„Gyorsan papírt és tollat ragadtam Hanoiban, egy hotelszobában, és egy sebtében előkapart számla hátoldalára felírtam a bennem akkor megszületett szabályt: ’Az írás első számú feltétele, hogy az ember elfogadja önmagát.’ Azóta is őrzöm azt a számlát, mert megfizettem érte.” NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF ÍRÁSA.
Tizenhat év után, a Magvető Időmérték sorozatában jelent meg új kötete Várady Szabolcsnak. Az alig negyven versből álló gyűjtemény a De mennyire címet viseli. A szerző, bár az irodalmi közvélemény lírikusként ismeri, elsősorban szerkesztői, fordítói, irodalomtörténészi megnyilvánulásaiban van jelen az irodalomban. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.
2018-as kiállítása és albuma után Bartis Attila író, fotográfus most Az eltűnt idő nyoma címmel jelentetett meg kötetet, melyben száz rövidebb-hosszabb kisesszét olvashatunk a fotózásról. Erős képekkel teli, fényképek nélküli könyv. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF ISMERTETŐJE.
A múlt megismerésének szikár nyelvű krónikása, a traumák kimondásához végletekig lecsupaszított nyelvet használó Aegon-nagydíjas szerző, Barnás Ferenc új könyvet írt. A regénybe lépve ezúttal is a már ismert Barnás-világban járhatunk. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
Vitái ellenére is összetartó és túlélő közösség krónikáját írta meg Závada Pál. A szereplők nagy súlyokat cipelnek és többes szám első személyben beszélnek, ami jelenti a szerteágazó, mégis egységes családot, de a korabeli magyar elitet is. A Hajó a ködben mégsem csak a Weiss család menekülésének jelképe, sokkal több annál. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF ISMERTETŐJE.
Húsz éve halt meg Karig Sára, és vele együtt búcsúzott az a század, melynek ő nemcsak tanúja, de látlelete is volt. Valóságos polgári lélekvesztő, ahogy a század nagy vizein keresztülevez. Az interjúkötetből ennek az evezésnek minden fontos részlete kiderül. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
Nyomokban nosztalgiát is tartalmaz Grecsó Krisztián új regénye, de ez nem újdonság, a szerző régóta a múltat faggatja. Nyilván a releváns, a jelenben is használható válaszok után kutat. „Ifjúsági” regény a Vera, de másképp, mint megszokhattuk, mert a főszereplővel való azonosulás majdhogynem lehetetlen. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
Nem idegen Krasznahorkaitól, az elvonultság, a magány ábrázolása, mint az alkotói munka szükséges (és néha majdnem hogy elégséges) feltétele és egyáltalán, annak keserű romantikája, hogy milyen végletesen és végzetesen egyedül van mindenki a világban. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
Régen és most. Külső és Belső Birodalom és a közbenső Lineáris Övezet. Harc az Övezet lakóinak lelkéért. Dante világa újratöltve tudatmódosítókkal. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF ELEMZÉSE.
Szív Ernő tovább keresi az irodalom ellenségeit és talán meg is találja azokban a költő-szerelmekben, anyákban, feleségekben, szeretőkben, barátokban, akikről keveset tudunk, de azt igen, hogy a maguk módján hozzájárultak a magyar irodalom nagyságához. Az új kötetben a lefogalmazó számtalan sorssá lett élettörténetet, megrázó monológot, felvillanó képet tár elénk. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
A befektetett munka szavatol a műért, ám a Káli holtak még második olvasásra sem tudja nekem megválaszolni, miféle pokolra ment az író dudásként, hogy ezt az impresszionista szövegtablót felfesse egy viszonylag kicsi vászonra. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
„Nem, lehet, talán, igen – és az ezek közötti végtelen. Ezt tudja a nagy, magyar, európai író, Esterházy Péter.” – írja a kötet utószavában a szerkesztő, Tóth-Czifra Júlia. A lehet és a talán írói eszköz, a nem és az igen a közíróé, de a kötet mind a néggyel gyönyörködtet. Ha létezik az olvasó országa, annak biztosan Esterházy írta meg az alaptörvényét. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
Először jelenik meg Szerb Antal fiatalkori műve, A hammelni patkányfogó A kötet páratlan oldalain fakszimile látható az eredetileg füzetbe írt szöveg. A szerkesztők megtartották a mű eredeti javításait, betoldásait, így odaengednek bennünket leskelődni Szerb Antal íróasztalához, közelről láthatjuk őt alkotni. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF ÍRÁSA.
A türelmes és türelemre tanító prózaíró és fotográfus a valóságot mutatja a tények mögött, a teremtett világot nem teremti újra, de alkot, úgy dokumentál. Illetve dokumentál, úgy alkot. Bartis Attila író és fotográfusnak A szigeteken címmel nyílt kiállítása a Mai Manó Házban. A bemutatott anyag a Magvető kiadásában is megjelent. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF ÍRÁSA.
Falevelek szélben – ez a címe Konrád György emlékirat-sorozatának és Ásatás 1. az első darabnak, amelyben műfajilag nehezen meghatározható írások laza füzére tölti ki a vaskos kötet lapjait. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.