A fával való különleges kapcsolatát átszűri, átlényegíti Hollán, és amit elénk tár, az egy olyan szubjektív élménykép, amit senki más nem vethetett volna vászonra. „Ez egy romantikus viszony. Érezni kell, melyik fa vár engem.” – vallja a művész. Nála a fa szót kér, egyenrangú fél, nem pusztán illusztrált anyag. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.
Képző
Hirdetés
A TÖLGY ESZTÉTIKÁJA
EGY REFORMKORI FOTOGRÁFUS TEKINTETE Rosti.(Szerkesztette Fisli Éva és Lengyel Beatrix)
Rosti Pál, a 19. századi utazó, fotográfus, néprajz- és természettudós 1856-1858 között végigjárta Alexander von Humboldt ötven évvel korábbi latin-amerikai útját, majd élményeiről fotóalbumot készített. Ennek egy példányát a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A tanulmánykötet most Rosti és az album sorsának nyomába ered. KUTI KLÁRA RECENZIÓJA.
KÉRDŐRE VONNI A NAGYVÁROSOK HÉTKÖZNAPJAIT Vivian Maier / Musée de Luxembourg, Párizs
Szinte zavarbaejtő a posztumusz hírnév globálisan átütő ereje. Vivian Maier életében extravagáns amerikai nevelőnő, holtában a fotográfia feminista géniusza. Nem sejthető honnan, de mindent tud a fényképészet csodálatos természetéről. BÖRCSÖK DÓRA ÍRÁSA.
Hirdetés
A DESIGN PÁRBESZÉD TAPAS. Spanyol gasztro-design / Iparművészeti Múzeum
Abban a pillanatban, amikor megláttam a sajtóanyagban a belül füles kávéscsésze fotóját, biztos voltam benne, hogy látni akarom a spanyol design kiállítást, mert a tárgy azt sugallta, hogy Buňuel és Dalí szellemisége még a mai tárgytervezők gondolkodásában is kísért. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
TEHER ALATT NŐ AZ ÍRÓ „Maradni szégyen, veszni borzalom” – Magyar írók az első világháborúban / Petőfi Irodalmi Múzeum
Tulajdonképpen nincs meglepetés, már a kiállítás címéből tudni a konklúziót: csupa veszteség. Mondjuk, ismerjük a történelmünket, igazán hozzászokhattunk volna. GERA MÁRTON KRITIKÁJA.
HATÓ ANYAG „Őszintén szólva”: Válságban született gyűjtemény / Kieselbach Galéria
Az átfogónak szánt Műcsarnokbeli tárlatot sokakkal együtt az utolsó napon láttam, persze sokan akkor sem – dacból, vagy alapos indokkal távol tartották magukat. A Kieselbach Galéria válogatása rá két napra nyitott. A két élmény közelsége óhatatlanul összehasonlításra ingerel, akkor is, ha a műfaj és a kiállított anyag merőben különbözik. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
VIKTÓRIA ÉS VICTORIA! Törékeny természet – Herend kincsei / Természettudományi Múzeum
Amióta celebesedett, vagyis hungarikummá misztifikálódott a herendi porcelán, sok kiállítást rendeznek belőle országszerte, ám ezek vagy leragadnak a gyár- és gyártástörténet lohasztó kronológiájánál, vagy minden rendszer nélkül összepakolják, ami kéznél van. A Természettudományi Múzeum viszont most előrukkolt a lehető legérdekesebb, legokosabb és leglebilincselőbb megoldással. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
A HIBA IS LEHET ALAPELV A lánglelkűek – Brückner János kiállítása / Petőfi Irodalmi Múzeum
A lánglelkűek geometrikus alakzatokra és pixelekre redukált „portréi” – vagy inkább sorozatai – a magyar irodalmi kánon Hall of fame-jét, többek között a „magyar forradalmi költészet” ikonikus triászát állítják porondra, mindezt pedig abban a térben teszik, mely e kánon fölállításának, fenntartásának vagy újraírásának egyik reprezentatív intézményét jelenti. HADI BARBARA ÍRÁSA.
SZÍNES CAPA Capa in Color / Capa Központ
„Szép mesterség a fényképészet ? Pont így kérdezte. Én erre azt mondtam: – Bandi, így nem lehet beszélni a fényképészetről!” VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.
VENDÉGSÉGBEN FÜST MILÁNNÁL „A mester én vagyok”. Füst Milán és felesége, Helfer Erzsébet műgyűjteménye / Petőfi Irodalmi Múzeum
Látszólag képzőművészeti kollekció, de lényegében mégsem az Füst Milán és feleségének közszemlére tett gyűjteménye, inkább valamiféle képes napló arról, kikkel barátkozott, s milyen témák és ideák iránt érzett vonzódást a legszomorúbb magyar író. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
MIRE VALÓ A KORTÁRS MŰVÉSZET? Beszélgetés Tijana Stepanoviccsal
Az idén először megrendezett OFF-Biennálé egyik kurátorát, Tijana Stepanovicot állami kultúrafinanszírozásról, szervezési nehézségekről és örömökről, és a rendezvény hosszú távú fenntarthatóságának zálogáról kérdeztük. PROICS LILLA INTERJÚJA.
TÚLÉLŐMŰVÉSZET Off-Biennale
A kurátorszakma pár éve ereje teljében szélnek szórt, ex-Ludwigos csapata összeigazított egy állami támogatástól és ízléstől független OFF–Biennalét. A rendezvény erről a függetlenségről, a kortárs művészet életképességéről, jelentőségéről is szól. PROICS LILLA ÍRÁSA.
Hirdetés
NAGYOT CSOBBANT… Liget Budapest Projekt
Zoboki Gábor a Liget helyett a Várba készült múzeumi tervével követ hajított a makacsul egy irányba hömpölygő Múzeum-liget koncepció folyamába. Egy kavics nem emel gátat, de a hullámok ezúttal a Parlament frissen felújított lépcsőit nyaldossák. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
A MŰALKOTÁS HALOTT Marlene Dumas: The Image as Burden / Tate Modern, London
Roland Barthes 1968-ban azt mondta, hogy a szerző halott. A szerző halála című szövegében Marlene Dumas őt idézi meg, amikor arról ír, hogy az elkészült festményeket nem szabad a forrásul használt képek alapján megítélni. SIMON BETTINA ÍRÁSA.
EZ A MI KIS VILÁGUNK 33. Magyar Sajtófotó Kiállítás / Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ
Függetlenül a tematikai sokszínűségtől, és attól, hogy a látogató hol nevet, hol szörnyülködik, azt felesleges lenne tagadni, hogy amit az idei magyar sajtófotó kiállításon látunk, az bizony látlelet a máról. GERA MÁRTON KRITIKÁJA.
NEKED KI AZ ANGOLTANÁROD? Nemes Csaba: Nem művészeti közeg / Knoll Galéria
A kiállítás címe ismerősen cseng, de nem holmi plágium miatt, hanem az aktuális magyar kulturális élet ismeretében: naprakész, honi helyzetjelentésre számítunk, de kiderül, hogy mindaz, ami a képeken van, máshol történik, legalábbis papírforma szerint. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
AZ ÉLET SZERELMESE Vaszary magángyűjteményekben / Virág Judit Galéria
„A kép önmagáért van, – a forma és szín életét fejezi ki; nem csinál novellát, nem illusztrál, nem mesél; nem szimbólum, nem allegória, nincs a társadalom szolgálatában, nem moralizál; egyedül a szépet akarja.” VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.
WALLY VISSZATÉR – A MÚZSÁK SORSA Wally Neuzil – élete Egon Schielével / Leopold Múzeum, Bécs
Száz évvel a halála után mintegy három hónapnyi reflektorfény vár Walburga Neuzilra, aztán várhatóan ismét eltűnik a szemünk elől. Ki ő? Mire ez a sok fény most? Miért nem ugrik be azonnal a teljes neve? Jogos kérdések. A helyszín Bécs, az időpont a huszadik század fordulója. Wally egy modell a sok közül – helyesebben Egon Schiele egyik modellje. BENCZE MARIANN ÍRÁSA.
EGY KOZMOPOLITA BARÁTSÁG MARGÓJÁRA Rippl-Rónai és Maillol – Egy művészbarátság története / Magyar Nemzeti Galéria
Rippl-Rónai József a magyarok egyik legkedvesebb festője. Valójában már életében is az volt, Párizsból való 1902-es hazatérte után egyre-másra kapta a megrendeléseket, elismert, számon tartott művész, akinek immár nem akadtak megélhetési gondjai. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.
A SZÍNES ÉPÍTÉSZ Lechner, Az alkotó géniusz / Iparművészeti Múzeum
Most éppen tornya sincs, a homlokzata láthatatlan az elé húzott deszkafolyosó miatt, ami azért van ott, hogy védje a gyalogosokat a lepotyogó daraboktól. A maradék látványból jó szögből mégis felmérhető, hogy a rogyadozó Iparművészeti Múzeum Budapest egyik legkülönlegesebb épülete. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
FEKETÉN-FEHÉREN Beszélgetés Déri Miklóssal
Hatalmas, fekete-fehér portrék. Hogy ki néz kit? Ezt mindenki döntse el maga. A nyolcvanas-kilencvenes évek alternatív kultúrájának egykori szereplői ők. Déri Miklós képeiből válogatott egy kiállításnyit a Deák Erika Galéria. Töredéke annak a százhúsz portrénak, ami az elmúlt két évben készült. MARTON ÉVA INTERJÚJA.