉNKÖZPONTOZÁS Gács Anna: A vágy, hogy meghatódjunk – Tanulmányok a kortárs önéletrajz-kultúráról
Fiatal emberek állnak a sűrű könyvespolcaik előtt, s jellegzetesen törzshöz szorított karral, gyors, erős, hegyes, s mindig valamire rámutató gesztikulációk kíséretében beszélnek könyvekről. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
HÍG LATYAK A BESZÉD Robert Antelme: Emberfaj
Robert Antelme regénye és Marguerite Duras elbeszéléskötete szinte egy időben jelent meg és azonos élményeket idéz. A második világháború, az ellenállás, a koncentrációs tábor tapasztalatait mindketten saját személyiségükön átszűrve, tanúságtételként jelenítik meg. De hogyan lesz azután? SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
AZ EMLÉKEZET, FELEJTÉS ÉS KÉPZELET LABIRINTUSÁBAN George Szirtes: Előhívás
George Szirtes Magyarországon született, majd 1956-ban vándorolt ki szüleivel Angliába. Itt lett belőle költő. Az Előhívás lapjain édesanyja tragikus életének és halálának történetében egy befejezhetetlen gyászmunka folyamatát írja meg. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
KI MERNE ISTENNEK VISSZASZÓLNI? Beszélgetés Háy János íróval
Nem tankönyv, nem irodalomtörténet, ha egyszerűen mondanám, az én prózám, mondja a szerzője a magyar irodalom Bornemisza Pétertől Víg Mihályig megírt Kik vagytok ti? című könyvéről, amely vitákat indított el, érzelmeket kavart. Egy szubjektív „irodalomtörténetről”, morálról, nemzettudatról és hiányokról beszélgettünk Háy János íróval. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
„KÉPZELHETED, ITT MIT JELENT AZ ÍRÁSODAT LÁTNI!” Waldsee 1944 / 2B Galéria
„Közel kell menni, dolgozni, silabizálni, megérteni. Van benne nehézség – közel kell menni. Ez az emlékezés lényege, dolgozni kell vele.” (Bán Zsófia) SCHILLER ERZSÉBET ISMERTETŐJE.
„SAJÁT NYELVÜK NYAKAZZA LE ŐKET”Vita a slam poetryről a Revizoron, 8.
A slam poetryről mindenkinek van véleménye, azonban felkészült és releváns kérdéseket megfogalmazó kritikust még mindig keveset találunk. Hiszen a hagyományos művészetelméletek felől közelítő irodalmár érthető módon nehezen tud mit kezdeni a műfaj intermedialitásával vagy a költészet programként meghirdetett demokratizálásával. ZÁVADA PÉTER ÍRÁSA
KÉSŐRE JÁR Kertész Imre: A végső kocsma
Ha térben és áttekinthetően szeretnénk látni A végső kocsma gondolat-áradásának fontosabb pontjait, leghelyesebb, ha a pokol köreiként képzeljük el mindazt, amit Kertész ebben a kötetében magára vesz, és önmagáról állít. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
LOBOGÓ GYÖKÉRREL KÖNNYŰ SZÁLLNI Beszélgetés Kun Árpáddal
Bármerre is utazzunk a világban, halálfélelmünket, szorongásainkat batyuként hordozzuk magunkkal. Létezik boldogság? S ha igen, a Boldog Észak megnyugvást adhat-e? Kun Árpád átmenetileg megérkezett. Az idei Aegon Művészeti Díjat kapott új regényéről, a Boldog Északról beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
NEM BÁNUNK JÓL EGYMÁSSAL Beszélgetés Barbara Lanciersszel és Jake Goodmannel
Az Orlai Produkciós Iroda és a Jurányi Inkubátorház közreműködésével két amerikai művész hozza el Budapestre Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című könyvének angol nyelvű színpadi változatát. Barbara Lanciersszel, az előadás rendezőjével és Jake Goodman színésszel beszélgettünk. RÁDAI ANDREA INTERJÚJA.
PANORÁMA Gabi Gleichmann, A halhatatlanság elixírje szerzője
A halhatatlanság elixírje történelmi-mesei világpanoráma: több mint nyolcszáz évre és harminchat generációra nyúlik vissza. Az önfeledten, gyakran megrázón áradó narráció egyik fő motívuma a zsidóság mint a kisebbségi lét sokrétű metaforája. Tizennégy országban jelent meg. SEBESTYÉN RITA INTERJÚJA.
ÚGYIS ARRA, AMERRE Tankred Dorst: Merlin avagy Isten, Haza, Család / Örkény Színház – HOPPart Társulat
A színpadon emberiségdráma zajlik – a nézőtér hátsó traktusa viszont függönnyel leválasztva, az erkély lezárva. Önnön kamarájává lett az egykori Madách Kamara: a mai Örkény Színházban százötvenszer egyperces világszín-játék az eredeti formájában fél nap alatt eljátszható mű. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
A NOBEL-DÍJ ELŐTT Kertész Imre: Haldimann-levelek
A Rowohlt Kiadónál jelent meg a Briefe an Eva Haldimann, melyet Ingrid Krüger látott el jegyzetekkel. A magyar kiadás szerkesztője, Morcsányi Géza Hafner Zoltán alapos bibliográfiai kutatásainak segítségével, Ingrid Krüger munkájára és Kurdi Imre fordítói segítségére támaszkodva gondozta a kötet magyar verzióját. RADICS VIKTÓRIA ÍRÁSA.