90 éves korában elhunyt Cormac McCarthy, a kortárs amerikai irodalom véres és magányos férfihősöket alkotó fenegyereke. Tizenhat évvel Az út után két regénye jelent meg, egymás párdarabjai és kiegészítései. A Jelenkor Kiadó a szerzői életműsorozaton belül egy kötetben adta ki őket Greskovits Endre fordításában. GYÖRE GABRIELLA RECENZIÓJA.
Jelenkor Kiadó
VEZÉRLŐ CSILLAG A VÉGTELEN ŰRBEN
R-BESZÉLGETÉS: A HEPCIA HAPCIJA Podcast Varró Dániellel a Túl a Maszat-hegyen 2. kötetéről
Sosem gondoltuk volna, hogy sorozat lesz. Húsz évvel az első kötet után megjelent a Túl a Maszat-hegyen 2., benne az összes ismert és új szereplővel, és tele viccesnél viccesebb versekkel. Sőt, készül a 3. rész is. Gyerekekről, rímképletekről, a költővel szemben támasztott elvárásokról fecsegtünk Varró Dániellel. Hiszen: „Kis olvasók, fecsegni jó!” Most jut eszembe, hogy elfelejtettem kérdezni a képregényről a kötet végén. MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA.
MÉG EGY MADELAINE Marcel Proust: A hetvenöt kéziratlap
A hetvenöt kéziratlap afféle előtanulmány és motívumgyűjtemény Marcel Proust gigantikus regényfolyamához. De megfejthetjük-e általa Az eltűnt idő nyomábant? MATUZ BENCE RECENZIÓJA.
VÉGRE SZÍNHÁZ Tompa Andrea: Sokszor nem halunk meg
Tompa Andrea új könyvének olvasójaként nem tudom eldönteni, mivel állok szemben, leckefelmondással vagy iróniával. És ez jó. Ez a billegő kedély, ez a sarkalló bizonytalanság. Jól esik a fülnek az, ami zavarja az elmét. Bőven belefér egy színházi regény ábrázolás- és beszédmódjába. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
KÉTSÉGES KÜLÖNLÉTEZÉS Peer Krisztián: Bizony
A versek beszélője egy büszke, életigenlő, ám kissé megzabolázott bölényre emlékeztet. Igen, bölényre, jól sejti az olvasó, ha a címben – főleg együtt értelmezve azt a borítóval – egy tudományos elnevezésre (Bison) való utalást is sejt. Peer önelemzése, szókimondó stílusa hamar beszippant, magával ragad ebben az esetben is, ám ahhoz a metafizikussághoz, s annak megsejtéséhez, eléréséhez, végül átéléséhez, amit a kötet versei rejtenek, nekünk is kőkeményen meg kell küzdeni. SZÖLLŐSI MÁTYÁS KRITIKÁJA.
DEÓSOK Visky András: Kitelepítés
A Kitelepítés attól fontos könyv, hogy mindannyiunkat érintő kérdéseket olyan kiélezett szituációkban vet fel, hogy olvasója nem térhet ki a válaszadás elől, miközben maga a regény egymással polemizáló válaszokat ad a vagy-vagy kérdésekre. DOMJÁN EDIT KRITIKÁJA.
A SZABADSÁG ÍRNOKA Károlyi Csaba: Egy teljes év. Beszélgetések Nádas Péterrel.
2022. október 14-én lett nyolcvan éves Nádas Péter. Születésnapi ajándékként jelentette meg kiadója, a Jelenkor az Egy teljes év című kötetet, amelyben Károlyi Csaba tette közzé a 2021. február és 2022. március közötti Zoom-beszélgetéseik közösen szerkesztett változatát. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
HANG, ARC ÉS JELENLÉT „Maszk nem takarta már” – Nemes Nagy Ágnes-képeskönyv
A Jelenkor Kiadó Nemes Nagy Ágnes életműsorozatában idén, a költő születésének századik évfordulójára jelentette meg a „Maszk nem takarta már” című képeskönyvet. A kötet portrék segítségével kronologikusan és szerepek szerint tekinti át az életművet. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF ISMERTETŐJE.
„ÖRDÖGI KÍSÍRTETEK” Nádas Péter: Rémtörténetek
Hold, éjszaka, fény, elemésztődés és helyreállás, apály és dagály, a női test természete, boszorkányság, mágia, romantika, a tudattalan feltárulása, rémek, víziók, elmezavarok – ezek a fogalmak mind az olvasó eszébe juthatnak a kötet borítója és szövegének világa kapcsán. SZARKA JUDIT KRITIKÁJA.
„ÉSZAK-FOK, TITOK, IDEGENSÉG” Vonnák Diána: Látlak
Vonnák Diána első novelláskötetét a szerzői nyelv egyedisége, teremtett világainak enigmatikussága, az elbeszélők hangjának radikalizmusa az elmúlt év egyik legfontosabb kiadványává teszi. Ezt a teljesítményt díjazta a Mastercard Alkotótárs ösztöndíj-kuratóriuma, amely Vonnák Diánának ítélte az egyik idei díjat. SZARKA JUDIT KRITIKÁJA.
RÉMROMANTIKA ÉS REALIZMUS Bartók Imre: Lovak a folyóban
Metafizikai horror, az (irodalmi) élet kisszerűsége, társasjáték-szubkultúra és autofelláció Bartók Imre legújabb regényében. MODOR BÁLINT KRITIKÁJA.
A VÁROS BŰVÖLETE Dunajcsik Mátyás: Víziváros
A Víziváros urbanisztikai ínyencség. Duna-bestiárium. Gondolkodás nyelvről és identitásról. Krimi. Felnövéstörténet. Hosszú, regényes esszé az épített környezetről. Magánmitológia-gyár. HUTVÁGNER ÉVA RECENZIÓJA.
KAFKA ÉS HÉRAKLEITOSZ Borbély Szilárd: Kafka fia
Borbély Szilárd posztumusz, töredékes esszéregényének, a Kafka fiának csendje egy zsidó temető hallgatása. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA
VARIÁCIÓK MEGVÁLTÁSRA John Milton: Visszanyert paradicsom – kétnyelvű kiadás
Divat az újrafordítás. Új fordításban olvassuk Shakespeare-t, Dantét, Camus-t, Dosztojevszkijt, Tolsztojt. Mostantól pedig Miltont is. De olvassuk-e Miltont egyáltalán? A Visszanyert paradicsomot fordítója, Péti Miklós lábjegyzetekkel teszi érthetővé és élvezetessé. WÁGNER ESZTER KRITIKÁJA.
ELMERÜL VAGY FELMERÜL? Halász Rita: Mély levegő
„Hosszú, mély levegővétel kellene, egyenletesen, könnyedén feltölteni a mellkasomat. Nem sikerül. Mintha sűrű szövésű szűrő tapadna a tüdőmhöz.” MERÉNYI ÁGNES RECENZIÓJA.