Száznyolcvan éves fennállását ünnepelte tavaly az Athenaeum kiadó. Egyszerre kézenfekvő és méltó módját választották a kiadó munkatársai az ünneplésnek: díszkiadás-sorozatot adtak közre „saját” klasszikus szerzőikből. A szerzők, a művek kiválasztása és a kötetek külalakjának, tipográfiájának megújítása főhajtás a kiadói hagyomány előtt, ugyanakkor továbblépés is. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE.
Ady Endre
ATHENAEUM 180
„ÖSSZEGZEM AZ ÉLETEM” Beszélgetés Lábán Katalinnal
Lábán Katalin rendezésében november 24-én mutatja be az RS9 Színház Tatár Rózsa nívódíjas monodrámáját, az Ady és Adélt, ami a költő múzsáját, az életét 62 évesen összegző, szerelmükre visszatekintő, halálra készülő Lédát állítja középpontba. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
BOGDÁN ZSOLT ADY ENDRÉJE Függök ezen a zord élet-párkányon – Bogdán Zsolt estje
Nem, ezt a hangot nem ismerik itthon. Bár az előadói erőfelhasználás módja néha eszünkbe juttat egy-egy nagy elődöt, szó sincs semmiféle ismétlődésről. A kolozsvári Bogdán Zsolt ma a legnagyobb magyar színészek egyike. Aki nem hiszi, járjon utána. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
HA „ELMÚLNAK AZ ELMULNIVALÓK” Závada Pál: Hajó a ködben
Vitái ellenére is összetartó és túlélő közösség krónikáját írta meg Závada Pál. A szereplők nagy súlyokat cipelnek és többes szám első személyben beszélnek, ami jelenti a szerteágazó, mégis egységes családot, de a korabeli magyar elitet is. A Hajó a ködben mégsem csak a Weiss család menekülésének jelképe, sokkal több annál. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF ISMERTETŐJE.
LEKOTTÁZ, LEFOTÓZ, LEFOGALMAZ Darvasi László: Meghívás a Rienzi Mariska Szabadidő Klubba
Szív Ernő tovább keresi az irodalom ellenségeit és talán meg is találja azokban a költő-szerelmekben, anyákban, feleségekben, szeretőkben, barátokban, akikről keveset tudunk, de azt igen, hogy a maguk módján hozzájárultak a magyar irodalom nagyságához. Az új kötetben a lefogalmazó számtalan sorssá lett élettörténetet, megrázó monológot, felvillanó képet tár elénk. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
TEHER ALATT NŐ AZ ÍRÓ „Maradni szégyen, veszni borzalom” – Magyar írók az első világháborúban / Petőfi Irodalmi Múzeum
Tulajdonképpen nincs meglepetés, már a kiállítás címéből tudni a konklúziót: csupa veszteség. Mondjuk, ismerjük a történelmünket, igazán hozzászokhattunk volna. GERA MÁRTON KRITIKÁJA.
AZ IRODALOMTÖRTÉNÉSZ MINT ÉN-ELBESZÉLŐ Soltész Márton: Működés
Tanulmányok, kritikák, előadások, jegyzetek sorakoznak a könyvben. Gondosak, találóak, egyéni szemszögűek, vitatható mozzanataikban is formátumosak. Alább mégis viszonylag kevés szó esik a szakmai kvalitásokról. TARJÁN TAMÁS ISMERTETÉSE.
„MAGYARORSZÁG ÉDESANYÁNK” Komoróczy Géza: „Nekem itt zsidónak kell lenni” Források és dokumentumok (965-2012) A zsidók története Magyarországon I-II. kötetéhez Szöveggyűjtemény
Források és dokumentumok (965-2012) A zsidók története Magyarországon I-II. kötetéhez Szöveggyűjtemény
Szöveggyűjtemény
Mintha Ady halálával, Jászi Oszkár emigrációjával megszűnt volna az az értelmes párbeszéd, amely immár majdnem száz éve hiányzik a magyar politikai kultúrából és az emberek lelkiismeretéből. SÁNTHA JÓZSEF ÍRÁSA.
PETŐFI SENDRE Ady/Petőfi / Nézőművészeti Kft., Manna Kulturális Egyesület (Thália Színház)
Kezdhetnénk ott, hogy a két költőzseni megidézésében egy szál versük nem hangzik el. Vagy ott, milyen vicces fiúk volt ez a Petőfi Sendre. Vagy drámaian: ketten együtt sem éltek hetven évet. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
PAKK Nyáry Krisztián: Így szerettek ők. Magyar irodalmi szerelmeskönyv.
Nyáry Krisztián intézmény: egy brand, aki az amúgy igen gyakran és előítéletesen felszínesnek, frivolnak, kultúrán alulinak tartott Facebook-kommunikációt a jó néhány hónapja rendszeresen megjelenő virtuális irodalmi képeslapjaival jelentősen átírta. SEBESTYÉN RITA KRITIKÁJA.
TEREMTÉS VAGY Térey János: Teremtés vagy sem
Térey János első esszékötete a fülszöveg és a hátlapon olvasható részlet alapján nem elsősorban a szerzőt szándékozik közel hozni, noha az Apollinaire-től választott mottó önazonosításra vállalkozik és meglevő tudást kínál. SZOLCSÁNYI ÁKOS ÍRÁSA.
NYOMOKBAN ADYT TARTALMAZ PR-Evolution Dance Company: Héjanász / Merlin Színház
Ha a csomagolás csokis kekszet ígér, viszont csokival legfeljebb csak az összetevők felsorolásában találkozom, csalódott leszek. Pedig lehet, hogy a keksz amúgy nem rossz. Valami ilyesmit éreztem a PR-Evolution Héjanász című előadását nézve is. MAUL ÁGNES ÍRÁSA.
TÖRÉS ÉS TÖREDÉKESSÉG Kocsi-út az éjszakában-konferencia / Érmindszent
A ma már csak mintegy száz lakosú Érmindszenten az emlékhely: Ady Endre szülőháza és az Ady család egykori újabb kúriája évente hatezer tisztelgő látogatót fogad. Köztük az idei tavaszon A 12 legszebb magyar vers program „stábját” is. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA.
MEGHÖKKENTŐEN SIVÁR Ady Endre levelezése – III. (1910-1911)
Nagy művészek levelezését vagy naplóit többnyire – a voyeurség mellett – abban a reményben olvassuk, hogy belőle többet megtudunk a Mű keletkezésének körülményeiről, egyáltalán a szerző esztétikájáról vagy világszemléletéről. Ady e téren kielégületlenül hagy. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.
LÁTVA LÁTJUK E. Csorba Csilla: Ady – a portrévá lett arc
Itt van, mindjárt a könyv borítóján az a bizonyos Ady-kép, amely ott lógott az osztályterem falán az általánosban. De most már legalább tudom, hogy Székely Aladár készítette, 1908-ban. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.