Hirdetés
A végig barlangban meg a bejárat körül játszódó Grotta profunda eklektikus pillanatok fűzére: akad extázisban tobzódó meztelen nő, szavalókórus, és van, hogy rokokó parókás barlangszirének járják önfeledt táncukat Artemisz karaként. Teszik mindezt Straussra. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.
.png)
A művészettörténet egyetlen modern historiográfusa sem sorolná Jan Matejko művészetét a festészeti progresszió körébe, de ha ez így van, akkor csak arra bizonyíték, hogy a progresszivista unilineáris fejlődés-elv sem különb más ilyen fölfogásoknál. RADNÓTI SÁNDOR RECENZIÓJA.
Benczúr Emese a kiállított installációkkal különböző kulturális toposzokat modellez: a szépségipar és közösségi oldalak által követelt ragyogás csillámporos szlogenjeiből, a személyiségfejlesztésre szánt (ál)bölcsességek mantrázásából, a politikai és marketing hangzatok megtévesztéseiből, a különféle hitrendszerek egyéneket felszabadító látszólagosságaiból stb. kettős helyzeteket teremt: állít, felszólít, de parancsoló attitűd nélkül. TÓTH DITTA ÍRÁSA.
Hirdetés
A szabadkai Városi Könyvtár kötetbe foglalta és kiadta Dr. Brenner József 1916. február 1-től július 8-ig vezetett rajzos orvosi naplóját, amely „a nagy nyilvánosság elöl elzárva a ritkaságok elszigetelt életét élte eddig”. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
Hisz Ön a fenntartható fejlődésben? Van víziója a jövőről? Mit tehet mindezért a művészet? A Siemens kezdeményezésére fiatal képzőművészek és vezető gazdasági szakemberek „párbeszédéből” született anyag maga is ezekre a kérdésekre keresi a választ. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA.
Világgá menni néha mindenki akar, pláne, ha épp gazdasági válság van. Kazimierz Nowak 1931-ben ezt meg is tette: felpattant bringájára és körbekarikázta Afrikát Tripolitól a Jóreménység-fokig, és vissza. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA.
„Fekete filctoll és vörös festék régi térképen” – áll Sorin Tara képeinek címtábláján technikai meghatározásként, s az első pillanatokban úgy tűnik, ez egyben képeinek rövid leírása is lehetne. A kérdés: változik-e a benyomás a tárlat végéig? IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
Petrányi Zsolt ez év elején távozott a Műcsarnok éléről, így amolyan „búcsúkötetnek”, az utódok számára írt összegzésnek is tekinthető rövid kiadványa, mely a Kézikönyv kezdő kurátoroknak címet kapta. MATÓ ZSÓFIA ÍRÁSA.
A Szépművészeti Múzeum Esterházy- és az Ermitázs Romanov-gyűjteménye avatott új múzeumot a francia fővárosban. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.
A promenádnak ebben az esetben két jelentése van, mert nem csak a látogató sétálgat a kiállításban, de maga a kiállítás is Európában, megmutatva a többieknek a mások életét. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
Ed Templeton a közvetlen környezetét örökíti meg, de egyúttal túl is mutat rajta: miközben kíméletlenül ábrázolja az értékválságot, témáival és szimbólumaival rájátszik a zavaros állapotokra, hogy végül a nézőnek se maradjon kapaszkodója, mi számít megbotránkoztatónak valójában. MATÓ ZSÓFIA ÍRÁSA.
Az absztrakt művészet szigorú, geometrikus formáit egy prizma, néhány tükröződés vagy reflexió, esetleg egymásra vetített alakzat szemkápráztató játékba képes hozni. A Transzparencia kiállításon impozáns művésznévsor állt össze egy optikai játékra. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA.
Hirdetés
Élt egyszer nyolc, különböző műfajban és stílusban alkotó fiatal művész, akik együtt meséltek el egy történetet. Igen ám, de nem tudták, hogy az miről is szól… FÜRTH ESZTER ÍRÁSA.
Ahogy a történelmi események is újraíródnak a jelen szemszögéből, a nemzet fogalma sem állandó. A Magyar Nemzeti Galériában látható kiállítás azt a folyamatot mutatja be, ahogy a XIX. században fokozatosan felépült/átalakult a magyar nemzet képi reprezentációja. DÉKEI KRISZTA ÍRÁSA.
„Jaj, de fölvet engem a tehetség, ha akarnám, milyen zseni lehetnék, csak éppen, hogy nem érek rá akarni, sokat kell a fülem tövét vakarni.” Imígyen szólt a festő, Berény Róbert. Akkor most nézzük meg, hogyan fest ő! BOGDANOV EDIT KRITIKÁJA.
A kiállítás legkellemetlenebb tárgya egy térkép, amelyen a rendezők feltüntették a numerus clausus bevezetésének országonként eltérő időpontját. Magyarország nem az egyetlen hely volt, ahol a kirekesztést törvényre emelték, de nyilvánvalóan a legbuzgóbb. KÜRTI EMESE KRITIKÁJA.
Volt egy időszak, amikor alig lehetett kihámozni a plakátokból, hogy a szép nők mit is reklámoznak. Mivel azonban ez akkor még nem volt élet-halál kérdése, az utca embere nem is járt olyan rosszul. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
Bierbauer (Borbíró) Virgil építész a Kelenföldi Hőerőmű kapcsán jut erre a meghökkentő következtetésre. Az 1927-33 között épült létesítményről készült fotók alátámasztják érvelését: az üveggel fedett kapcsolóteremből tényleg csak a jedi lovagok tanácsa hiányzik. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA.
Kéri Gáspár múltidézésében csak mellékszereplő a neonreklám és a „Turbo Super” felszereltségű Zsiguli. Az emlékezés tárgya a Pajtás fényképezőgép, és képeinek homályos, misztikus világa. Az objektív visszanéz, hogy magára tekinthessen. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA.
Február végéig látható a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 19. századi divatmetszeteket bemutató kiállítása, mely méltán tekinthető az első évtized egyik legfontosabb magyar divattörténeti tárgyú eseményének. ZANIN ÉVA ÍRÁSA.
Az egészen közelmúlt bútortörténete elevenedik fel a kötetben, kevésbé a lakás, inkább a második otthonnak számító presszók és néhány „repi” hely korabeli enteriőrjei. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.