Nagyszerű orosz karmester, világklasszis orosz hangszeres szólista – és három lenyűgözően sokszínű orosz mű. A Fesztiválzenekar zeneakadémiai koncertjén a kimeríthetetlenül gazdag szláv zenei géniuszt ünnepeltük. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Sigrid T’Hooft és a Budapesti Fesztiválzenekar hét évadra kiterjedő együttműködése egészen sajátos színfoltot jelentett a budapesti hangversenyéletben: egy cseppnyi ízelítőt a barokk színpad világából. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA.
Egy mű, amely nosztalgikusan a múltba réved, ám ugyanolyan vágyakozva tekint a jövőbe is, amelyben – százhatvan évvel a keletkezése után – talán végre fel is fedezik… Ízelítő a Brahms-maratonból: a D-dúr szerenád. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA.
Marek Janowskit az 1983-as Wagner-centenáriumon ismerhettük meg, amikor megjelent kiváló Ring-felvétele az Eterna kiadásában. A kilencvenes évek óta zajlanak magyarországi vendégszereplései – nemrég ismét rendszeres vendéglátója, a Budapesti Fesztiválzenekar hívta meg. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Wolf és Mahler: két zeneszerző, akiknek alakja és gondolkodásmódja között számos párhuzam vonható, találkozni mégsem szoktak – legalábbis a koncertprogramokon nem. Fischer Iván és a Fesztiválzenekar jóvoltából most mégis keresztezték egymást útjaik. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Aki március 9-én este fél hét körül a Müpa mélygarázsa felé vezető úton az épület oldala mentén végighaladt, különös madárjelmezben ácsorgó fiatalembert láthatott: a 2-es szolgálati porta kapuja előtt Papageno mobiltelefonált. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Első vendégkarmestere, Takács-Nagy Gábor vezényelte a Müpában a Budapesti Fesztiválzenekart február 20-án, ugyanazon műsor szokásos három előadása közül a második alkalommal. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA.
Úgy voltam Pinchas Zukermannal, mint hűséges lottózó a telitalálatos szelvénnyel. Évtizedeken át nem ragyog fel a szerencse mosolya – de amikor már nem is számít rá az ember, akkor váratlanul mégis. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Egy fiatal karmestertől nem csupán tüzet és lendületet lehet várni. Robin Ticciati és a Fesztiválzenekar egy évszázadnyi francia zenéből válogatott a Művészetek Palotájában. CSABAI MÁTÉ CIKKE.
A kritika címe nem holmi obszcén kifakadás, hanem Jezsibaba boszorkány varázsigéje a Ruszalkából, amely a Müpában szólalt meg a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjein, Fischer Iván vezényletével. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA.
Esterházy Péter az est folyamán többször is beszél az országról, melynek írója, amelyhez tartozik, és amelyik őhozzá. Tudjuk, ez az összetartozás szépséges fikció, az ország szívesen tagadja meg íróit, és ettől boldogságunk ezen a lusta hétfő estén árnyalatszerű és tünékeny. SZŰCS TERI BESZÁMOLÓJA.
Különös, hogy éppen az összegző, enciklopédikus mű, a Die Kunst der Fuge B-A-C-H fúgája írása közben esett ki a toll Bach kezéből; Milos Forman szerint Mozarttal titkos megrendelője, Salieri végzett a Requiem komponálása idején; Mahler pedig rettegett megírni 9. szimfóniáját, nehogy elődei sorsára jusson. TÓTH ENDRE CIKKE.
Vannak koncertek, amelyek csak félig-meddig váltják be a közönség előzetes reményeit. RÁKAI ZSUZSANNA ÍRÁSA.
Igor Levit, Gyenyisz Kozsuhin és Danyiil Trifonov után ismét egy világklasszis fiatal zongorista – és persze megint Oroszországból. Felfedezéssel felérő beugrás a Fesztiválzenekar hangversenyén. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Várjon Dénes után Mihail Pletnyov is beugróként adott elő egy Mozart-zongoraversenyt a Fesztiválzenekar egyik őszi hangversenyén, ezúttal a november 7-től 10-ig a Zeneakadémián ismételt koncerteken. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.