Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
babszinhaz krabat kicsi revizor
magveto krasznahorkai 20240117

ÍGY ÉRTJÜK MI

LégyOtt – Karinthy Frigyes / Petőfi Irodalmi Múzeum
2008. okt. 29.
„Bármily kicsiny mértékben név nélkül és névtelenül akár tudtok róla akár nem / Ott leszek valahol a szavában és a szívében annak is ki rólam sose hallott.” Ki írta e sorokat? Karinthy Frigyes. S igaza lett; bizonyítja a PIM-ben rendezett, teltházas pódiumbeszélgetés. SZEGŐ JÁNOS CIKKE.

Karinthy mindannyiunk szívében, szavában és nyelvi reflexeiben ott van. „Férfi és nő nem értheti meg egymást”, Röhög az egész osztály, Nem mondhatom el senkinek, a frenetikus paródiák, krokik, az Utazás a koponyám körül, a millió ötlet és az egyetlen vágy a megírhatatlan nagy mű után – bámulatos életmű, nehéz is elkerülni, hogy ne jussunk el újra meg újra az irodalmi csodabogár közhelyéhez.

A beszélgetés műsorvezetője, Mészáros Sándor és két vendége, Garaczi László és Parti Nagy Lajos, miközben vázolták a kultikus Karinthy-figura főbb arcvonásait, igyekeztek attól elvonatkoztatva beszélni Karinthy titkáról, helyéről-hatásáról a magyar irodalomban. A beszélgetés elején Mészáros az első Karinthy-találkozásról érdeklődött: Garaczi és Parti Nagy számára is a Tanár úr kérem és az Így irtok ti jelentette az első élményt. Ezzel pedig az egyik legfőbb Karinthy-probléma közepébe kerültünk.

Karinthy Frigyes
Karinthy Frigyes

Életművének formája és formátuma eltér az irodalmunkban megszokottaktól. Részint középpont nélküli szövegkorpusz, melynek láthatatlan középpontjában a soha meg nem írt Nagymű termékeny hiánya rejlik, másrészt több egyenrangú középpont között oszlik meg az amúgy hatalmas életmű súlya, „bárhol felüthető”, ahogy Parti Nagy mondja; továbbá ebbe az életműbe a leírtak mellett a le nem írt, csupán elmondott ötletek, megjegyzések, gondolatok is beletartoznak. Mészáros Sándor találó megfogalmazásában a Karinthy-szövegek mellett ott rejlik Karinthy sziluettje is, az a hatás, az a clown-attitűd, amit zsenialitása, személyisége adott a kortársaknak. Ő volt a zseniális marha, a pofátlan kamasz, aki paródiáival az akkor kibontakozó új magyar irodalom nyelveit és stílusait a lehető legautentikusabban szemléltette és értelmezte, és az Így irtok ti, mint a korszak Noé Bárkája, megmentette és átörökítette a kor irodalmi kultúráját és megannyi mára elfeledett alakját.

A szeretet kritikájával alkotott Így irtok ti volt talán a beszélgetés során legtöbbször szóba kerülő Karinthy-mű. A versparódiák Parti Nagy szerint Karinthy lírai életművének a centrumába helyezhetők. Ehhez kapcsolódik, hogy Karinthy különböző és mégis összekapcsolódó szövegeit újabb és újabb szerkesztésekben, breviáriumokban, kevercses kiadásokban lehetne átforgatni és népszerűsíteni. Amikor már többedszer is a delejező paródiáknál kötött ki a beszélgetés, Mészáros Sándor feltette a kérdést, hogy nem ez a zseniális utánzóképesség-e Karinthy legnagyobb pechje? Van-e önálló nyelve, mondata, stílusa Karinthynak? Parti Nagy rögtön rávágta, hogy van. Ez pedig a szemrebbenésnélkülizmus. Karinthy abszurd szövegalakítása, a groteszk folyamatos jelenléte, a paradoxonok szenvtelen felbukkanása egyenesen vezet át Örkény Egyperceseihez. (A párhuzamot tovább erősíti, hogy Örkény is a nagyregény nagyreményében – a nagyremény nagyregényében – mintegy mellékesen elsnecizte műfajteremtő rövidtörténeteit. Ha a műfaj Örkény, akkor a nyelv és a stílus Karinthy.) Karinthy egyik legnagyobb teljesítménye Parti Nagy olvasatában az, hogy helyzetbe hozta a nyelvet és a nyelvi játékokat (egy esetleges Wittgenstein–Karinthy-párhuzammal, ami nem is annyira huzatos elgondolás talán, magát a nyelvjátékot is írhatnánk.) Minden egyes lapon van valamilyen nyelvi esemény, elcsúszás, megfordítás, bizarr mozzanat, ami megakasztja a szemet. Ilyen előtte nem volt a magyar irodalomban – szövegeit nem lehet nem a nyelv felől olvasni –, utána lett, hogy ne menjünk messzire, éppen Parti Nagy rontott nyelvtanában és tükördara-poétikájában. (A humor nyilvánvalóan benne volt már a magyar irodalomban, a „lassú-aranygöcsörtös-pipafüstös anekdota” (PNL) formájában, amelynek kétségkívül legnagyobb alakja Mikszáth, s még ott van a gyomorkeserű Arany is, de hozzá képest Karinthy humora a gyors snittekkel és a nyelv szóra bírásával egy másik korszak, egy másik világ.)

Parti Nagy Lajos
Parti Nagy Lajos

Garaczi szerint Karinthy az a budapesti író, akinek műveiben a pesti beszélt nyelv először szólal meg. (Talán a nagyvárosi utcák első bennszülött költője Heltai Jenő, vagy a fiatal, naturalista Molnár Ferenc tehető még ebbe a sorba.) „Nem volt soha egyedül, és nem volt soha otthon. Kifelé fordított kesztyű” – jegyezte meg Parti Nagy. Ez az otthontalanság, ez az ismerős idegenség Karinthy intellektualitásán, relativisztikus gondolkodásmódján is érződik – mondja Garaczi. (Ezen a vonalon izgalmasan továbbgondolható lehet, hogy ez a minden idegszálában analitikus alkat hogyan kergetette egész életében, Sziszifusz labdájaként, a szintetizálás, a szintézis reményét. És ebben a kontextusban éppen a szintézisképtelenséget analizálta folyamatosan. És noha ez már talán kultikus beszédmódnak is érthető, a voltaképpen szétrobbant agy ennek az életvállalásnak kegyetlen metaforája.)

Mi áll a leginkább távol az életműből – kérdezi Mészáros. Garaczi és Parti Nagy, ahogyan egyetértett a pozitív oldalon, úgy most is egyezett a véleményük: a fantasztikus regényeket nevezik meg. Karinthy Gulliver-konstrukcióiban a felvilágosult racionalizmus és a természettudományos módszertan dominál, mondja Parti Nagy, ezt egészíti ki Garaczi, Karinthy Freud-érdeklődésével és nőellenes attitűdjével.

Garaczi László
Garaczi László

Ugyanakkor a freudizmus teóriáit, felvetéseit Karinthy egészen mély beleérzéssel hozza játékba: kifordítva és komolyan egyaránt. Az Én és énke, a freudinánus paródiák, a hasadt személyiség permanens vizsgálata – mind Freud alapos és értő ismeretét bizonyítják. A nőellenesség problémája pedig átvezethetne akár ahhoz a látványos hiányhoz, hogy Karinthynál jóformán nincsen szexualitás. Nincsen test. Férfi és nő között vagy hatalmi játszma zajlik (lásd a zseniális aforizmát, és a házasságát Böhm Arankával), vagy pedig metafizikus kapcsolat van (lásd a Mennyei riport transzcendens szerelemvallását és a halott hitves Judik Etel emlékképét). Mintha Karinthy számára a fizika mindig is intellektuális természetű lenne, elméleti kérdés.

A beszélgetés egyik pontján eljutottunk a magyar irodalom örök problémájához, a fordíthatatlansághoz. A humoreszkek és a Tanár úr kérem le lett ugyan fordítva németre és angolra, de nem röhög az egész világ. Hiába a „hat lépés távolság” elve (a világon minden ember ismerőse egymásnak egy hatos láncon belül), amelyet a tudományos világ deklaráltan Karinthytól eredeztet. Humora, nyelve több mint hat lépés távolságra van a világtól. Hat lépésre a világ előtt. Így viszont Karinthy csakis a miénk. A legnagyobb közös nevező, vagy a legnagyobb közös nevető.

Kapcsolódó cikkünk: Nyugat 100

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek