Metamorphosis – a szervezők és az alapító-művészeti vezető, Balog József szándéka szerint ez az önértelmező metafora kapcsolja össze a 18. Thealter gyerekeknek, egyetemistáknak és az alternatív színjátszás iránt érdeklődőknek szóló programjait. GERE ZSOLT ÍRÁSA.
Gere Zsolt
A NAGYKORÚSÁG SZABADSÁGA
FÖLDALATTI BÁBEL Deák Júlia: A pincebérlő
Feszült atmoszférájú, kevés szereplős kisregény, amiben szinte csak a tárgyaknak és egy környezetét túlélő bérháznak van története, s ezért az ember kényszerűen ehhez a miliőhöz viszonyítja önmagát. GERE ZSOLT KRITIKÁJA.
ÚJRAHANGOLÓDÓ SZEGEDI KÖZMŰVELŐDÉS X. Szegedi Közművelődési Nyári Egyetem, Szeged
Az évforduló tapasztalatait és az ismeretterjesztés feladatát megőrző, de egyben szemléletváltó programot is ígért a X. Szegedi Közművelődési Nyári Egyetem: az előadások mellett a gyakorlati tapasztalatok cseréje és bővítése is a célok között szerepelt. GERE ZSOLT ÍRÁSA.
LÉNYEGÉVEL MONDANÁ KI ÖNMAGÁT Háy János: Meleg kilincs
A szerzői énnek az a játékos megsokszorozása, ami az 1989-es első kötetet nyitotta (Kicsoda ő?), inkább védekező rejtőzködésnek, mintsem posztmodern gesztusnak hat húsz év elteltével Háy János Meleg kilincs című válogatott verseinek élén. GERE ZSOLT KRITIKÁJA.
A KÖLTÉS SZELLEME Kölcsey Ferenc összes költeményei
Nem tűnik úgy, hogy átgondolt vagy átlátható könyvkiadói gyakorlat lenne abban, hogy egy-egy költői életművet milyen címmel látnak el a kiadók vagy a szerkesztők. A kortárs szerzőknél győzött a vers, de a 19-20. századi Osiris Klasszikusok még küzdenek a költemény rangjáért is. GERE ZSOLT ÍRÁSA.
EGY LÁTHATÓ TÖRTÉNET Szántó F. István: A hüperióni hang
Szántó F. István könyve sem mentes a Hamvas Béla körül kialakult kultusz szelíd továbbéltetésének vágyától, az életmű mégis sokat köszönhet ennek a filológiai szempontból is kiváló monográfiának. GERE ZSOLT KRITIKÁJA.
ÉLET UND LITERATUR Reményi József Tamás: Zsurnál
A kötetbe rendezéssel eltűnt az az „újságos” kontextus, ahová eredetileg Reményi József Tamás kritikái íródtak. GERE ZSOLT KRITIKÁJA.
HANT(E)OLÓGIA, A KÍSÉRTÉS FILOZÓFIÁJA Vajda Mihály: Sisakrostély-hatás
Az alcím (Kísérteteim), az ajánlás (Halottaimnak), s az egyes tanulmányokat átszövő, sokszor erősen szépirodalmi metaforika is a „szellemidézés”, a kísértetekkel való párbeszéd, a „hantológia” (37.o) területére sorolja Vajda Mihály Sisakrostély-hatás című kötetének írásait. GERE ZSOLT KRITIKÁJA.
AZ ÚJRAOLVASÁS LEHETŐSÉGE Szegedy-Maszák Mihály: Kemény Zsigmond
Szegedy-Maszák Mihály Válogatott Műveinek második kötete, a Kemény Zsigmondról írott monográfia először 1989-ben jelent meg. Az akkor, mintegy húsz évi kutatómunka után publikált szöveg az eddigi életművet bemutató sorozat tervezete alapján egyedülállónak tűnik. GERE ZSOLT KRITIKÁJA.
VOLT EGYSZER EGY IRODALOM Horváth János irodalomtörténeti munkái III.
Horváth János (1878-1961) irodalomtörténeti munkássága a nemzeti nagyelbeszélés, a „nemzeti klasszicizmus” előtte sohasem tapasztalt egységét volt képes megteremteni és szuggesztív erővel, komplexitással láttatni. GERE ZSOLT CIKKE.
MÚZSA FEKETÉVEL Géher István: Polgár Istók
Úgy látszik, a szerzők nem tartják tiszteletben az irodalmi kánonok sugallta elvárásokat: az 1840-es években az eposz életképességében kételkedő Aranyt Petőfi biztatta nemzeti eposz megírására, 2001-ben Térey János Paulus című verses regényével forgatta föl a közmegegyezést. GERE ZSOLT KRITIKÁJA.
A KAGYLÓEVÉS NEHÉZSÉGEI Devescovi Balázs: Eötvös József
A nemzeti klasszikusokat körülvevő történeti burok, a kötelező tisztelet, a nyelv retorizáltsága – ha az olvasói szokások változását nem is vesszük figyelembe – mind-mind a befogadás ellenében ható tényező… GERE ZSOLT KRITIKÁJA.