A FILMKÉP VARÁZSLATA KÉT CANNES-I TÉTELBEN Alain Guiraudie: Miséricorde; Constance Tsang: Blue Sun Palace / 77. Cannes-i filmfesztivál
Vannak filmek, amelyek úgy varázsolnak el, hogy a varázslat maga szinte tettenérhetetlen: csak azt veszed észre, hogy egy fárasztó fesztivál sokadik vetítésén az utolsó pillanatig képesek fenntartani az intellektuális és érzelmi figyelmet, és nagyon ritkán tapasztalható intenzív képi jelenlétet hoznak létre. Az idei cannes-i fesztivál hatodik napjáig kellett várni, hogy
BENZINGŐZÖS RETORZIÓ George Miller: Furiosa: Történet a Mad Maxből
George Miller még mindig tudja, mitől döglik a posztapokaliptikus gitárszóló hangszórójába száguldó légy: Furiosa epikus eredettörténete az előd elemeit hasznosítja újra, ám A harag útjához társított műfaji és tartalmi reveláció elmarad. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
THÉBAI MITOLÓGIAI TÖRTÉNETE ÖT TRAGÉDIÁBAN ELMESÉLVE Roland Schimmelpfennig: Anthropolis / Deutsches Schauspielhaus, Hamburg
A hamburgi Deutsches Schauspielhaus a 2023/24-es szezonban egy egészen különleges drámasorozattal állt elő. Meglepő, de ízig-vérig színházi logikán alapuló ötlet a fennmaradt görög tragédiák alapján elmesélni az egyik legfontosabb mitológiai történethelyszín, Thébai városának történetét, az alapítástól a Dionüszosz általi elpusztításáig. KARSAI GYÖRGY ELEMZÉSE.
Nincs találat
A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.
Hirdetés
HATÁROZOTT VONÁSOK 39. Magyar Filmszemle, dokumentumfilmek – második rész
A szellem embere nem tudja, honnan jön és hová tart. Aki tudja, mit akar és miért, az nyárspolgár – jelenti ki Krassó Miklós a nap legfontosabb filmjében, a Vagyok, aki vagyok címűben. A filmszemlén a második nap a portréfilmek jegyében telt. KOLOZSI LÁSZLÓ ÖSSZEFOGLALÓJA.
BIZALOMGYAKORLATOK Ladjánszki Márta: Kéretlen kérőim
Intim és szeretetteli bemutató Ladjánszki Mártáé, multifunkciós szereplőkkel, zenélő táncosokkal és táncoló zenészekkel. A Kéretlen kérőim a bizalomról szól, szelíd, de meglepően elszánt módon. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.
HATÁROZOTT HELYEKEN 39. Magyar Filmszemle, dokumentumfilmek – első rész
Az idei filmszemle első napjának legemlékezetesebb képei Szelmencen készültek, a falut kettészelő ukrán-szlovák határon. A székely kapu egyik fele a szlovák oldalon meredezik, a másik fele Ukrajnában. KOLOZSI LÁSZLÓ ÖSSZEFOGLALÓJA.
ÁRVÁCSKÁK Faur Anna: Lányok / 39. Magyar Filmszemle, Moveast Nemzetközi Filmfesztivál Pécs
1997. novemberében két 14 éves lány egy vizespalackkal leütött, majd úgynevezett holdjáró cipőjével agyonrugdosott egy taxisofőrt. Ez a valós esemény adja az alapját Faur Anna debütáló játékfilmjének. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
FELSŐFOKÚ OLASZ Rost Andrea koncertje
Múlt szombaton az Egyetemi bérlet zeneakadémiai koncertjén lépett a közönség elé Rost Andrea, valamint mezzoszoprán vendége, Wiedemann Bernadett. Jó tucatnyi olasz operasláger csendült fel e pezsdítő bérleti hangversenyen. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
A KIS JEANNE UTAZÁSA Új Munkácsy-kép Békéscsabán
Tavaly ősszel járta be a magyar sajtót a hír: egy svájci gyűjtő eddig ismeretlen Munkácsy-képet ajánlott fel megvételre a festő nevét viselő múzeumnak. IBOS ÉVA CIKKE.
IDEOLOGIKUS POTPOURRI Budafoki Dohnányi Zenekar
Hollerung Gábor vezényletével a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, az Angelica Leánykar és a Honvéd Férfikar Gyöngyösi Levente Istenkép című, Szőcs Géza verseire írt kantátáját adta elő a Zeneakadémián január 27-én. Tanulságos délelőtt volt. CSONT ANDRÁS KRITIKÁJA.
KÉT DECI VEGYES Budbudas, Waldeck (A) – A38
Kezdjük tán azzal, hogy a Budbudas a budapesti zenei élet egyik legfurcsább, ugyanakkor legüdítőbb képződménye. MINEK KRITIKÁJA.
KIADÓS EMLÉKEK Révay Mór János emlékiratai
A Révai Testvérek a honi könyvkiadás legendás firmája volt. Révay Mór János, a serény és lovagias üzletember 1920-ban jelentette meg irodalomtörténeti érdekű memoárját, amelynek két vaskos kötete reprint kiadásban látott újólag napvilágot. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
Hirdetés
BEVERT SZEMŰ MESEHŐSÖK Zuhanórepülés – Novák Erik filmje
Ha egy test tehetetlenül hánykolódik a tengeren, eljön a pillanat, amikor egy hullám felkapja, és a sziklának vágja. TEGYI ENIKŐ KRITIKÁJA.
LEHMANN ÚR ÉS A KONTEXTUS Berlin Blues – Budapesti Kamaraszínház
Forgóajtón át jutunk a Budapesti Kamaraszínház Ericsson Súdiójának apró nézőterére – „egyesével tessenek, mert beszorulnak!” -, amely erre az estére blues-kocsmává alakult, asztalokkal, bárpulttal, a komplett zenekarnak felállított dobogóval, sőt, galériával. KARSAI GYÖRGY KRITIKÁJA.
A NAGY KALANDOZÓ Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band: Aven Shavale
Külcsín és belbecs nem minden esetben találkozik. A Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band új lemeze, az Aven Shavale viszont pontosan olyan, mint amilyet a borító képei ígérnek. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA.
ZICHY MIHÁLY, MINDEN OROSZOK ILLUSZTRÁTORA Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” / Nemzeti Galéria
Theophile Gautier döbbenten fedezte föl a magyar festőművészt Moszkvában: meglátta valahol egy képkereskedőnél egy festményét és meg akart ismerkedni vele; beleszeretett a művészetébe és Párizsban ő tette cikkeivel világhírűvé. FORGÁCH ANDRÁS ÍRÁSA.
TÖRTÉNELMI TÉRERŐ Katona József: Bánk-bán – Krétakör Színház
Nem éppen drámai alkat a magyar. Az indokok között kedvtelve idézzük a 19. századi gyökerek hiányát: Vörösmarty, Madách és Katona egy-egy játszhatatlannak mondott művével kimerül nemzeti drámairodalmunk. JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.
PANNON BÁBSZÍNHÁZ Kovács-Mohácsi-Mohácsi: 56 06 / őrült lélek, vert hadak – Kaposvár
A hazai kritikaírást is szokatlan feladat elé állította a nagy port kavart kaposvári előadás, a Mohácsi-testvérek tiszteletlen tisztelgése 1956 előtt. JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.
SZERELEM, SZERELEM, ÁTKOZOTT… Shakespeare: Romeo és Júlia – KOMPÁNIA
„Júlia felébred a kriptában, s a bontakozó őrület fátylán keresztül végignézi saját történetét.” A sejtelmes mondat a műsorfüzet tartalomismertetőjéből való – s noha a kezdő jelenet be is váltja a fenti ígéretet, tomboló őrületre, kriptahangulatra nem kell számítani. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
SZTORIBAN VAGYUNK Térey János: Asztalizene / Radnóti Színház, POSZT 2008
Ironikus közhelyparádé, líraian áthevített örök és időszakos emberi ócskaság, valamint fád jelenünk gunyoros koturnusra állítása a Radnóti színpadán. Az Asztalizene előadása ritka mulatság. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.
SZÁMOK, IDŐKÉPLETEK Mándy Ildikó: Öőt; Időtolvajok
Az idei Alternatív Thália Projekt nyitónapján Mándy Ildikó két korábbi koreográfiája vendégeskedett a Thália Új Stúdiójában: az Öőt és az Időtolvajok. Kínai számmisztika és időlabirintus egy estén. SZOBOSZLAI ANNAMÁRIA KRITIKÁJA.